A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 25. szám - Az igazságügyminiszterium költségvetése

az ügyvédi dijakra, temérdek vagyon pusztul el emiatt, ezen tehát segíteni kell. Felvilágosítást kér, hogy a katonai büntető törvénykönyv és eljárás ügye milyen stádiumban van ? Az ügyvédi és bírói vizsga egyesítését helyesli, de a gyakorlat meghosszabbítását már nem helyesli. Az igazságügyminiszterium részére épület emelését szükségesnek tartja és ha már ez a beruházási kölcsönből kihagyatott, költségvetésileg kell biztosítani. Ugy értesült, hogy Szilágyi Dezső beszédei ki fognak adatni és a kiadók segélyért folyamodtak az igazságügyminiszterhez, ezt a kérelmet ajánlja a miniszternek. P 1 ó s z Sándor igazságügyminiszter: Az előadó kimerítő előadása után kevés mondanivalója van és rátér a felvetett kérdésekre. A személyszaporitásra és illetve megállapításra megjegyzi, hogy az 1871. és későbbi törvények ezt azért bízzák a ministerre, mert tekintettel vannak a szükséges reformokra, amelyek befejezte után lehet csak a létszámot megállapítani és addig költségvetésileg kell gondoskodni és a költségvetések igazolják, hogy e téren visszaélés nem történt. A törvényszékek száma és székhelye meg van állapítva és ezen csak törvénynyel lehet változtatni. Számos óhaj van uj törvényszékek felállítása iránt, ezeket jegyzékbe veszik, mert csak később lesz elbírálható, hogy szükség van-e a szaporításra, különösen a polgári perrendtartás életbeléptetése lesz leginkább irányadó, amelylyel a járásbíróságok hatásköre nagy mérvben ki lesz terjesztve. A járásbíróságok telekkönyvi hatósággal való felruházására Ígéretet nem tehet, mert olyan forgalom szükséges, hogy legalább egy bíró és telekkönyvvezető elfoglalva legyen és van némely hely, ahol a nagyközönség érdekébén az áll, hegy a telekkönyv a törvényszéknél legyen. Ami a Kúria hátralékát illeti, ezt sajnálatosnak tartja és ezen segíteni kell, de nem létszámemeléssel, sőt a berendelt tábla-bírák intézménye is megszüntetendő, hanem a fórnmok némi megváltoztatásával. így például a semmisségi panaszok viszszautaltatnának a királyi táblákhoz és ugyancsak a semmisségi panaszoknál a nyilvános tárgyalások korlátozásával. Mindez megfontolás tárgyát képezi. Azt hiszi, erős csökkentést fog előidézni a polgári perrendtartás életbeléptetése. így pl. ennek azon intézkedése, hogy a válóperek nem fognak hivatalból fölterjesztetni. Ennek a polgári perrendtartásnak mielőbbi tárgyalását szükségesnek tartja. Ezzel kapcsolatban meg lesz alkotandó az életbeléptetési törvény és a végrehajtási törvény revisiója, ami magában is sürgős, de elkerülhetetlenné teszi a polgári perrendtartással harmóniába hozni. A büntető törvénykönyv revisiójának tervezete elkészült és ennek keresztülvitelét sürgősnek tartja. Gondoskodni kíván a fiatal koruakra kiszabott büntetések megfelelő végrehajtásáról. A kis exisztenciák jogvédelméről való gondoskodás megfontolás tárgyát képezi és e tekintetben már kedvező intézkedéseket tartalmaz a polgári perrendtartás. A katonai büntető eljárás ügyében a magyar kormány állást foglalt és még csak bizonyos kérdések vannak tárgyalás alatt és reméli, hogy a tárgyalás nemsokára eredményre fog vezetni. Az ügyvédi és birói vizsgánál a gyakorlat kitolása megfontolás tárgya, de az ügyvédség