A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 30. szám - A kormány jelentése az ország biztosítási ügyéről

120 A JOG inkriminált cikk a véderőjavaslatot éppen nem politikai, hanem csupán társadalmi és közgazdasági szempontból kritizálja, ehhez pedig tökéletes joga van. Annyi bizonyos, hogy az alkotmányos élet bármely mozgalma, bármely felvetett napi kérdése alig tárgyalható politikai színezet nélkül. Szolgáljon valamely lap akár társadalmi, közgazdasági, törvényhatósági, egyházi, vagy bármely más érdeket, a politikai színezet teljes mellőzése úgyszólván a lap létjogosultságát támadja meg és igy képtelen bármely lap az amúgy is nagyon nehezen megvonható azon a határon belül maradni, mely a politikai és a nem politikai kérdéseket elkülöníti. Ekkor tehát, midőn az képezi a döntés tárgyát, vájjon fcnnforog-c a vád tárgyává tett vétség, nem az vizsgálandó, vájjon van-e a lapban némi politikai vonatkozás, hanem azt kell kutatni, vájjon a iapnak a fel-felmerülő aktuális kérdések körül való magatartásából fel lehet-e ismerni a politikai nézet nyilvánítására irányuló célzatosságot. Az elvitathatlan, hogy az inkriminált cikk tudatosan politizál és többé-kevésbé túlmegy azon a határon, melyet annak tárgyának társadalmi és közgazdasági szempontból való méltatása igényel és igy valótlan a vádlottnak az a védekezése, hogy olyan cikkek közlésére joga van, de azért ez az egyetlen cikk még nem állapítja meg a vádbeli vétséget. Az 1H4K: XVIII. t.-c. 30. §. érteim, ugyanis óvadékköteles az az »ujság vagy időszaki lap, melynek tartalma akár részben, akár egészben politikai tárgyak körül forog és havonként legalább kétszer jelenik meg.» Ebből tehát az következik, hogy a csak incidentaliter elvétve való politizálásnak nem tulajdonit a törvény oly jelentőséget, hogy a lapot ezért óvadékkötelessé kívánná tenni és ezért teljesen közömbösnek tartja a törvény azt, hogy a lap egyébként többször jelenik-e meg, mert különben kifejezné azt, hogy az a lap óvadékköteles, mely havonként legalább kétszer jelenik meg, habár csak időnként forog annak tartalma politikai kérdések között. Akkor tehát, midőn az bírálandó el, hogy elkövette-e valamely la]) kiadója a vádbeli cselekményt, első sorban az állapítandó meg, hogy hányszor adta ki a lapot politikai tartalommal. Mivel ilyképen a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény, mégpedig annáb, kevésbbé, mert á vádlott csekélyebb műveltségénél fogva alig ismerhette fel az inkriminált cikk politikai jellegét, vádlott a bp. 326. >?. 1- p. alapján a vád alól felmentendő volt. A pécsi kir. ítélőtábla mint másodfokú büntető biróság (1903. szept. 17-én 1.432. sz. a.) az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Habár a kir. ítélőtábla nem fogadta is el a kir. tszéknek azt a kijelentését, hogy a csak helylyel-közzel való politikai tartalmú cikknek közlése a vádbeli bűncselekményt meg nem állapítaná, nem pedig azért, mert az 1848: XVIII. t.-c. .'in. tj. már a iap megindításakor kötelességévé teszi a lap alapitójának, hogy a «megjelenendő» lapnak ne csak tulajdonosát, szerkesztőjét stb. jelentse be, hanem amennyiben a lap politikával is akar foglalko/.ni, a törvényben előirt biztosítékot is letegye, amely biztosítékból a 3. p. érteim, a pénzbüntetés sajtóvétségérti elmarasztalás esetén levonatik, továbbá mert az IKtIT. szept. 