A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 16. szám - Sajtóeljárásunk s annak fejlődése. Folytatás

128 A JOG Irodalom. Akir. Kúria és a kir. ítélőtáblák döntvényeinek gyűjteményét bocsátotta közre VajdafyEmil, a Kúria elnöki titkára. Egyelőre csak jelezzük ezer. igazán hézagpótló gyűjtemény megjelenését és szorítkozunk annak a konsiatálására, hogy bizonyára hivatottabb személy, mint szerző valóban nem vállalkozhatott ezen gyűjtemény összeállítására. A mü megjelenése után arra még visszatérünk. A magyar középosztály hanyatlásának okai. Irta Koppán y i Gyula dr. Gyöngyös, Hevesmegyei Lapok nyomdája, 1904. Ára 2 K. — Szerző munkája első felében a középosztály történeti fejlődésével s forgalmi ismérveivel foglalkozik. A második részben feltárja a hanyatlás szimptomáit és annak az egyénben, a gazdasági rendszerben, a társadalomban rejlő, valamint az államgazdálkodásból és államszervezetből eredő okait. Az egyéni okok megszüntetésére leghatásosabbnak látja az egységes állami népnevelést. A gazdasági élet visszásságainak (tőke-centralizáció, annak a termelés terén korlátlanul működő ereje, munkás- és munkabérkérdés) ellenszere az állami termelés s az önálló vámterület. Az egyéni érvényesülés lehetősége és a társadalmi szabadság alkalmas uj, éltető elemű társadalom képződésére. Végül az állami élet bajait az állami decentralizált közigazgatással, méltányos adórendszerrel, létminimum biztosításával lehetne orvosolni. Ezekben adtuk a jeles munka száraz vázlatát, melyre büszke lehet a fiatal szerző, a ki bár súlyt fektet a nemzeti érzületre, de az evolúció elvével sem helyezkedik ellentétbe. {hl) Vegyesek. Kinevezések és nyugalmazások. O felsége Vági Mór győri ítélőtáblai elnököt a Kúriához tanácselnökké, Horváth Jenő budapesti Ítélőtáblai tanácselnököt a győri Ítélőtábla elnökévé, Raisz Andor korona-ügyészi helyettest és Onatiu Sándor, marosvásárhelyi ítélőtáblai birót a Kúriához számfeletti bírákká, Vargha Ferenc budapesti főügyészi helyettest pedig koronaügyészi helyettessé nevezte ki. Uj díszes állásukban üdvözöljük valamennyiöket, akik közül Vargha Ferencnek és unatiu Sándornak lapunk is számos kitűnő dolgozatot köszönhet. Vargha Ferenc, az uj koronaügyész-helyettes, egyike a legnépszerűbb főtisztviselőknek, aki nagy képességei folytán rendkívül gyorsan haladt pályáján. Most 44 éves. A büntető perrendtartásról szóló kommentárja, melyet Balogh Jenővel és Edvi Illés Károlylyal együttesen szerkesztett, általános elterjedettségnek örvend. Nyugalomba vonult Süteő Rudolf, kúriai tanácselnök, másodosztályú vaskorona-rendet kapván kitüntetésül. Ötven évig szolgálta az igazságszolgáltatást, főképp a telekkönyvi betétstferkesztések nagy munkájában szerzett nagy érdemeket. Ugy őt, mint nyugalmazott társait: Tutschner Ágost kúriai birót és Hollexung Alfréd dr. temesvári itélőláblai tanácselnököt (akik mind a ketten a Lipót rend lovagkeresztjét kapták,) a magyar igazságügyi férfiak szeretete és elismerése kiséri a nyugalomba. A m. kir. Kúria ügyforgalma s tevékenysége ig04 első negyedében. I. £ 1 i n t é z é s r e v á r t: 1,596-tal több (8,123) polgári, 253-mal több (1,574) váltó-, 3-mal kevesebb (i3) úrbéri,70nel több (535) felülvizsg. sommás, 278-cal több (4,534) büntető, 77-tel kevesebb, (295) fegyelmi, 19-cel kevesebb (22) orsz. gyül. Képviselő választási, összesen 2,098-cal több (15,126). ügydarab, mint a mult év első negyedében. II. Elintéztetett: 