A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 25. szám - A Btk. revisiójához 2. [r.]

A JOG 195 A Btk. revisiójához. Irta HALMI BÓDOG, máramarosszigeti tszéki aljegyző. II. Az ember élete elleni büntettek és vétségek. A revisió első és nagy feladata egy a szaksajtóban és social-filozófiában már túlsókat tárgyalt és több külföldi törvénykönyvben recipiált intézkedés : a halálbüntetés eltörlése. Nem a Lombrosó és az olasz kriminológusok kódexe sürgeti ezt, akik a büntető igazságszolgáltatást kórházi napirend szerint akarják berendezni, hanem az emberi szerénység nagy erkölcsi törvénye, amely ne bizza és ne jogositson fel egy embert sem annak jogerejü kimondására, hogy egy másik ember absolute káros és kiirtandó. A másik reform, amely a szakirodalmat tán nem foglallalkoztatta még annyira : A praemeditatio kérdése. A Btk. XVIII. fejezete, amely a gyilkosság és emberölés bűntetteit sorolja fel, igényli talán a legmélyebb horderejű reformot, amelynek eszméit a modern anahsis és a bűntettes létektanával, az úgynevezett egyéni kérdésekkel végtelenül behatóan foglalkozó subjectivismus iskolája adta a tudománynak. Az előre megfontolt szándék lényege nem ad anynyit, mint amit ez a fogalom grammatice kifejez. Nagyon helyesen mondta ki a Kúria egyik döntvényében, hogy a praemeditatió nem tételezi fel a léleknek nyugodt és minden szenvedélytől és ingerültségtől ment állapotát, mert az ilyen állapotban elkövetett emberölés csak az elvetemültebb gonoszság ritka eseteiben található; csak azt kivánja meg, hogy a cselekmény nem szenvedélytől hányatott állapotban követtetett el iégyen. Az előre megfontolt szándék pedig kizár mindennemű concessiót, kizár mindennemű ötletszerűséget; az előre megfontolt szándék tervszerű analysis, a következmények mérlegelésének és az érzések legyőzésének eredménye, amely igenis temporál's időtartalmat és meglett korú embernél hosszú vergődést igényel. Most csak az a kérdés, hogy ez a vergődés, ez a hosszú töprengés megelőzte végrehajtás feltétlenül oly nagy mértékben sulyositandó-e, hogy a Btk. egy külön bűncselekményt konstruáljon annak fennforgása esetén; vagyis az az ember, akinek a lelkében hosszú időn keresztül érlelődött, fejlődött, erősbült és küzködött a bosszú vagy gyűlölet, aki folytonosan harcolt azzal a két ellentétes gondolattal, amely őt a tett elkövetésére birta, illetőleg az elkövetéstől visszatartotta, feltétlenül gonoszabb-e annál, aki a gyűlölet konokságában szilárd léptekkel megy a fegyver után és sújtja le az áldozatra f Lombrosó tana azt mondja, hogy igen ; az, aki oly fokú romboló erőre képes, hogy annak hatalma alatt nem akar gondolni másra mint a kiontott vér gyönyörűségére, a pathologikus elváltozás olyan kórságában szenved, mely különválasztandó és internálandó abból a környezetből, mely beteg lelkét és abnormis szervezetét csak ujabb vérontásra serkentené. Az én felfogásom nem látja be, hogy az, aki a legnagyobb értéket, az emberi életet az egyéni gyűlölet, kapzsiság vagy bosszú szenvedélyétől indíttatva, minden következmény és erkölcsi motívumról megfeledkezve, ledöfni képes, kisebb gonosztevő lenne annál, mint aki maga előtt látja az egész bűncselekmény képét, a saját sorsát és jövőjét, ezek tusájában a gonoszság által legyőzetve választja a rombolást; szerintem a praedemitatio nem feltétlenül súlyosít, az csak egy elkövetési módja a szándékos emberölésnek, amely a Btk. 279. §. szerint minősítendő és 10 évtől 15 évig terjedhető fegyházzal lenne büntetendő. A büntetési tétel az ölési esetek egyik elkövetési módjánál sem lenne, ezen reform esetén sem, túlságosan enyhe, mert ha végig tekintünk az egész judikaturán, azt tapasztaljuk, hogy életfogytig tartó fegyházzal csak a törvény által kiemelt 280. §. esetében, a halmazat fenforgásakor büntették a bíróságuk a tettest, a sulyositás rendszerének keresztülvitelét pedig ez a reform nem gátolja. Revisiót igényel a Btk. 281-ik §-a is, mert az erős felindulásban elkövetett embeiölés nem érdemli meg azt a privilegisált elválást, melyben a törvény azt részesiti. Vagy bírt a tettes a cselekmény elkövetésekor akaratának szabad elhatározási képességével, és ekkor az a szándékos emberölés bűntettének egyik elkövetési módja, amely a szándékos emberölés bűntettére kiszabott büntetési tétel nagy hajlékonyságánál fogva, az összes enyhítő motívumok figyelembe vételével büntethető, vagy nem volt beszámítható és akkor mentesüljön. A büntető igazságszolgáltatásnak nem szabad a nemzedék beteg szenvedélyét enyhítéssel legyezgetni, mert hisz erkölcsrendészeti funkciója éppen abban áll, hogy az