A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 19. szám - A szakértők eljárásának ellenőrzése a biróság által

A JOG 147 esetekben, amikor a szakértői szemle a tárgy minőségéből kifolyólag — nagyobb birtok mérnöki felmérése, egy nagy épület műszaki vizsgálata — hosszabb időt igényel; azonban ezt az időt nem szabad sajnálni még akkor sem, ha a biró szerepe az eljárásnál tisztán csak az ellenőrzésre szorítkoznék is, mert igy a díjmegállapítást a közvetlen tapasztalat alapján teljesítheti és bonyodalmaknak, sőt fiókpereknek veheti elejét. Jól tudom, hogy a közvetlenségnek ezt a módját a gyakorlat sem követi általában, hanem megelégszik azzal, hogy az eljáró vagy kiküldött biró a szakértőket az eljárásba bevezeti s akkor magukra hagyja, hogy végezzenek ugy és akkor, ahogy és amikor nekik tetszik, azt tartván, hogy elég direktívát ad eljárásukra a szemlét elrendelő végzés. Azonban aki a sok felületes szakértői tljárást a gyakorlatból ismeri, az kénytelen hozzá járulni ahhoz a kívánalomhoz, hogy a szakértői eljárást elejétől végig a folyton jelenlevő biró vezesse, mint aki az eljárás jogi momentumait és jelentőségét sokkal jobban ismeri, mint az eljáró szakértők. A biró folytonos jelenléte s irányító közreműködése nemcsak az eljárást teszi alaposabbá, hanem elejét veszi az olyan igazságszolgáltatási csodaszülötteknek is, amilyet a következőkben van szerencsém közölni. A b . . . i kir. jbiróság megkeresést kapott egy oly szakértői szemle teljesítésére, amelyhez egy 1,000 holdas birtok felmérése s azon egyes mivelési ágak s vetések területszerü megállapítása volt szükséges. Az eljáró biró a határnapot a helyszínére kitűzte, a 3 mérnökszakértövei oda kiszállott, a szükséges formalitások után azokat az eljárásba bevezette s magukra hagyta. Mikor aztán a szakértők bizonyos idő múlva szakvéleményüket beterjesztették, 1894. évi szept. 12-én 3,862 P. szám alatt a következő végzést hozta : «R. S. és Cs. M. szakértők dijai és költségei egyenként 399 frt. 75 kr.-ban, V. L. szakértő dija 100 írtban, P. L. szakértő dija 40 írtban, H. A. és St. S. szakértők dijai és költségei egyenként 36 írtban megállapittatnak és a felp. ezen dijaknak 8 nap végrehajtás terhe alatt leendő előlegezésében elmarasztaltatik.> Ezt a díjmegállapítást a felperes és R. S., Cs. M. és V. L. szakértők sérelmesnek találván, az ellen felfolyamodást adtak be, kérvén abban dijaik felemelését. Erre a n . . . i kir. Ítélőtábla 1895 jan. 7-én 4,953/94. P. sz. a. a következő végzést hozta: «A kir. Ítélőtábla az elsőbiróság végzésének nem neheztelt részét nem érinti, a R. S., Cs. M. és V. L. szakértők dijára vonatkozó részét pedig feloldja és utasítja az elsőbiróságot, hogy hívja fel a szakértőket arra, hogy naptár szerint jelöljék meg azokat a napokat, amelyeket véleményük elkészithetése végett a helyszínén eltöltöttek, valamint azokat a napokat is, amelyeket egészben vagy részben óraszám szerint irodájukban munkájukra fordítottak és nyilatkozzanak arra is, hogy a munkát személyesen végezték, vagy részben segéd által végeztették-e; azután hallgassa meg a szakértőket és a bizonyító felet sa netán szükségesnek mutatkozóbizonyitás befejezése után hozzon a kifejlendőkhöz képest és pedig a szakértők költségjegyzékeinek minden tételére külön kiterjedő szabályszerű uj határozatot, annak felebbvitele esetére pedig csatolja az iratokhoz V. L. költségjegyzékének és a birói szemlére vonatkozó bírósági jegyzőkönyvnek másolatát is.