A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 33. szám - Az igazságügyi költségvetés tárgyalása

130 A JOG törvényes zálogjogának a lejárt vagy lejárandó bérösszegek tekintetében rosszhiszemüleg meghiúsítása idéztetett elő. Minthog) pedig a m. kir. Curia L901. évi december hó 17 én [. G. 55.'). sz. a ügyben hozott feloldó végzésében azt a jogi álláspontot foglalta el, hogy a bérbeadó nem köteles tűrni, hogy a bérelt helyiségben levő ingók, melyek törvényes zálogjoga tárgyául szolgálnak, a bérelt helyiségből olykép távolittassanak el, hogy még a félévi bérösszeg se találjon fedezetet: Minthogy továbbá a m. kir. Curia azt a jogi álláspontot foglalta el, hogy a bérbeadó jogosítva van a neki törvényes zálogul szolgáló ingóknak, ha azok az ö tudta nélkül, vagy éppen tilalma ellenére a bérelt helyiségből elvitettek, a félévi bérösszeg biztosítása erejéig való visszaszállítását s ezzel törvényes zálogjogának félévi bér erejéig visszaszállítását, esetleg pedig megfelelő biztosíték adását a bérlőtől és oly harmadik személyektől is követelni, a kik törvényes zálogjogának meghiúsítását célzó és előidéző cselekményben részt vettek: ezeknél fogva nem sértett a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt azzal, hogy a félévi bérösszegnek megfelelő 900 koronának felperes törvényes zálogjoga biztosítása végett bírói kézbe való letételére, arra való tekintettel, hogy a megállapított tényállás szerint a bérelt helyiségből elvitt áruk már természetben nincsenek meg, a II r. alperest is kötelezte. Áttérve felperes felülvizsgálati kérelmére, abban felperes a felebbezési biróság Ítéletét abban a részében támadja meg, a mely szerint a per valamint a felebbezési és első izbeni felülvizsgálati költség közte és az I. és II. r. alperesek közt kölcsönösen megszüntettetett és amely szerint felperes a III-adrendü alpere részére per és felebbezési költség fizetésére köteleztetett. Az e részben emelt panasz azonban alaptalan. Felperes ugyanis 15,000 K. értékű áruknak visszavitelét, vagy 15,000 K. összegnek bírói letétbe helyezését követelvén és az I. és II. r. alperesek ezzel szemben csak 900 K összeg birói letétbe helyezésére köteleztetvén, kétségtelen, hogy felperes ezekkel az alperesekkel szemben, arra való tekintettel is, hogy habár a keresetbe vett jog, vagyis a felperes törvényes zálogjogának helyreállítása oda ítéltetett is, de annak törvényszerű terjedelmé nem a birói belátástól függött, hanem a törvény által van határolva, csak részben pernyertes és ekként a felebbezési biróság nem sértette a S. E. 110. §. rendelkezését, amikor a perbeli, felebbezési és első Írásbeli felülvizsgálati költséget az alperesek irányában megszüntette. A III. r. alperessel szemben pedig felperes egészben pervesztessé vált és igy a S. E. 109. §-a rendelkezése nem sértetett azzal, hogy felperes a Ill-ad rendű alperes részére a felebbezési költség az 1821. évi LIX. t.-c. 64; i?-a alapján pedig az igazolási részköltség fizetésére köteleztetett. Felperes a válasziratban azt jelentette ugyan ki, hogy csatlakozási kérelmet is előterjeszt, azonban zárkérelmében csak a külön beadott felülvizsgálati kérelmeiben előterjesztettek értelmében kért Ítéletet anélkül, hogy valamely jogszabály sértésére vagy mellőzésére nézve tüzetes panaszt is előterjesztett volna és anélkül, hogy a megtámadott Ítéletnek valamely irányban való megváltoztatására nézve tüzetes kérelmet előadott volna. Felperes a korábbi felülvizsgálati kérelemben felhozottakra eredménynyel nem hivatkozhatik, mivel magában a csatlakozási kérelemben tartozik panaszait és kérelmét a S. E. 190. §-a szerint a csatlakozással élő fél előadni. Kereskedelmi, csöd- és váltó-ügyekben. Az a kikötés, hogy a vételi ügylet a felperesre nézve azonnal, az alperes társaságra nézve pedig csak azután válik kötelezővé, ha