A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 21. szám - Igazitani-valók. Befejező közlemény

A JOG 165 a szomszédos tkvi. tulajdonosok, dűlők és helyrajzi számok pontos beírásával. Szükségesnek vélem azonban azt, hogy a felek nyilatkozatát a változtatás tekintetében még ilyenkor is kérje ki, azt azokkal irassa alá s ugy terjessze be a tkvi hatósághoz. Utóbbinak pedig legyen joga, ha szükségesnek találja, a feleket az iránt meghallgatni és esetleges sérelmeiket megtudakozni. Kelljen egyben az utólagos változtatást elrendelő végzést a kataszterrel (pénzügyi igazgatósággal) és a felekkel közölnie s abban azokat arra figyelmeztetnie, hogy az ellen sérelem esetén 15 napon belül előterjesztést s az e tárgyban hozott végzés ellen 8—8 napon belül 2 fokú fel folyamodást adhatnak be. Ekként lehetne talán a 3,834/1888. I. M. R. és 48.290/1899., ugy 97,491/1900. p. ü. m. rendeleteteket egyenlőre módosítani, a végleges rendelkezést az uj telekkönyvi rendtartás feladatai közé sorozva. Helyben az én elődeim, másutt pedig a tkvi hatóságok FZÓ nélkül keresztül vitték a kataszter súlyos kifogás alá eső változtatásait. Ennek aztán az a következése, hogy a telekkönyvi okmánytárnak és végzéseknek adatai megbízhatatlanok, mert másként áll a dolog a természetben, de hamis a hiteltelekkönyvi állapot is. mely ha a I —XIII e szerinti kataszteri változtatásukat keresztülvisszük, sem az okmányok és jogerős végzések szerinti jogi, sem a tényleges (természeti) állapotnak meg nem felel: sőt hamis a mindezeknek alapjául szolgáló kataszteri állapot is mely szintén elüt valamennyitől, amint azt XII , XIII. alatt kifejtettem. XIV. Még egy ok van, melyen a kataszter a maga változtatásait indokolja. Ez az, hogy a térképen x/2 rj ölet feltüntetnie nem lehet. A hol tehát a felek akként osztoznak, hogy valamelyiküknek 1 a ^] öl jut. azt a kataszter minden lelkifurdalás nélkül hol az egyik, hol a másik fél nevére irja s a vázrajzot ekként helyesbiti. Persze az efféle eljárásnak nem szabadna megadni a telekkönyvi szentesítést. Nem pedig 1. azért, rr.ert a birtokminimumot, melyen alul osztozni nem lehet, nálunk semmiféle rendelkezés elő nem irja; 2. azért, mert olyan rendelkezés sincsen, hogy a kataszter az általa a térképen fel nem tüntethető területekkel tetszése szerint ajándékozza meg a feleket; 0. azért mert a 1/2 Q öles változtatás is feltüntethető a térképen és pedig vagy akként, hogy a már meglevő osztóvonal fölé más (piros) színnel és láthatólag uj vonalat húzunk, (annak a jelzésére, hogy ott ki nem mutatható változás történt) vagy a 3,834/1888.1. M. R. 3. §.-ának 4. bekezdése értelmében akként, hogy a térkép-szelvény szélén, vagy ahhoz ragasztott pótiven a változtatást a térképi lépték valamely többszöröse szerint nagyított alakban kelljen feltüntetni, serre a térkép megíelő alakjába beírandó vörös színű f. (felosztás) vagy v. (változás) betűvel a figyelmet ottan is felhívni; 4. azért, meit a számtalan sok mesgyeigazitási, sommás visszahelyezési. sőt épen apró pár fj ölet vagy ennél kisebb területek fölött folyó birtokper, nagyon is bizonyítja, hogy a feleknek 1/2 [H ölnyi terület is fontos valami. 5. azért, mert az egyiktől elvétel és másiknak ajándékozás szintén jogfosztással jár, és ugyanazokra a következményekre vezet, a melyek alapján a kataszteri változtatások keresztülvitelének megtagadását már eddig indokoltam; végül 6. azért, mert a kataszter maga is keresztülviszi néha a 1/2 fj öles megosztásokat. Az elmondottakat tehát röviden a következőkben összegezem. Nem szabadna keresztülvinnie a telekkönyvi előadónak a kataszteri felmérési felügyelőségének fentiek szerinti s egyéb sérelmes változtatásait 1. azért, mert nem megbízható alapokon nyugszanak (a fenti 32. 