12-én a közigazg. hatóságok vezetőihez 705, sz. a kibocsátott ig. min. rend.ben is ki van mondva, hogy amint ezen hatóságok fejei tapasztalják, hogy a megjelenő lapok a sajtótörvény 30. i;. ellen véteknek, azt haladéktalanul kötelesek a közvádló tudomására hozni: a kir. ítélőtábla az elsőbiróság felmentő Ítéletét mégis helyben hagyta. Mert abban a kérdésben, vájjon valamely cikk politikai tartalmu-e vagy sem, a legszorosabb értelmezést véve alapul ugy találta, hogy ily értelemben politikai cikk csak az, amely az államnak, mint közjogi alanynak, vagy az állami szerveknek közjogi működését az egyénekhez, mint állampolgárokhoz való vonatkozásában teszi bírálat tárgyává. A neheztelt cikkben található némely politikai vonatkozás tehát akkor, amikor a cikk főleg egy törvényjavaslatnak a közgazdasági viszonyokra és a lap által képviselt érdekkörökre való kihatásával foglalkozik, ezt a cikket oly politikai tárgyú cikké, amely az 1848: XVIII. t.-c. 30. $-ban említve van, még nem teszi s ezen cikk közlése miatt a vádbeli bűncselekményt a kir. Ítélőtábla ez okból nem találta megállapíthatónak. A m. kir. Kúria (l!t<>4. május K>-én 4,3<>H/B. sz. a.) A közvádló semmisségi panaszának hely adatik, mindkét alsófoku biróság Ítélete a bp. 437. §. 3. bek. alapján a bp. 385. §. 1. a) pontjának semmisségi okából megsemmisíttetik és vádlott V, Ferenc bűnösnek mondatik ki az 1848: XVIII. t.-c. 31. $-ába ütk. sajtóvétségben, melyet az által követett el, hogy a kiadásában Pécsett havonként egyszer megjelenő «Munkás» című újságnak 1903. márc. 1-én kiadott 9. sz.-ban «Az erőszak netováhbja» felirás alatt politikai tartalmú cikket tett közzé, anélkül, hogy az 1848: XVIII. t.-c. 30. tj. 2. p.-ban előirt biztosítékot letette volna és ezért az idézett törvény 31. alapján, a btk. 92. §. alkalmazásával, az 1892: XXVII. t.-c. 3. p.-ban meghatározott célokra fordítandó stb. behajthatatlanság esetén 1 napi fogházra átváltoztatandó 20 K fő- és 1 napi fogházra átváltoztatandó 10 K mellékbüntetésre ítéltetik. A bp. 480. !<. alapján köteleztetik vádlott a netán felmerülendő bűnügyi költségek megtéritésére. Indokok: A kir. Ítélőtábla megállapította, hogy vádlott, mint a «Munkás» cimü hetenként egyszer megjelenő újság kiadója, a lapnak 1903. márc. 1-én megjelent 9. sz.-ban «Az erőszak netovábbja' felírású cikket közzétette, anélkül, hogy a törvényben előirt biztosítékot letette volna; megállapította továbbá azt is, hogy az emiitett cikkben politikai vonatkozások találtatnak, vádlottat mégis felmentette. A felmentés azon alapszik, hogy «a cikk főleg egy törvényjavaslatnak a közgazdasági viszonyokra és a ap által képviselt érdekkörökre való kihatásával foglalkozik, «ami nem oly politikai tárgy, amilyen a sajtótörvény 30. §-ában cmlitvc van. A kir. ítélőtáblának ez a felfogása nem felel meg a törvény értelmének. A cikk az ujoncjutalék felemeléséről szóló törvényjavaslatról értekezik, tehát oly tárgyról, mely egy áltamcéln'ak, a véderő szervezésének és kiegészítésének megvalósítását tartotta szem előtt. Nem fér tehát kétség ahhoz, hogy c tárgy nem csak elméletig, de a közönséges szóhasználat szerint is