azt igazgatósága jóváhagyta, nem hagy ugyan fenn kétséget arra nézve, hogy a felperes a megvett cséplő szerkezet iránt nem csupán a K. t. 315. ij-nak tekintete alá eső vételi szerződésre lépett az alperessel, melynek feltétlen hatálya csakis az alperes társaság igazgatóságának jóváhagyása után következhetett volna be. Minthogy azonban az okirat nem tartalmaz rendelkezést az irányban, hogy az alperes igazgatósága részéről fentartott jóváhagyásnak mely idő alatt kell bekövetkezni, a keresk. forgalom biztonságának követelményeiből önként következik, hogy az alperes igazgatósága az ügylet természetének megfelelő idő ahatt tartozott felperest arról értesiteni, hogy a feltételes hatályú vételi ügylethez a maga részéről is hozzájárult s igy az feltétlen hatályúvá vált. A pécsi kir. tszék mint keresk. biróság (1902. dec. 31-én 17,965 sz. a.) Krasznay M. dr. ügyv. ált. képv. K.Jakabnak, Pollák J. dr. ügyv. ált. képv. N. gépgyár r.-t. ellen, szerződés érvénytelenítése ír. keresk. perében következőleg itclt: A kir. tszék mint keresk. biróság felperest keresetével elutasítja, stb. Indokok: Felperes a keresethez Aj a. másolatban csatolt, eredetben pedig a percsomóhoz IV. a. mell. illetékességi kifogások mellett 2'/. a. levő kötlevél szerint, adásvételi ügylet érvénytelenítése s ebből folyólag az A) a. kötlevél alapján 9,000 K. vételár tőke s j. erejéig a bissei 424, 426, és 422, valamint a morágyi 131. és 1,993. sz. tjkv.-ben foglalt ingatlanaira az alperes javára bekebelezett zlgjog töröltetése, valamint a perköltség iránt indította keresetét, azt vitatván, hogy a kérdéses gépvételi ügylet semmis és érvénytelen, mert 1. csaláson alapul, minthogy az Aj a. ajánlatot S. D. villányi lakos akként íratta alá felperessel, hogy ezí aláíratván, elhitette vele, mikép az Aj a. irat kölcsönszerzésre vonatkozik; 2. mert az A) a. okiratban jogcím nem foglaltatván, az jogérvényes ajánlatnak, annál kevésbbé kötésnek nem tekinthető ; 3."mert az A) a. foglalt megrendelést annak elfogadása előtt visszavonta és érvénytelennek kijelentette, ami által az hatályát vesztette. Alperes a kereset elutasítását és perk.-ben a felperes elmarasztalását kérte, mert tagadta az Aj a. kiállítására vonatkozólag felperes által előadott tényállítások valóságát s vitatta, hogy az A) a. okiratban a vétel jogcim benfoglaltatik s csupán annak első sorából maradt ki tévedésből a «kaufe» szó, továbbá, hogy az A) a. okiratban foglalt jogügylettől felperes 11. p. szerint el sem állhat, de különben is tagadta, hogy felperes azt visszavonta, vagy érvénytelennek kijelentette volna. Tekintve, hogy az a körülmény, mikép felperes az AJ a. okirat tartalma tekintetében megtévesztve és részeg állapotban irta alá az A) a. okiratot s ennélfogva az abban foglaltakról tudomással nem bírván, az az ő okiratának és szándékának meg nem felel, alperes tagadásával szemben bizonyítást nem nyert, mert erre nézve sem az F G. H. 2. és 37- a levelek sem az 5'/. a. nyilatkozat bizonyítékot nem szolgáltatnak, egyéb bizonyítékot pedig felperes fel nem hozott; tekintve, hogy az AJ a. okirat egész tartalmát véve figyelembe, kétségtelen, hogy az egy teljes cséplőgépszerkezetnek 9,000 K. árban a felperestől leendő vételére vonatkozó felperesi ajánlat, a melyben a vétel mint jogcim illetve az ügylet meghatározása bennfoglaltatik s nem hagy kétséget a jogügylet természetét illetőleg; tekintve, hogy felperes saját beismerésével bizonyítva van, hogy az A) a. ajánlatot illetve vételi kötlevelet felperes aláirta, az pedig, hogy annak tartalmát nem ismerte volna, a fentiek szerint bizonyítást nem nyert, ennek folytán az 1893: XVIII. t.-c. 215. és 73. §§. alapján az ellenkező bizonyításáig az AJ a. okirat bizonyíték arra nézve, hogy felperes az abban foglalt nyilatkozatokat tette, tehát az Aj a. 11. p.