A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 36. szám - Reformok az ipari törvényhozás terén. 2. [r.]

252 A JOG Az irodalmi pályaversenyen dijakat nyertek: Wirthl Béla ni. eves jh. « Werbeöczy Hármaskönyvének áílamjogi jelentősége-, c.mu értekezésért 2. Aldor Lajos III. é. jh. «A be^émithetóil tana a büntetőjogban»> c. értekezésért. A jövő tanévre ujabb 4 pályadíj van kitűzve. A jogászsegél yző egylet vagyona áll 50,810 K-ból, melv az igazgatóság hivatalos örizete alatt áll. Az évi bevétel volt 5,917 K .44 1 ebből segélyezésre fordíttatott 2,254 K. (valamivel több a toké kamatjövedelménél). Kinek spórolnak a derék ifjak-' Haladó vonatnak kövekkel való megdobálása miatt indított ügy elbirálása a kir. bíróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1904. évi málus hó 3-án hozott határozata. A m. kir. minisztérium haladó vonatnak kövekkel megdobálása miatt feljelentett T. Miklós és társai elleni ügyben az o—í kir. járásbíróság és az ugyanottani járás főszolgabirája közt felmerült hatásköri összeütközés esetét megvizsgálván, következőleg határozott: Ebben az ügyben az eljárás a kir. bíróság hatáskörébe utaltatik. Indokok: A'm. kir. államvasutak o—i osztálymérnöksége a föszolgabirósághoz azt a jelentést tette, hogy ujabb időben a pályán haladó vonatot gyakran kövekkel megdobálják, ami az utasok egészségét, esetleg életét veszélyezteti. 1903. évi június hó 23-án T. Miklós fia Simon, T. Péter fia Illés, S. Demeter fia Péter, Cs. Péter fia Miklós a 717. sz. személyvonat ablakait bedobálták és a vonat 10 percet volt kénytelen a pályán vesztegelni. Kérte a gyermekek szülői ellen az eljárást. Az o —i főszolgabíró a panaszt 1903. évi 3,002. sz. alatt illetékességből az o —i kir. járásbírósághoz áttette, mert az ügy az 1879 :XL, t.-c111. §. ismérveit foglalja magában és igy elbirálása a járásbíróság hatáskörébe esik. A kit. járásbíróság a főszolgabírói hivatalhoz intézett értesítéssel a panaszt érdemleges intézkedés végett viszszaküldtc. A kir. jbiróság értesítésében előrebocsátotta, hogy a járásbíróság csak határozott feljelentés vagy vádinditvány alapján járhat el, mely olyan egyén ellen irányul, aki bűnvádi eljárás alá vonható, a m. kir. államvasutak osztálymérnökségc egy olvan gyakrabban előforduló sérelemről tesz említést, melynek megszüntetése, megakadályozása közigazgatási uton történhet és az átiratban nevezett szülők ellen az eljárás büntető uton különben sem indítható meg. A beszerzett anyakönyvi kivonat szerint Cs. Miklós, 1891. évi június 6-án született, tehát a vádbeli cselekmény idején életének 12-ik évét már betöltötte. A többi dobálózó gyermek a cselekmény idején 12-ik életévét még el nem érte. Előrebocsátva itt azt, hogy az osztálymérnökségnek a föszolgabirósághoz intézett irata feljelentésnek tekintendő, mivel eljárást kér, a panaszolt esetben Cs. Miklós ellenében a;. foí9. évi XE. 111. §-ába ütköző kihágás ismérvei látszanak fenforogni. A kövekkel dobálózó többi gyermek ellenében a 4cnti kihágás miatt az eljárást az 1H79. évi XI.. t.-c. 12. i;-a szerint alkalmazandó 1878: évi V. t.-c. H3. Sj-a kizárja. Azonban ily esetekből kifolyólag az 1887. évi 51,201. sz. alatt kiadott belügyministeri rendelet kihágást állapit meg azon szülők, rokonok, gyámok vagy felügyelők ellen, kiknek gondjára bízott 12 évesnél fiatalabb gyermekek a vasúti sínekre követ raknak, a vasúti átjárók korlátjait felnyitják vagy beteszik, a vasúti jelzőket megfordítva állítják, a vonatokat kövei dobálják s általán hasonló cselekményekkel a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztetik. Az 187$. évi XE. t.