56. bekezdés és a XII. és XIII. pont szerint) 2. mert a felek jogszerű akaratával ellenkeznek ; 3. mert a feleket igen érzékenyen károsítják; 4. mert a jogérvényes és jóhiszemű jogszerzést megtámadják ; 5. mert az ezek értelmében létrejött birtokállapotot és 6 hitel telekkönyvi állapotot felforgatják ; 7. mert a jóhiszemű felek jogérvényesen szerzett jogainak s ezen alapuló bírtokállapotnak és hiteltelekkönyvi állapotnak jogosulatlan, de eredménynyel járó megtámadására s igy a törvényes és jogos alapon álló jóhiszemű feleket méltatlanul károsító, súlyos következményekre vezethetnek. (Vegyük csak, hogy mennyi mesgyeigazitási, sommás visszahelyezési Dirtokpernek lehet alapja a XIV. pontot megelőző bekez désben felsorolt állapot!); 8. mert a bíróságnak, a hiteltelekkönyv s a jogerős birói határozatnak tekintélyét, hitelét aláássak, sőt utóbbit hatályon kivül helyezik, és pedig 9. mindezt a nélkül, hogy a félnek a jogorvoslásra módot nyújthatnának; 10. mert a hiteltelekkönyv célját, a jogbiztonságot lehetetlenné teszik, a feleken kivül a harmadik jóhiszemünek is kárára szolgálnak ; 11. mert jogtalanságot, jogfosztást gyakorolniok sem lelkiismeretük, sem meggyőződésük, sem birói esküjök értelmében nem szabad ; 12 mert a kifejtettek szerint annak semmi haszna sincsen s a saját célját, vagyis a tényleges (természeti) állapot feltüntetését éppen nem szolgálja, sőt ugy a tényleges, mint a jogi állapotot teljesen összekuszálja. 13. Mert a telekkönyvi okmánytárt és jogerős végzéseket ellentétbe hozzák a hiteltelekkönyvi állapottal és a kataszteri állapottal és valamennyit a tényleges állapottal. Ugy, hogy egyik sem egyezik a másikkal és valamennyi hamis adatokat tartalmaz ; — végül 14. mert mindezeknek a létrehozását sem a kataszter, sem a hiteltelekkönyv, sem a felek érdeke, akarata és céljai nem szükséglik, sőt kizárják. Véleményem szerint ezen az állapoton sürgősen kell segíteni. Ecélbó\ a 3,834/1888. sz. I. M. R. 3 §-a utolsó bekezdését és a 48.290/1899, 47,491/1900. p. ü. m. rendeleteket kellene megváltoztatni és pedig akként, hogy a 3,834/1888. I. M. R. 3. §-ának utolsó bekezdését törölve, a helyett másikat kellene beigtatni, mely a kataszternek azt tenné kötelességévé, hogy a tkvi hatóság által közölt jogerős jogi állapotot vigye keresztül, ugy a természetben, mint a saját munkálatában. Ha azonban ezt keresztülvinnie lehetetlen, ugy jelölje meg az akadályt és közölje ezt a tkvi hatósággal. (Betétszerkesztés után azonban iráshibán kivül, vagy azt az esetet leszámítva, ha a tkvi hatóság a hibát véletlenül észre nem vette, — effélének felmerülnie nem volna szabad.) Ha továbbá a tkvi hatóság végzésében elrendelt állapot és vázrajz a tényleges állapottal nem egyezik és a felek az előbbinek tényleges keresztülvitelét ellenzik, vegyen erről szabályszerű nyilatkozatot tőlük. E nyilatkozatban a felek jelentsék ki, hogy a végzés foganatosítását ellenzik, jelentsék ki, hogy miért ellenzik és azt is, hogy azzal szemben mit akarnak. Részletezzék benne tételről tételre, az általuk szándékolt változtatást is. Az előbbi pontbeli szándékolt változtatást a kataszternek ' csak irónnal legyen szabad a kataszteri térképen keresztül vezetnie s ott is, birtokivekben is csak széljegyzéssel jeleznie, mindaddig, mig a tkvi hatóság jogerős jóváhagyó, vagy megváltoztató végzése be nem érkezik. A kataszternek minderről értesítenie kelljen természetesen a tkvi hatóságot is és pedig az uj állapotot tüzetesen feltüntető, helyesbített vázrajz, indokolt véleménye s a beszerzett nyilatkozat áttétele kapcsán. Legyen köteles e mellett a tkvi hatóságtól hozzá intézendő kérdésekre megadni a kellő felvilágosítást. A tkvi hatóságoknak pedig tegye az uj pont kötelességévé a kataszteri változtatások ellenőrzését s az okiratokkal, a végzéssel, betétekkel és térképpel össze hasonlítását. Ha a tkvi hatóság azt látja, hogy a feleknek a kataszter által bemutatott nyilatkozata szabályszerű, s a változtatás nem ütközik azok érdekeibe, a változtatást végzéssel rendelje el. Ha szükséges, kérjen felvilágosítást a katasztertől, vagy hallgassa meg a feleket és csak ezután hozzon végzést. A soronkivül hozandó végzést a felekkel és a kataszterrel 8 nap alatt közölje. Feleknek és a kataszternek legyen joguk 15 nap alatt előterjesztéssel s az ennek során hozott ujabb végzés ellen 8 — 8 nap alatt 2 fokú felfolyamodással élni. Az e tárgyban hozott jogerős végzést a kataszterrel a jogerő megjelölése mellett közölnie és ugy a tkvi hatóságnak, mint a kataszternek foganatosítania kelljen. A kataszter pedig közölje ez után a megfelelő kataszteri tiszta jövedelmet. A bíróságnak a felek kérvényére hozott első végzésben ki kelljen mondania, hogy annak a területváltoztatásokra vonatkozó része még nem jogerős. Ekként kellene pótolni a hatályon kivül helyezendő pénzügyminiszteri 48,290'99. és 97,491/900 számú rendeleteket, illetőleg a 45,055/1888. számú rendelet 77—79. §-ait. A 29,776/1903. számú igazságügyi miniszteri rendelet a