A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 32. szám - Törvényjavaslat a szövetkezetekről. Folytatás - Az igazságügyi tárca költségvetésének tárgyalása

A JOG ügyvédi kar tekintélye hanyatlott. A tudományos garanciát és az erkölcsi garanciát kell az ö véleménye szerint a reputáció helyreállítása végett erősíteni, ezért a vizsgálatok terén reformot kér és az ügyvédi kamarák hatáskörének kiterjesztését ajánlja. Magánjogunkban tiltakozik a germán szellem hódítása és clőhaladása ellen. Kérdii a minisztert, hogy a perrend tárgyalásának folyamán is ragaszkodni fog-e dicséretes felfogásához, amelyet a kereskedők és nemkereskedők birói illetékességének kérdésében eló'zőlcg tanúsított ? Határozati javaslatot nyújt be, hogy utasítsa a Ház a kormányt a birói fizetések végleges rendezésere. (Élénk helyeslés yjJ^o^/XlsP^nc: A közjegyzők helyzetével foglalkozik és kifogásolja,--hogy "á közjegyzők nem lépnek elő. A kisebb helyekről nem kerülnek soha nagyobb helyekre, mert a nagyobb közjcgyzőségeket a kormány politikai szolgálatokért adja oda. A takarékpénztárak ellenőrzésére helyesnek tartaná a takarékpénztári kamarák rendszerét. A mai csődtörvény szinte tarthatatlan, mert tág teret ad a közadósnak hitelezői becsapására. Részletesen foglalkozik e törvénynyel s eseteket sorol fel rendelkezéseinek kijátszásáról. Szünetet kér. Elnök: Az ülést öt percre felfüggeszti. (Szünet után.) Udvary Ferenc folytatja beszédét. Fejtegeti, hogy a hitelviszonyok olcsóbbá tételét elősegítené az előleges költségek, bekebelezés és ügyvédi munkadijak leszállítása, megszüntetése. Kis embernek és intézetnek a nagy ember és intézet nem siet támogatására s ezért az indokolatlan csődkérést büntetendőnek és erélyes intézkedésekkel megszüntetendőnek tartja. Felhívja az igazságügyminiszter figyelmét a pénzintézetek kamarai rendszerére, mely legkevésbé csorbítaná ezeknek autonómiáját. A költségvetést nem fogadja cl. (Helyeslés balfelől.) Irodalom. Grill-féle Döntvénytár. Főszerkesztő Vavrik Béla dr. kúriai tanácselnök. Szerkesztő Gyomai Zsigmond dr. ügyvéd. Magánjog. I. r. személyjog és dologjog. Ezen gyűjteményes mű, melynek első kötete fekszik előttünk, mind a szerkesztés és összeállítás uj módszerét, mind az egyes eseteknek kiválasztását és feldolgozását tekintve, elüt az eddigi ilynemű művektől, és mondjuk ki mindjárt : a munka előnyére. Mert az óriási joganyagot oiy áttekinthető módon és oly részletes kategóriákban feldolgozva nyújtja az olvasónak, hogy az minden nehézség nélkül azonnal tájékozva van az iránt, hogy valamely jogi intézményre vonatkozó judikaturát hol keresse és találja. A most megjelent kötet, mely 704 lapra terjed, közli a személyi és dologi jogra vonatkozó birój határozatokat, melybe a szerzői jogot is felvették a szerkesztők. A rendkívül pontos és szorgos összeállítást a legkiválóbb erők végezték és a munka teljes megbízhatóságának biztositékául kell tekintenünk, hogy ezen kötet szerkesztését magánjogunk ket kitűnősége Lányi Bertalan és Imling Konrád dr. végezték, kiknek segédkeztek a személyjogot illetőleg Marsehalko János dr., a birtokjogot illetőleg Almási Antal dr., a tulajdonjogot illetőleg Meszleny Artúr dr., a zálog- és szolgalmijogot illetőleg Kemény Andor dr. és végül a szerzői jogot illetőleg Kenedi Géza dr., mind a maguk szakmájában neves jogászok. Ha