-c. Ili. a'á cső kihágás tekintetében az eljárás az 1879. évi XXXIV. t.-c. 18. §. IV. és 19. %. h pontja értelmében a kir. járásbíróságok hatáskörébe tartozik. Az idézett rendeletbe ütköző kihágás elbírálására az 1H97. évi XXXIV. t.-c. 19. 4. pontjához képest a közigazgatási hatóságok birnak hatáskörrel. Ezekhez képest Cs. Miklós 12 éves korát meghaladott fiúval szemben az eljárás a kir. járásbírósághoz tartozik; mig a T. Miklós, T. Péter és Sz. Péter elleni eljárás a föszolgabirósághoz tartozik. A minisztertanács azonban a jelen ügyet egészen a kir. bíróság elé utalta, mert a haladó vonatra kövekkel dobáló gyermekek cselekményei külsőleg összefüggésben állanak, azok tehát együttesen egyazon bírói hatóság elbirálása alá vonandók, annyival inkább, mivel ha Cs. Miklósra nézve a btk. 84. §. első bekezdése nyerne a tárgyalás alapján alkalmazást, ez esetben Cs. Péter apa már többször idézett rendelet alapján szintén felelősségre lesz vonható; már pedig visszás volna a következményeiben, esetleg kiegyenlíthetetlen eredményre vezetne, ha egyazon esetből kifolyólag a szülők egyike ellen a kir. biróság, a többi szülő ellen pedig a közigazgatási biróság hozna Ítéletet. A kir. biróság szélesebb hatáskörénél fogva pedig kisebb hatáskörű hatóság elé tartozó kihágást is elbírálhatja. A kecskeméti ev. ref. jogakadémián a beiratások szeptember hó 1 — 15-ig tartatnak. Az előadások szeptember 16-án kezdődnek. Október 14-ig nyomós okból a jogakadémia igazgatótanácsa adhat az utólagos felvételre engedéht. Beiktatási dij 20, félévi tandíj 30, segélyegyleti évi dij 10 korona. Az alapvizsgálatok szeptember 1 —15-ig tartatnak. Alapvizsgálati dij 24, államvizsgálati dij 40 korona. Tápintézeti dij havonkint 20 korona. A kir. Kúria felülvizsgálati tanácsa: A kereset és ,a felebbezési biróság itélettartalma szerint a perrel érvényesített követelés Csikmegye egyik pénztárának a követelése és a megyét a perben a felülvizsgálattal élő megyei tiszti ügyész nem ügyvédi minőségben kapott megbízásánál fogva, hanem közhivatalánál fogva képviselte. Erre a közszolgálati visszonyra az 1808. évi EPV. t.-c. 252. £-a nem lévén alkalmazható, a felebbezési biróság nem sértett jogszabályt azzal hogy a megyei tiszti ügyész felebbezési eljárási diját az általa közhivatalánál fogva képviselt megyei törvényhatóság, illetőleg annak egyik pénztára irányában meg nem állapította, ezzel érintetlen maradván a megyei tiszti ügyésznek a megyei törvényhatósággal szemben közszolgálati viszonyában, vagy szabályrendeletileg megállapított esetleges igénye. (199/1904 'sz. a.) A m. kir. Kúria ügyforgalma az 1904. év első felében. A m. kir. Kúriához a f. évi június 30-ig érkezett 14,243, elintézendő volt a mull évi hátralékkal együtt 22.279, elintéztetett 13:646, hátralékban maradt 8,(534 ügy. A mult év megfelelő szakához képest 639-cel több ügy érkezett be, 2249-cel több volt elintézendő, 818-caI több intéztetett el s a hátralék 1431-gyel nőtt. A megyei tiszti ügyész részére, midőn a megyének valamely pénztárát nem ügyvédi minőségben kapott megbízás alapján, hanem közhivatalánál fogva képviseli, a megye, illetőleg annak pénztára irányában költség meg nem állapitható. A nagyváradi kir. jogakadémián a beiratások az 1904 -1905. tanévre f. é. szept. 1—12-ig az igazgatónál, ellenben az egyes tanárok külön névjegyzékébe legkésőbb szept. 