annyira el van szaporodva, hogy a meghosszabbítás célszerűnek mutatkozik. Az építkezésre nézve megjegyzi, hogy ez a beruházási javaslatból töröltetett, mert célszerűbbnek mutatkozott az erre felvett összeget a pestvidéki törvényszék területére fordítani és bizonyos személyi létszámkérdések még előbb megoldandók. Végül a Szilágyi Dezső beszédeire vonatkozólag maga is igyekszik kedvező megoldásra, de talán ez az Akadémia feladata lenne és szándékozik is ez irányban érintkezésbe lépni, hogy legalább a hozzájárulás biztositható legyen. Bemutatja a központba berendelt személyzet kimutatását azzal, hogy ingyenes alkalmazott nincs és kéri a költségvetés elfogadását. A központi igazgatás tétele ezután elfogadtatott. A járásbíróságok tételénél Kammerer Ernő sürgeti a dombóvári járásbíróság felállítását. Plósz Sándor figyelemmel lesz a kérésre. A budapesti ügyvédi kamara értekezlete. F. hó 14-én tartott a budapesti ügyvédi kamara tavaszi értekezletét Somogyi Miksa dr. választmányi tag elnöklete alatt. Pap József dr. titkár vázolta a kamara működését az őszi értekezlet óta. A kamara ezidó'szerint a gazdasági ügyeket is fölvette működési körébe ugv, hogy a kamara legégetőbb kérdései rendezésre jutottak. Ugyancsak intézkedett a kamara arról is, hogy az ügyvédjelöltek irodai gyakorlata gondosabb ellenőrzés alá kerüljön. Az igaz?ágügyminiszterhez a kötelező doktorátus és a központi járásbiióság ügyében történt fölterjesztés. Szivák Imre dr. kamarai elnök állandó ügyészi helyettesül kirendelte Berger Miksa dr. ügyvédet. A titkári jelentés tudomásul vétele után következett Suda János és érdektársai erzsébetfalvai ügyvédek indítványa az ócsai járásbíróságnak Erzsébetfalvára leendő áthelyezése iránt. Az indítvány körül nagy vita keletkezett, amelyben résztveitek: D ö m é n y i Dávid dr., Kaál Elek dr. soroksári, illetőleg erzsébetfalvi, Rácz Géza dr., és Enyiczkey Gábor budapesti ügyvédek. Az elnök figyelmeztette az értekezletet, hogy e fontos tár- i gyakat a választmány elé fogja utalni, mely egyedül van hivatva e tárgyban fölterjesztést intézni az igazságügyminiszterhez. Nyilt kérdések és feleletek. Mire való a váltótörvény 39 §-a ? (Kérdés.) A váltótörvénynek fentemiitett §-a minden megszorítás nélkül olyképpen intézkedik, hogy :> A váltóadós csak a nyugtatványozott váltó kiadása mellett köteles fizetni.> Kétséget nem szenved, miszerint említett törvényintézkedés minden megszorítás nélkül a peres és perenkivüii eljárásban érvényesítendő. Mindennek dacára kényszeríttetik ügyfelem vá'tótartozását a váltó kiadása nélkül fizetni és a nélkül, hogy ezen váltó esetleg bíróságilag megsemmisítve lett volna. Az eset a következő : Az A. és B. által elfogadott váltó bepereltetik és a hozott végzés ellen oly értelmű kifogás emeltetett A. által, mely valódisága esetében a kötelezettséget B. ellenében is megszüntetne. A váltóeljárás 23. §-a ellenére a kifogásokkal nem élt B. ellen kielégitési végrehajtás rendeltetik el és foganatosittatik is B.