politikai. Az a körülmény, hogy a cikk a nevezett törvényjavaslatról a kir. ítélőtábla által felhozott irányban is elmélkedik, azt nem fosztja meg politikai jellegétől, sőt ellenkezőleg a javaslat aktuális politikai természetűvé teszi és pártpolitikai jelleggel ruházza fel. A kir. ítélőtábla tehát tévedett a sajtótörvény 31. §-ának alkalmazásával, midőn a politikai tárgy körű forgó közleményt nem politikainak tekintette és az idézett örvbenl meghatározott büntetendő cselekmény egyik ismérvét fenn nem forgónak állapította meg, a mi a Bp. 385. i?-nak 1. a) pontjában körülirt semmisségi ok. Ehhez képest mindkét alsó fokú biróság ítéletét a bp. 437. 3. bek. érteim, megsemmisíteni és a törvénynek megfelelő ítéletet hozni kellett. A büntetés kiszabásánál a kir. Kúria a Btk. 92. $-át alkalmazta; mert vádlott büntetlen előéletű és csekélyebb műveltségű. A m. kir. közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. A szülök által eltartott keresetképtelen és vagyontalan fiii hadmentességi díj fizeti sere nem kötelezhető. (4,987/ 1903. P. sz.) Sommás váltókereseten lei ott határozati bélyegilletek a benyújtó felnek visszatérítendő, ha a biróság a kereset visszautasítása mellett sommás váltóvégsést nem bocsát ki. (12,575/1903. P. sz.) . / szolgabírói hivatalhoz intézett oly beadvány, melyben a fél személyes biztonságának megóc'ása és bűncselekmények elhárítása vigett csendőri fedezetet kér, bélyegmentes (7,870/1903. P, sz.) . / mezőgazdasági célból közlekedő fogatok, vagy hajtott allatok es azok hajtására ssükséges egyének vámmentessége azon határon belül, melyhez tartoznak, a kompokra es revekre is vonatkozik, ellenben a mezőgazdasági célból a kompfal gyalog átkelőknek vámmentességre igényük nincsen. (3,348/1903. K. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : .\ temesvári tszéknél Jellinek Ignác lippai kereskedő ellen. bej. aug, 11), fsz. szept. 19, csb. l'avlovic Márk dr, tg. Szidon Miksa dr. — A dévai tszéknél Ferencz és Weinberger szászvárosi cég ellen, hej. aug. 22, tsz. szept. 15, csb. llidegh István, tg. Moldován Szilviusz dr. A pestvidéki tszéknél Szél Manó droguista ellen, bej. szept. 1. fsz. szept. 26, csh. Józsa István, tg. Miklós Antal dr. Pályázatok: A lőcsei tszéknél aljegyzői áll. jul. 30. 160 — A balassagyarmati ügyészségnél kir. ügyészi áll. jul. 31. (161). — A rózsahegyi tszéknél aljegyzői áll. jul. 31. il61>. — A nagysomkuti jbirósagnál aljegyzői áll. jul. 31 1161 >. — A pécsi tszéknél aljegyzői áll. aug. 4. (164.) Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a Á\ rdett ügyek f ölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp ások felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Mezőkövesd R. D. dr. Augusztus 3-án lehet csak megtudni. — Régi előfizető, Igló. Nónay—Kállay érk. I. G. 211 1904 sz. a. előa. Barthodeiszky, term. szept. 30, d. e. féltizenkettő. - Siklós S. E. dr. Nagy - Austerlitz jun. 23 fa. (előa. Vermesi. Vidéki gyakorló ügwéd, keresztény, több nyelven beszél, közjegyzőhelyettesi vagy ügyvédnél irodavezetői állást keres, nagyobb vidéki városban, óvadékot nyújthat. Cime a kiadóhivatalban, Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca Ki. V., Rudolf-rakpart 3. . fHIM BÍ«JV*NYT*B«A8>« NYOMDÁJA BUDAPMTBN.