> <Mert: a bíróság a szakértők munkálkodását nem ellenőrizte és igy az ő dijaik megállapítására nézve alapos határozatot hozni nem lehet a bizonyító íél meghallgatása és annak részletes és pontos kiderítése nélkül, hogy a szakértők egyenkint mikor és mennyi időt töltöttek el a munkával és hogy személyesen, vagy segéd által jártak-e el s hogy a bizonyító fél részéről mily támogatásban részesültek*. Az elrendelt póteljárás után az I. bíróság 1895. május 25-én 2,830. P. sz. a. a következő ujabb végzést hozta : <A mérnökszakértők dijai és utazási költségei következőképen állapittatnak meg: R. S. a . . . i okleveles mérnök szakértő dijai és utazási költségei 550 írtban; Cs. M. nem okleveles mérnök, a . . . i lakos, szakértői dijai és kiadásai 290 írtban és végül V. L. a . . . i lakos főmérnök dijai 100 írtban.> «Merta n . .. i kir. it.-táblának határozata folytán az erdekeit felek meghallgatására kitűzött tárgyalási határnapon egyedül R. S. jelent meg és ekként R. S. amaz előadása, hogy a fennforgó szakértői ügyben 8 napig lakóhelyén kívül volt elfoglalva és irodai munkája 14 napig tartott, a bíróság által valónak vétetvén, a Magyar Mérnök- és Epitészegylet díjszabályzata szerint ezért 240 frt és , 280 frt, összesen 520 frt illeti őt meg, ehhez hozzászámítandó még 30 írt utazási költség, ekként R. S. szakértői dijai és utazási költségei 550 frt.ban állapíttattak meg. Cs. M. dijai, ugyancsak a fentebb hivatok díjszabályzat alapul vétele mellett, a lakóhelyén kívül töltött időért naponta 15 frt és a lakóhelyén töltött időért naponta 10 írt. napidijat számítva és hozzáadva ugyancsak 30 írt. utazási költséget, összesen 290 frtot tesznek ki. V. L. mérnök dijai azért lettek 100 frtban megállapítva, mert e megállapítás felperes részéről kifejezetten sérelmesnek nem találtatott, de különben a kifejtett munka mérvéhez túlságosnak nem található.» • A szakértő mérnök által alkalmazott segédek dijai megállapítva azért nem lettek, mert kizárólag csak azok részére állapithatók meg szakértői dijak, akiket a biróság szakértőkké kinevezett, a szakértőknek nem állván jogukban a peres felek és a biróság előleges engedélye nélkül, peres felek rovására és költségére — jelentékeny összegű díjjal — más személyeket is alkalmazni a szakértői munka elvégzésére.* • A szakértők által készített térképért díjazást a szakértők nem igényelhetnek, mert nem volt feltétlenül szükséges a szakértői vélemény megalkotásához a térkép.* • Az utazási költség azért lett az utazás mérvéhez képest a szakértőknek megállapítva, mert a Mérnök- és Epitészegylet fentebb is hivatott díjszabályzata értelmében, a műszaki vélemény elkészítésével megbízott mérnökök az utazási költséghez a napidíjon kivül igényt tarthatnak.* Ez ellen a végzés ellen felperes, úgyszintén R. S. és Cs M. szakértők ismét felfolyamodással élvén, a kir. tábla 1895 dec. 31-én 3,600/95 P. sz. a. végzést hozott: • A kir. tábla az elsőbiróság végzését az 1881:59. t.-c. 58. §-a alapján ismét feloldja és utasítja az első bíróságot, hogy a kir. Ítélőtáblának 4,953/94 P. sz. végzését egészen foganatosítsa, sőt most már a mérnöki munkálatot s a birói szemléről szóló bírósági jkönyvet is eredetiben szerezze meg.* • Mert: az elsőbiróság V. L-t nem hivta íel költségjegyzékének kiegészítésére s az előtt az érdekeltek meghallgatása céltalan volt, de az érdekelteket a szakértők pótjelentésére sem hallgatta meg, sőt nem csatolta az iratokhoz V. L. költségjegyzékét és a birói szemléről szóló jkönyvet sem.* «Mindezek nélkül pedig alapos határozatot hozni nem lehet és mindezek, valamint a mérnöki térkép is most már eredetiben megszerezhetőknek látszanak.* Az elsőbiróság erre aztán ujabb tárgyalások megtartása után 1893 szept. 