a többi kötetek is méltán fognak sorakozni ezen első kötethez, a szerkesztők magyar judikaturának igazán méltó emléket állítottak. A többi kötet a kiadó értesítése szerint, még ez évben meg fog jelenni, az egész mű 8—10 kötetre van tarvezve és ára megrendelésben 80 korona lesz. Ki kell még emelni a ritka szép kiállítást, ami részint a pompás kötésben, papírban és nyomtetásban mutatkozik, ami a hírneves kiadó-cégnek csak dicséretére válik. Útmutató a nemzetközi jogsegély terén. Irta Sehiffler Antal, a magyar igazságügyminisztériumban alkalmazott kir. albiró. Különlenyomat a Magyar Jogi Lexikonból. Budapest, 1904. Grill Károly. Ara 1 K. 50. f. E mtívecske, mely a meglévő források alapján készült, rövidesen igen gyakorlati és hasznavehető könyvnek fog bizonyulni. A természetes apa gyermektartási kötelességéről. Irta Kocsdn János kisjenői kir. aljárásbiró. Budapest, 1904. A magyar Jogászújság kiadóhivatala. Ára 1 K. 28 f. Már lapunk ezidei 23-ik számában röviden megemlékeztünk e jeles munkáról, melyre most annál szivesebben visszatérünk, mert szerző irányú összevág a lapunk által a Kúriának az exceptio plnrium concubentium tárgyában követett gyakorlatával szemben ismételten kifejtett állásponttal. Birói gyakorlatunk, — szerző szerint átvette a külföldi törvényalkotások egyes rendelkezéseit, az elvi alap, az összekötő kapocs a rendszer nélkül. Az ily jogszabályok csak efemer értékűek és mélyebb gyökeret nem verhettek. A törvénytelen gyermekek helyzetének javítását szerző sociáis kérdésnek, megoldását közérdeknek lekinti. Ezzel szemben ugy a Tervezet, mint a jogtudósok ezt a közérdeket ugy vélik kielégíteni, hogy ellene támadnak egy másik közérdeknek: a törvénytelen gyermekek s nem ritkán ez állítólagos apa rovására a jogos magánérdekeket is hajlandók feláldozni a közérdek kedvéért. Kívánatos, hogy a törvényhozás oly intézkedéseket [ létesítsen, melyek míg egyrészt a törvénytelen gyermek exisztenciáját biztosítják; másrészt ne lépjék tul azon korlátokat, amelyeknek áthágásával más exisztenciák veszélyeztetése kezdődik. Jogot sürgetnek és elkerüli a javaslattervezők figyelmét, hogy kívánságuk teljesítése más irányban jogtalanságra vezetne. Mindezt szerző nagy készültségü és széles alapon kifejti és a Tervezet idevágó szakaszainak megfelelő módosítását javasolja. A mostani — humánusnak nevezett — irányzat nemcsak szélsőségekre, de kosmopolitizmusra is vezet. Ez pedig reánk halálos veszedelem. Veszélyes dolog volna kölcsönvett jelszavakkal kezdeni. Azon kell lennünk, hogy önmagunkat erösbitsük tehát szükséges, hogy ne a család ellen küzdjünk. Ne legyünk feministák. Es egyidejűleg ne hitessük el a nőkkel, hogy csak drákói szigorúságú törvényekkel védhető meg gyengeségük. Zeitschrift für ungarisches öffentliches und Privatrecht. Kiadja Sdgody Gyula dr. 1904. I—V füzet. A magyar magánjogi tervezetre vonatkozó anyag és jelentés fordításán kívül igen érdekes bírálatot tartalmaz a tervezetről Kritiknian, münsteri német jogtanártól. Vegyesek. Pályázat jogakad. tanári állásra. Az eperjesi jogakadémián a közigazgatási jog — statisztika tanszékére f. é. aug. 2(>-iki lejá~ rattal pályázat van hirdetve. A pályázati hirdetmény a Budapesti Közlöny f. é. lü!)