erkölcsi erupciók féktelenségeit korlátozza. A Btk. 281. §-ának első bekezdése tehát beolvad a Btk. 279-dik §-ba, a 3-dik bekezdés pedig a Btk. 280-dik §-ába és magába marad és a 281-dik §-t kizárólag az ex justo dolore elkövetett és ugy a tényálladéki eltmek, mint a büntetési tétel körülírásában kifogástalan emberölés alkotná. A gyermekülés. Szigorításra szorul a Btk. 284-dik §-a, melynek indokolását az egész modern társadalmi élet erkölcstana tartalmazza, annak a bűnös pazarlásnak számtalan példája, amelyet az ember-anyaggal üz az immoralitás. Magzatelhajtás. A Btk. 286-dik §-ába második bekezdésül, vagy akár uj §-ként, sőt helyesebb lenne a minősítettség kellő kitüntetéséül külön tvszakaszba foglalni a következő distinctiót: «Ha a Btk. 286-dik §-ba foglalt cselekményt orvos, sebész, szülésznő hivatása körében követi el, 5 évtől 10 évig, ha pedig Hason érzést más hazai b róságnak épülete nem tudott még eddig lelkemből kiváltani, pedig az egész csak egy kis Ízlésen és építészi ügyességen múlik. Beléptem a segédhivatalba, innét a járásbiró szobájába. Feltűnt, — mert az ily külsőségek nyomban magukra vonják az idegen figyelmét, — hogy ugy a járásbiró, mint birótársai és a segédhivatalok tisztviselői, sőt a hivatalszolgák \& ^mind, — kivétel nélkül — hivatalos egyenruhát viseltek. Őszintén vallva, e katonai vonás nekem nagyon tetszett. Amint a katona, ugy a biró és bírósági alkalmazott is nyomban komolyabban veszi kötelességét és hivatalát, ha egyenruhát visel ; pontosabb, kötelességtudóbb, több tekintélyt élvez kívülről és nagyobb súlyt adhat szavának. Felelősségérzete is nagyobbá válik. A kötelességér/.etnek egy nálunk ismeretlen példáját nyomban tapasztaltam is. A nagy ünnep dacára az összes bírák és kezelő tisztviselők reggeli 8 órától kezdve hivatalukban megjelentek és teendőiket éppúgy végezték, mint bármely más köznapon. Ünnepnek csak az első nap tekintetik. — a hivatal tehát nagy ur, az még ünnepnapon is parancsol. A járásbiró maga vállalkozott a Cicerone szerepére. Első sorban az összes segédhivatalokat jártuk végig és itt alkalmam nyilt a számtalan rovatu, a kezelő tisztek (Offiziale) által mintaszerű gondossággal vezetett jegyzékekbe betekinteni. Ok állítják össze a járásbiró felelőssége mellett a statistikát is, melynek adatni a lehető legpontosabbak. A kiadóban minden helybeli ügyvédnek van egy külön fiókja, melybe összes kézbesítendői elhelyeztetnek és általuk minden idő és munkapazarlás nélkül átvétetnek. Itt is a lajstromrendszer dívik. Ellátogattunk erre az egyes bírákhoz. Minden bírónak tág, csinosan, de minden fényűzés nélkül bútorozott dolgozószobája van, — melyben a pamlag teljesen hiányzik. Minden Íróasztalon áll a feszület — és éppúgy a tárgyaló termekben is. Ezen pietistikus irányzatból magyarázható talán, hogy Ausztriában zsidó vallású vezető járásbirák nem lesznek kinevezve. Gerichts-Adjunkt (albiró), Raths-Secretár (törvényszéki biró) lehet, de «Bezirksrichter» soha. (Nekünk sem kell e tekintetben nagyra lennünk, mert virtualiter lehet ugyan a zsidó biró vezető járásbiró is, --de facto azonban egy sem létezik.) Mint nálunk, ugy ott is a bírák szakbirák — külön-külön tárgyalják a polgári, hagyatéki és örökösödési, kereskedelmi és büntetőügyeket. Ügyészség a járásbíróság mellett nem működik; az ügyészi teendőket az ügyészi megbízottak végzik. Éppúgy nem létezik letéthivatal. A nagyobb hagyatéki és egyéb letétek nyomban beutaltatnak a külön e célre berendezkedett osztrák-magyar bankhoz; a kiutalások pedig a chequerendszer alapján történnek. Kisebb letétek nyomban az adóhivatalba beutaltatnak. Bemutatkozás után a birák szívesek voltak nékem az előttük folyó ügyek menetéről concrét képet adni és azt egyes perek bemutatásával, tehát élő példákkal illustrálni. A polgári perbiró pl. demonstrálta nékem, hogy mikép vezeti a tárgyalást. Felek előadják a tényállást a kereset nyomán, német vagy lengyel nyelven és bemutatják bizonyítékaikat. Minderről a tárgyalási jegyzőkönyvbe egy árvaszó sem kerül. A befejezett tárgyalás után 2 napra készül a birói tényállás, mely a felek által előterjesztett összes peranyagot és bizonyító eszközöket felöleli. Az e célra megidézett feleknek, illetve képviselőiknek jogukban áll ezen tényálláshoz észrevételeiket fűzni, vagy kifogásaikat érvényesíteni, melyek a biró által jegyzőkönyvbe vétetnek vagy mellőztetnek. Csak ennek utána következik az Ítélet. A jegyzőkönyv, a tényállás és az ítélet mindig német nyelven szerkesztetnek. Az eljárás ugy első mint másodfolyamodásulag mesés gyors. A keresetre 2—3 napos határnap kitüzetik. Az egész