-nek ingó és ingatlan vagyonára. A kitűzött árverés megtartása előtt hozzám fordult B. és közbenjárásom mellett fizetni akart. Miután végrehajtató képviselője nem volt képes a váltót kiadni, mivel ez a periratoknál feküdt, birói letétbe helyeetem a felszámított követelést azon kéréssel, a kitűzött ingó árverést megszüntetni, a letett összeget hitelezőnek csak a váltó ellenében kiutalványozni. A végrehajtást foganatosító bíróság elfogadta a birói letétet és a végrehajtást megszüntette ugyan, de a letett pénzt feltétlenül kiutalványozta végrehajtatónak a nélkül, hogy a váltótörvény 39. §-ának intézkedése fölött való határozatot hozott volna. A hozott végzést felfolyamodtam és az illetékes kir. itélő tábla az általam felvetett kérdés fölött, hogy köteles vagyok-e a váltó kiadása nélkül is fizetést teljesíteni? szintén nem határozott, hanem az első bírósági végzést megváltoztatta azzal az indokolással, hogy végrehajtást szenvedőnek a végreh. törvény 41. §-a a ÍJ pjáti teljesített fizetést birói letétbe elfogadni ok fenn nem forgoti Miután az általam felvetett kérdést további birói eldöntés alá nem bocsáthatom, ki lévén a további jogorvoslat zárva, fordulok jogá'..ztársaimhoz azon kéréssel, szíveskedjenek ezen kérdéshez hozzá szólni, mert nézetem szerint annak eldöntése életbevágó kérdés a váltóadósnak jogaira. Schmidt József dr. medgyesi ügyvéd. Irodalom. A szerelem joga a házasságot megelőzőleg. (Das Recht der Liebe im vorehelichen Lében.) Irta Buday Dezső dr. Szociáletikai tanulmány a Vera-kérdésről. 2. kiadás. Berlin és Lipcse. — Szerző könyve egyik értékes darabja a cimbeli kérdéssel foglalkozó irodalomnak, amely Németországban széles hullámokat vert, míg a mi társadalmunk alig vett róla tudomást. Mióta megjelent Vera regénye (Egy nő számosak nevében Eine f ü r V i e 1 e), nagyszabású vitairodalom keletkezett arról a kérdésről, mennyiben üdvös a férfinak a nemi élvezettől való tartózkodása a házasság előtt. Az erről szóló művek között a legkomolyabbak egyike Buday könyve, melynek célja, hogy tudományos világításban tárgyalja az izgató kérdést s fejtegesse a házasságot megelőző életmód hatását az egyénre és társadalomra egyaránt, s Vera igazát élettani, társadalmi és erkölcsi okokkal támogassa. Fejtegetése dús házasságjogi vonatkozásokkal is bir. Szerző büszke lehet rá, hogy a haladást szolgáló munkából — a magyar íróknak mintegy képviselője gyanánt — ilyen, föltétlen elismerést érdemlő művel vette ki a maga részét. Argumentumainak tartalmasságát, modern gondolkozását, stílusának élvezetes voltát kicsinyben megtalálhatja az olvasó, ha megkeresi lapunk tavalyi évfolyamában a magyar nő magánjogi helyzetéről szóló tárcáját (34. lap.) hl. M e g j e 1 e n t: Az igazságos jog. Székfoglaló értekezés. Irta K u n z Jenő. Értekezés a társadalmi tudományok köréből. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia. Ára 80 fillér. A magyar birodalom története. Irta Acsády Ignác. Alhenaeum kiadása. 34—40. szám. Egy füzet ára 60 fillér. — A kitűnő munkának ezek a befejező füzetei. Vegyesek. A m. kir. Kúria legutóbbi büntetőjogi döntvénye, amelynek szövegét és megokolását 22. számunk Vegyes-rovatában közöltük, a btőjogi döntvények sorozatában anyolcvan negyedik. A központi járásbíróság helye. A budapesti ügyvédi kamarának felterjesztése folytán az igazságügyminiszter is magáévá tette azt az eszmét, hogy a budapesti összes járásbíróságokat, amelyek jelenleg elszórtan vannak az egyes kerületekben elhelyezve egy központi járásbirósági épületben egyesítsék. Az igazságügyminiszter a központi járásbíróságot azV. kerületben levő Szemere-