-ban foglalt kötelezettséget, mely szerint az A) a. kötlevél reá nézve az aláírásával azonnal kötelezővé lesz, elfogadta, amiből következik, hogy az A) a. okiratban foglalt vételi ajánlatától felperes egyoldalúan visszalépni nem jogosult. Igy tehát még ha felperes bizonyította volna is, hogy az A) a. ajánlatnak az alperes részéről történt elfogadása előtt kijelentette az alperesnek, hogy ezen vételi ajánlatát visszavonja s érvénytelennek tekinti, annak joghatálva nincs; azt pedig, hogy az alperes elfogadta volna ezen visszalépést, a felperes nem is állította; tekintve végül, hogy nincs oly törvényes intézkedés, mely az egyik szerződő felet eltiltaná attól, hogy ajánlatát a K. T. 315. §-ban meghatározott időn tul is magára nézve kötelezőnek ne tekinthesse, sőt éppen a K. T. 314. és 315. ij-ai megadják a feleknek azon jogot, hogy az ajánlat kötelező erejének idejét önmagok megszabhassák; ekként tehát az A) a. 11 • p.-ja törvénybe nem ütközik; tekintve végül, hogy azáltal, mikép felp.-nek az AJ a. kötlevélben foglalt vételi ajánlatát, melyben ugy a vétel tárgya,mint a vételár; meghatározva van, az alp. az I. a. levél szerint elfogadta, az A) a. okiratnak megfelelően a vételi ügylet teljesen perfectté is valt ; mindezeknél fogva a megtámadott vételi ügylet érvénye és hatálya ellen felperes által felhozott okok alaposaknak és jogszerüknek nem lévén tekinthetők, felperest keresetével elutasítani s mint teljesen pervesztest az 186H : LIV. t.-e. "251. ij. alapján a perköltség stb. viselésére Ítélni kellett, stb. A pécsi kir. itélő tábla (1903. márc. 10-én 367. sz. a) A kir. tszék ítéletét megváltoztatja, a keresethez A) a. mellékelt és felperes által Villányban 1900. dec. 30-án kiállított s alpereshez címzett okiratban foglalt jogügyletet létre nem jöttnek és joghatálylyal nem bírónak kimondja, és kötelezi alperest, hogy az ezen okmány alapján a bissei 424, Hl, 126. és 422. sz. tjkv.-ben foglalt ingatlanokra 477. szám alatt, a morágyi 131. és 993. sz. a. tjkv.-beli ingatlanokra pedig 572. sz. a. 11,0011 K. tőke, kamata és 600 K. költségbiztositék erejéig a javára előjegyzett zlg. jogot 15 naj) a. töröltesse, ennek elmulasztása esetében pedig alperest annak a tűrésére kötelezi, hogy ezen előjegyzett zlgjogok törlését felperes ezen ítélet alapján végrehajtásilag töröltethesse. Végezetül kötelezi a kir. it. tábla alperest, hogy felperesnek 193 K. 5 fill. per és 55 K. 30 fill. felébb, költséget stb. megfizessen, stb. /m/okok: Az A) a. mellékelt, valódiságára nem vitás okirat tartalma szerint felperes alperesnek egy teljes gőzcséplőgép garnitúra, egy tűzi fecskendő, egy emelőgép és egy tizedes mérleg vételére ajánlatot tesz és pedig annak 4. és 11. p. szerint oly feltétellel, hogy alperes jogosítva lesz előzőleg felperes hitelképessége felől tudakozódni, s hogy ez az ajánlat felperesre azonnal annak aláírásával, míglen alperesre nézve csak a bpesti alperesi cég igazgatóságának jóváhagyása után válik kötelezővé. Tekintve már most, hogy ezen ajánlatban arról, hogy az alperesi cég igazgatóság jóváhagyásának, vagy az ajánlat elfogadásának, mennyi idő alatt kell megtörténnie, intézkedés nem foglaltatik; tekintve, hogy az a kitétel, miszerint felperesre nézve ez az ajánlat annak aláírásával azonnal kötelezővé válik, csakis a kötelezettség kezdetének időpontját határozza meg; arra azonban, hogy az ajánlat aláírással történt ellátás után felperes részéről többé vissza nem vonható, nem magyarázható; tekintve, hogy ezek szerint az ajánlatnak elfogadására s a válasz adására bizonvos határidő kikötve nem lett; tekintve másrészről, hogy felperes a 2-/. a. mellékelt 1901. jan. 13-án keltezett s alperes által kézhez vett levélben alperest értesiti, hogy a gépet meg nem tarthatja és kéri a szerződést megszüntetni, mely értesítés és kérelem a tett veiéit