20-án 5,868/96 P. sz. a. igy végzett: «Cs. M. és V. L mérnök szakértők dijának megállapítását a biróság mellőzi; ellenben R. S. mérnök szakértői dijait 406 frt. 72 kr.-ban, a feloldás folytán szükségessé vált eljárás költségeit pedig 109 írtban állapítván meg, kötelezi felperest, hogy ezt az összesen 515 frt. 72 kr.-t R. S. szakértőnek 8 nap s végrehajtás terhe alatt fizesse ki.» Indokok: «A biróság a bizonyitásfelvételt — minthogy maga a per időközben jogerős befejezést nyert — felperes és a szakértők meghallgatásával kezdette meg, majd pedig a tanúkihallgatásokat is elrendelte s részben foganatosította.* E közben azonban Cs. M. és V. L. bejelentették, hogy szakértői dijukra nézve felperes által kielégíttettek s igy e tekintetben határozathozatal nem volt szükséges.* «R. S. bizonyítékait s felp. képviselő észrevételeit előterjesztvén, bizonyítási eszközül egyedül a tanúkihallgatás mutatkozott, mivel a szakértői birói szemle költséges volta miatt, az eskü alatti kihallgatás pedig azért nem volt alkalmazható, mert az 1893:XVIII. t-c. 95. §-a ezt csak a peres felekre nézve engedi meg, már pedig felperes és R. S. szakértő ebben az ügyben peres feleknek nem tekinthetők.* • Azonban a biróság a tanúkihallgatás továbbfolytatását is mellőzhetőnek találta, mert felperesi képviselő beismerte, hogy az egész birtok felméretett s arról térkép készíttetett, R. S. pedig kijelentette, hogy a mérnök- és épitészegyleti díjszabásnak A) táblázatára alapítja díjfelszámítását. Ebből folyólag a biróság irrelevánsnak találta azt a körülményt, hogy a térkép az iratok közt íel nem található, mivel annak elkészítését felperes beismerte, mellőzhetőnek találta a felperes által felajánlott szakértő és A. R. által felajánlott tanuk kihallgatását is, mert a munkateljesítést felperes beismervén: a muuka díjazása a biró mérlegelésének s megállapításának tárgyaként jelentkezett.* • Annyival inkább elbírálandó volt már most a díj megállapításának kérdése, mivel a mérnök- és épitészegyleti hivatolt díjszabályzat 2-ik lapján világos utalás történik arra, hogy a holdankiriti díjazásban miféle munkálatok díjazása foglaltatik benne. Nevezetesen e díjszabás 2-ik lapján az A) pont 3-ik bekezdése azt mondja: «Az alább következő táblázatokban fölsorolt tételek egyedül a vezető mérnöknek és munkatársainak szellemi és anyagi munkájáért, továbbá személyes kiadásaik és költségeik fejében, végre a tervezet elkészítéséhez szükséges segédeszközök, műszerek, megkívántató térképek, iró-és rajzanyagok, valamint az irodai helyiségek rendelkezésre bocsátásáért, illetőleg használatáért járó díjazást foglalják magukban.* • Minthogy pedig R. S. költségjegyzékében tisztán a saját és segédje személyes és útiköltségeit számította fel, minthogy ebből folyólag világos egyfelől az, hogy felperes e szakértőtől a szakértő által fel nem számított s állítólag felperes által adott támogatást le nem vonhatja, másfelől pedig az, hogy a szakértőnek a költségjegyzék I. 3—8. t. a. felszámított költségekhez — mivel azok az általa is elfogadott holdankinti díjazásban benfoglaltatnak — joga nincs s igy ezeket a biróság meg sem állapította.* • Maga a szakértői dij a mérnökegyleti díjszabályzat A) táblázatának d. tabellája 10 ik sora szerint nyert megállapítást, amely szerint 992 hold felmért terület után 41 kr.-jával 406 frt. 72 kr. jár. A szakértő által felszámított holdankinti 60 kr. azért nem volt megállapítható, mivel a jelen esetben nem a B) díjtáblázatban emiitett költségfelvételről, hanem az x. díjtáblázatban felvett földmérésről van szó.»