15-ig bezárólag eszközöltetnek, ezen napon tul a fölvétel csak külön engedély alapján történhetik. A tandíj előzetesen lefizetendő, vagy amenynyiben a joghallgatók a felmentésre igényt tarthatni vélnek, az ez iránti folyamodványok a tanári karhoz címezve mindjárt a beiratáskor az igazgatónál benyújtandók. A pót- és ismétlő alapvizsgálatok f. é. szept. 9 —14-ig tartatnak. A «Veni Sancte» szept. 15-én lesz, a nyilvános előadások szept. 10-án kezdetnek meg. A budapesti egyetemről. A legutóbb megjelent egyetemi Almanachből láthatjuk, hogy aránytalanul túlzsúfolt a budapesti egyetem. Az 1903/4. tanév I. felében a négy karon beiratkozott 6,426 hallgató (a gyógyszerésznövendékekkel együtt 6^586)^ A második félévben már kevesebb : 5,703 (a gyógyszerésznövendékekkel együti 5,860). A rendes hallgatók közt beiktattak az 1. félévben 25 hittanhallgatót, 1,448 joghallgatót, 229 orvostanhallgatót és 4HO bölcsészt, a II. félévben pedig 260 joghallgatót, 23 orvostanhallgatót és 66 bölcsészt. Uj hallgatóval szaporodott tehát az egyetem az I. félévben 2,182-vel, a Il.-barí 349-el. Az egyetem népessége igy oszlott meg: Az I. félév. Jogtudományi kar: 3,704 rendes, 302 rendkívüli. Bölcsészeti kar: 1,399 rendes, 138 rendkívüli. Orvostudományi kar: 776 rendes, 13 rendkívüli. Hittudományi kar: H7 rendes, 7 rendkívüli. II. félév. Jogtudományi kar: 3,149 rendes, 243 rendkívüli. Bölcsészeti kar: 1,337 rendes, 99 rendkívüli. Orvostudományi kar : 775 rendes, 5 rendkívüli. Hittudományi kar : 87 rendes, 8 rendkívüli. Nem találunk külön kimutatást az egyetem nőhallgatóiról, pedig ez is érdekes kimutatás volna. A reáliskolai érettségi vizsgálatu tanulók közül évről-évre többen jelentkeznek kiegészítő vizsgálatra a latin és görög nyelvből, hogy a tudományegyetemre mehessenek át. Ennek kétségtelen oka az, hogy a technikai pálya is el van már árasztva s nem nyújt kilátást biztos boldogulásra. Egyszóval tetemcsen növekszik az akadémiai képzettségű egyének száma, ami kulturális tekintetben épen nem volna baj, — de nagyon nagy baj, ha ez a körülmény a szellemi proletáriátus növelésére lesz alkalmas. Érdekes, hogyan oszlottak meg vallásfelekezet tekintetében az egyetem hallgatói. Eegtöbben a legnagyobbb magyarországi vallásfelekezethez, a római katholikusokhoz tartoztak, ezek után mindjárt az izraelita vallásúak következtek, a többi felekezet pedig jóval e két vallásfelekezet után. Az I. félévben a négy fakultás 6,426 hallgatója között volt : római katholikus $,695, izraelita 2,265, ev. ref. 674, ágost. ev. 471, gör. kel. 172, gör. kath. 132, unitárius 15 és — 2 felekezetnélküli. A II. félév 5,703 hallgatója között pedig volt: római kath. 2,381, izraelita 2,000, ev. ref. 616, ágost. hitv. 433, gör. kel. 144, gör. kath. 114, unitárius 13 és — az előbbi két felekezetnélküli. Megemlítendő, hogy a mult tanévben összesen 267 egyetemi tanár — nyilv rend., nyilv. rendk, cimz. ny. rendk. és magántanár — tanított az egyetemen. Általánosságban ilyenformán 24—24 hallgatót lehet egy tanárra számítani, de a valóságban természetesen más a megoszlás, mert mig ha egy-egy tanárnak a kollégiumát minden beiratkozott hallgatója meg akarná hallgatni, nem férnének be a tanterembe, mig némely kollégiumnál csak 10—15 hallgató akad mindössze. Mint az Almanach kimutatja, az egyetem rendes szükségletei az 1903. évre 2.867,310 kor. tettek ki. Alapértékének tiszta jövedelme 532,550 kor. volt. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. P ÁLLAS RÉ6ZVÉN1 TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.