-ik számában olvasható. A nagyváradi kir. kat. jogakadémia. Tanrendje az 1904— 1905. Tanév I. felére I. Kötelező tantárgyak az I. évfolyamban. Bevezetés a jog és államtudományokba, Somló Bódog, dr. ny. rk t. (2 óra). Rónai magánjog (institutiók), Bozóky Alajos dr., igazgató-tanár (8 óra). Magyar alkotmány és jogtörténet, Persz Adolf dr., ny. r. tanár (7 óra). Ethika. Károly Irén dr., magántanár (4 óra). A II. évfolyamban. Nemzetgazdászat, Molnár Imre dr. ny. r. t. (6 óra) Magyar magánjog, Ágoston Péter dr., ny. r. tanár (5 óra). Jogbölcsészet, Hoványi Gyula dr., nyilvános r. tanár, (fi óra) A legújabb kor története' Szolesányi Hugó dr., ny. r. tanár (4 óra). A III., vagyis jogtudományi tanfolyamban. Büntetőjog, Hoványi Gyula dr., ny. r. t. (5 óra). Polgári törvénykezési jog, tekintettel az uj javaslatra. Mártonfy Marcel dr., ny. rk. tanár (5 óra). Kereskekelmi és váltójog. U. a. t. (0 óra). Osztrák magánjog, Ágoston Péter dr., nyilv. r. tanár (6 óra). A IV. vagyis államtudományi tanfolyamban. Alkotmányi és kormányzati politika, Somló Bódog dr., ny. rk. tanár (5 óra). Magyar közigazgatási jog, Szolesányi Hugó dr., ny. r. tanár (5 óra.) Magyar pénzügyi jog, Molnár Imre dr., ny. r. tanár (5 óra). Egyházi jog, hétfőn, Persz Adolf dr., nyilv. r. tanár. (7 óra). II. Speciál kollégiumok. A Codex Thcodosianus. Bozóky Alajos igazgató-tanár. (1 óra). Gaius olvasása. Ugyanaz (1 óra). Ethika, lásd fönt. Károly Irén dr., m. tanár (4 óra). * Munkásvédelem, Molnár Imre dr., ny. r. tauár (1 óra). Magánjogi praktikum, (harmad és negyedévesek számára). Ágoston Péter dr., ny. r. tanár (1 óra). A legújabb kor története, Szolesányi Hugó dr., ny. r. tanár. (4 óra). Belügyi köz-, igazgatás. Ugyanazon tanár (2 óra). Közgazdasági közigazgatás Ugyanazon tanár (2 óra). Politikai repetitorium, Somló Bódog dr., ny. rk. tanár (2 óra) *Jogorvoslatok a közigatás eljárásban, Szolesányi Hugó dr., ny. r. tanár (1 óra.) A politikai irodalmának története, Somló Bódog dr., ny. rk. tanár (1 óra). Törvényszéki orvostan, Baróthy Ákos dr. m. tanár (2 óra.) A női hűség a különélés ideje alatt. Egy ideiglenes nőtartás iránt indított perben a férj tanukkal bizonyítani kívánta, hogy tőle külön élő és falun tartózkodó feleségéhez egy férfi kijár és az éjszakákat ott tölti. A felebbezési bíróság mellőzte ezeknek a tanuknak kihallgatását azért, mert ugy találta, hogy ez a körülmény, még ha a tanuk bizonyítanák is, hogy a sok éven át tartott emberbaráti és jóismerősi viszonynál fogva felperest az illető férfi ugy mint azelőtt meglátogatta és felperes lakásában éjjeli szállást kapott, nem alkalmas arra, hogy abból felperes erkölcstelen életmódjára következtetést vonni lehetne. A kir. Kúria más nézeten volt, kimondván, hogy az ügy eldöntésénél nem az az irányadó, hogy felperes erkölcstelen életmódot folytatott volna, oly értelemben, mint az a törvénytelen gyermektartási perekben az anyára nézve a kereseti jog elenyészése tekintetében felállíttatik, hanem az, hogy különélése idejében követett-e el oly ténvt melylyel a női tisztességet és hűséget megszegte, a tanuk által bizonyítani kivánt annak a ténynek megállapítása esetén, hogy idegen férfi látogatóba a felpereshez kijárt és az éjszakákat nála töltötte, helyet fog az a következtetés, hogy felperes alperessel szemben a női tisztességet és hűséget megszegte. (1904. június 4-én I. G. 10.) PAUAa RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN.