A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 37. szám - A svájci részvényjog reformja

A J a kihallgatott tanuknak az a vallomása, hogy elsőrendű alperes az együttélés alatt idegen férfiúval szerelmi viszonyt folytatott, s felperessel közösülni nem akart, sem elsőrendű alperesnek a válóperben tett az a kijelentése, hogy a kiskorú gyermekek nem felperestől származnak, figyelembe nem vehető, mert felperes azt, hogy a közösülés az együttélés idején elsőrendű alperessel lehetetlen volt, nem bizonyította, az esküvel való bizonyítás pedig erre a körülményre egyéb bizonyíték hiányában sem foghat helyt, felperes keresetével feltétlenül el volt utasítandó. Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. Bejelentés alá eső követelés felett a közadós ellen hozott, jogérvényesen sommás végzéssel befejezett pernek megújítását a tömeggondnok jogosan kérheti. A szekszárdi kir. tszék mint váltóbiróság (1903. szeptember 24. 5,523. sz. a.) Debrcczeni József dr. ügyvéd által képviselt F. J. felperesnek, «Ónsegélyző szövetkezet K.» cég alperes ellen 875 K 48 fillér tőke s járuléka iránti perében következőleg itélt: A kir. törvényszék 7,411/P. 1899. sz. a. hozott sommás végzést joghatályában fenntartva, Hirsch Sándor dr. ügyvéd, mint közadós «Önsegélyző szövetkezet Kocsola» bejegyzett cég csődtömeggondnokát perujitási keresetével kereshetőségi jog hiányában elutasítja s kötelezi az általa képviselt csődtömeget, hogy 70 K. 20 f. perköltséget F. József felperesnek 3 nap alatt különbeni végreh. terhe, mellett megfizessen. Indokok: A 7,411/P. 1899. sz. a. kibocsátott és 1899. okt. ló-én hozott sommás végzés ellen a perbevont «Öns. szöv. Kocsola» kifogásokkal nem élt. A szövetkezet ellen 1900. május 9-én csőd lett elrendelve. Az említett 7,411/P. 1899. sz. a. kibocsátott jogerős sommás végzéssel befejezett váltópert most a jelen keresettel a csődtömeg gondnoka ujitja meg, éspedig mint a hivatalból betekintett csődiratokból kitetszik, a csódválasztmánytól nyert felhatalmazás folytán. A közadósnak a csődmegnyitása előtti jogcselekményeit a tömeggondnok csak annyiban támadhatja meg, amennyiben az a tömeg, s illetve a csődhitelezók érdekeit érinti. A szövetkezetnek ama jogcselekményét tehát, hogy ő a 7,411/P. 1899. sz. a. kibocsátott sommás végzés ellen kifogásokkal nem élt, s igy az őt perbe vont felperes ellene kielégítést szerezhetett, a tömeggondnok csak annyiban támadhatja meg, amennyiben felperes a jogerős sommás végzés alapján a szövetkezet vagyonából kielégítéshez avagy biztosításhoz jutott. Ezt a megtámadást pedig a csődtömeggondnok csakis a csődtörvény III. fejezete 2,637. szakaszaiban foglaltak értelmében eszközölheti. Ezzel a csődtömeggondnok élt is, amennyiben az emiitett sommás végzés alapján nyert kielégítés miatt felperes ellen megtámadási pert indított. A megtámadási pereknél nagyobb és a csődtömeg, illetve a csődhitelezők érdekeit nem érintő hatálylyal biró perújításhoz azonban a fentiekből folyólag a tömeggondnoknak s illetve a tömegnek, avagy a csődhitelezőknekjoga nem lévén : a fellépett tömeggondnokot perujitási keresetével kereshetőségi jog hiányában elutasítani kellett. A pécsi kir. ítélőtábla (1903. dec. 15-én 2,522 1903. sz. a.) A kir. ítélőtábla a kir. törvényszékitéletét indokainál fogva helybenhagyja s az alperesi csődtömeggondnok felebbezési diját 21 K 80 f.-ben állapítja meg saját fele ellenében. A m. kir. Kúria (1904. jun. 23. 389.1900. v. sz. a.) itélt: Mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával a tömeggondnoknak a perújítás kérelméhez való jogosultsága megállapíttatik, az elsöbiróság a kereseti eredeti váltónak bekivánására és további szabályszerű eljárásra utasittatik. Indokok: A csődtörvény 3. §-a értelmében, a közadós a csődnyitás joghatályának kezdetével a kezelési és rendelkezési jogot a csődtömeghez tartozó vagyon felett elveszti és azt a jogot a tömeggondnok gyakorolja. Ebből és általában a csődtörvény rendelkezéseiből következik, hogy a bejelenlés alá eső követelés felett még a közadós ellen hozott jogérvényesen sommás végzéssel befejezett pernek megújítását a tömeggondnok jogosan kérheti, azért mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával a tömeggondnoknak a perújítás kérelmezéséhez való jogát megállapítani és tekintettel arra, hogy a kereseti váltó a felek részéről nem lett bemutatva, az elsőbiróságot annak a váltónak bekivánására és további szabályszerű eljárásra utasítani kellett. Az iparosok szabad ipargyakorolhatási jogukat szerződésileg nem korlátolhatják a közérdek lényeges hátrányára; a sütőmestereknek az a kartellszerződésük, a mely a süteménynek mint a mindennapi életszükségletnek, élelmi cikknek megdrágítására irányul, nyilván a fogyasztó közönség megkárosítását célozza s mint ilyen, a közérdek lényeges hátrányára vezet s ebből következően közérdekbe ütközik, A szombathelyi kir. törvényszék : A sommás végzést hatályában fentartja s alperest kötelezi, hogy felperesnek 100 K. váltótőkét s járulékait megfizessen. Indokok: Alperes a sommás végzés ellen kifogásokat adott be azon alapon, hogy a kereseti váltóra értéket nem kapott s hogy ez a váltó fedezeti váltót képez, a mennyiben alperes, mint OG 14"7 a sz—i pékek közt a sütemény árára nézve létrejött kartell-szerződés megtartásának biztosítására adta, de a kartell-szerződés megszűnvén, a fedezett követelés elő nem állván, a váltó tárgytalanná és érvénytelenné vált, de egyébként is a követelés, mint ilyen, erkölcstelen ügyleten alapulván, bíróilag meg nem ítélhető. A kartell-szerződés erkölcstelen voltára alapított kifogás azon okból nem volt elfogadható, mert az általánosan fennálló magánjogi jogszabály és törvényes gyakorlat szerint a kartell-szerződés az esetben, midőn az valamely iparágra válságos és károssá válható árhanyatlás elhárítását célozza, erkölcstelen jellegű ügyletnek nem tekinthető és csak akkor bir az erkölcstelen ügylet jellegével, ha az a fogyasztók uzsoraszerü kizsákmányolására irányul. Alperes azonban sem ezt, sem azt a körülményt, hogy felperes a váltót rosszhiszeműleg szerezte meg, nem igazolta. A győri kir. ítélőtábla: Az elsöbiróság ítéletét megváltoztatja, a sommás végzést hatályon kívül helyezi és felperest keresetével elutasítja. Indokok: Felperes válaszában beismerte azt, hogy a kereseti váltót alperes a közte és a többi sütőmesterek között létrejött kartell-szerződés betartásának biztosítására adta. Ezzel beismerte azt is, hogy a kereseti váltó megszerzésekor tudta a váltó keletkezésének okait és hogy ismerte a váltó alapját képező jogügyletet és annak feltételeit. Felperes ebből folyólag mint nem jóhiszemű harmadik váltóbirtokos az 1876: XXVIII. t. c. 92 §-a értelmében az alperes által felhozott azt a kifogást, hogy a fenti szerződés erkölcstelen alapon nyugszik, tűrni tartozik. A X. a. hirdetmény tartalmából s a tanuk vallomásából kitűnik, hogy a sz—i sütőmesterek, köztük a váltó kibocsátója, rendelvényese és alperes is a sütemény megdrágítására irányuló kartell-szerződést kötöttek. Ezen szerződés, mely által egy elsőrendű szükségletet kielégítő élelmi cikk ára feljebb emeltetett, a fogyasztó-közönségnek kizsákmányolására szolgál s mint ilyen erkölcstelen alapon nyugszik, minélfogva abból birói uton érvényesíthető jogok és kötelezettségek nem származnak. Minthogy a váltó ennek a szerződésnek a biztosítására adatott s e szerint alperesnek ez uton keletkezett kötelezettségéből a követelés, igy a váltó nem érvényesíthető : ennélfogva alperes kifogásainak hely adandó s az alsóbiróság ítélete megváltoztatásával, felperes keresetével elutasítandó volt. A m. kir. Kúria: A kir. táblaitélete indokainál fogva anynyival is inkább helybenhagyatik, mert az iparosok szabad ipargyakorolhatási jogukat szerződésileg nem korlátolhatják a közérdek lényeges hátrányára; a sz—i sütőmestereknek az a kartell szerződésük pedig, amely a süteménynek, mint a mindennapi életszükségletnek, élelmi cikknek megdrágítására irányul, nyilván a fogyasztó-közönség megkárosítását célozza s mint ilyen, a közérdek lényeges hátrányára vezet s ebből következően közérdekbe ütközik. Ennélfogva ezen ügyletből keletkezett kereseti váltón alapuló követelés birói oltalomban nem részesülhet. (1904. július hó 27-én 1,476. sz.) Bűnügyekben. A BP. 344., 345. és 346. §§ ainak egybevetéséből kitetszőleg a pótesküdtekre nézve a sorsolásnak ugyanazon szabályai állanak, mint amelyek a rendes esküdtekre nézve mérvadók. Oly esetben, amidőn pótesküdtek is alkalmaztatnak, az esküdtszék megalakitottnak csak akkor tekinthető, ha a rendes és a pótesküdtek együttes számához mérten eszközöltetett a sorsolás a Bp. 345. t;-nak végbekezdésében kiemelt módon. Minthogy a sorsolás ilyetén befejezése előtt, a visszavetési jogot ki nem merített feleknek eme jog gyakorolhatásától történt elüttetésük folytán, az esküdtszék megalakitottnak kimondható nem lett volna: nem tekinthető az esküdtszék szabályszerűen alakitottnak. A Nváradi kir. tszék (1904. május 28. 8,965/1904. B. sz. a.) Gyújtogatás büntette miatt vádolt L. M. elleni ügyben itélt: A kir. törvényszék mint csküdbiróság 1904. március hó14-től, március 26-ig előzetes letartóztatásban volt, azóta pedig vizsgálati fogságban levő L. Mihály 19 éves stb. vádlottat annak alapján, hogy az esküdtszék a következő főkérdésre : «Bünös-e L. M. abban, hogy 1904 márc. 14-én d. e. 8—9 óra között Henkeres községben a L. P. által lakott 157. számú házat, midőn abban özv. T. Mihályné K. Raveka és ennek 2 unokája tartózkodtak, szándékosan felgyújtotta, — a nélkül azonban, hogy az előzőleg megivott pálinka hatása következtében öntudatlan állapotban lett volna» chétnél több igennel válaszolt, bíróilag is bűnösnek mondja ki a Btk. 422. §-ába ütköző és a 423. §. 1. pontja szerint minősülő gyújtogatás bűntettében a miatt, hogy 1904 március 14-én d. e. 8 és 9 óra között Henkeres községben a L. P> által lakott 157. számú házat, midőn abban özv. T. Mihályné K. Raveka és ennek 2 unokája tartózkodtak, szándékosan felgyújtotta, anélkül azonban, hogy az előzőleg megivott pálinka hatása következtében öntudatlan állapotban lett volna. Elitéli azért a Btk. 423. 436. §-ai alapján, azonban a 92. alkalmazásával három (3) évi fegyházra, miből eddigi fogva tartása által annak hosszú tartama miatt, a Btk. 94. §-a alapján egy (1) hónapot kitöltöttnek leszámít. Elitéli továbbá a Btk. 57. §-a értelmében a szabadságvesztés büntetésnek, elévülés esetében pedig ennek befejeztével kezdődő 4 évi hivatalvesztésre és politikai joggyakorlatának hasonló tartamú felfüggesztésére. Kötelezi ezenfelül a Bp. 480. §-a alapján, hogy a kiutalt 214 kor. 86 fillér