389-cel több (2,663) polgári, 76-tal több (538) váltó-, ugyanannyi (25) úrbéri, 37-tel több (254) felülvizsg. sommás, 121 gyei több (3,090) büntető, 55-tel kevesebb (145) fegyelmi, 18-cal kevesebb (19) képviselő-választási, összesen 550-nel tö b b (6,734) ügydarab. III. Hátrálékban 1,207-tel több (5,460) polgári, 177-tel több (1,036) váltó-, 3-mal kevesebb (18) úrbéri, 33-mal több (281) felülvizsg. sommás, 157-tel több (1,444) büntető, 22-vel kevesebb (150) fegyelmi, 1-gyel kevesebb (3) képviselőválasztási, összesen 1,548-cal több (8,392) ügydarab, mint tavaly ilyenkor. Példák az ügyvédi munkadíj megállapítására 1. A szabadkai kir. törvényszék által 22,764 /899 sz. a. elbírált perben a szegedi kir. tábla 243/P. 900. szám alatt a felebbezési dijat meg nem állapit. Azt mondja a kir. tábla: azért, mert nem volt felszámítva. Tényleg pedig fölszámittatott. A kir. Kúria 3,725/900. sz. Ítélete az I. r. alperesnek felebbezési dij cimén 5 koronát állapit meg. 2. A szegedi kir. tábla egy tizenegyezer holdas határ tagosítása tárgyában lefolyt úrbéri per során a 2,163/898. sz. ítéletével a felebbező alperesek képviselőjének 120 korona dijat itél. A Kúria 89/898. urb. sz. Ítélete a díjmegállapítást — bárha a dij felszámittatott — indokolás nélkül hallgatag mellőzi. 3. A szabadkai törvényszék a 14,267 P. 900. sz. perben két jegyzőkönyvi tárgyalásért a felperesi ügyvédnek 5 korona 40 fillér munkadíjat állapit meg. A per tárgya 136 korona. 4. A szabadkai törvényszék a 3,445,P. 901. sz. ítélete az'I. rendű alperes ügyvédjének diját 25 koronában állapítja meg. Föl•oldás folytán ujabb tárgyalás tartatik: a 4,802 902. sz. ítélet újra meghagyja a 25 koronás megállapítást. A per tárgya 5,282 kor. 50 fillér. 5. A topolyai járásbíróság az 1900. Sp. 523. sz. perben az alperesi ügyvédnek 3 érdemleges tárgyalásáért 24 korona dijat állapit meg. A per tárgya 550 k., az időveszteség hárorn félnap. ügyben a kir. Kúria 2,195/898. sz. ítélete a felebbező felperes javára az alsóbirósági ítéletnek megváltoztatásával két rendbeli felebbezésért 49 frt 3ó kr. dijat és költséget állapit meg. A bélyegköltség 46 frt 30 kr. lévén: egy-egy felebbezés munkadijára 1 frt 50 kr. jutott. A per tárgya: okirat valódinak kimondása 7. A szabadkai törvényszék 2,261/P. 903. sz. Ítélete a felperes ügyvédjének a kereset és két elmellőzhetetlen pertári megjelenés munkadija fejében 16 K. 70 fillért állapit meg. A per tárgya: vagyonközösség megszüntetése. 8. A szabadkai kir. törvényszék 10,860/P. 901. sz. ítélete a felperest elutssitja s az alperes javára költségben marasztalja. Az alperes a kir. tábla megváltoztató Ítélete ellen a Kúriára felebbez s a Kúria a másodfokú ítélet megváltoztatásával 5,507/P. 903. sz. a. az elsőbirósági ítéletet hagyja helyben és a felebbező alperes ügyvédje számára 10 koronát állapit meg s jóllehet a perköltség kérdésében is az elsőfokú ítéletet hagyja helyben; a felebbezési költséget és munkadijat az alperessel viselteti. (A szabadkai kamara tavalyi jelentéséből.) Finánc-buzgóság 1. A szabadkai ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának 408/903 f. sz. határozata a panaszlott ügyvéd ellen az eljárást megszüntette, a panaszost pedig a vizsgálati költségek fedezésére kötelezte. A panaszos ezen határozat ellen fölebbezéssel élt s nem rótta le beadványán az illetéket. Ez alapon a szabadkai m. kir. adóhivatal 1903. évi kj. 1,692 sz. a. fizetési meghagyást bocsátott ki az egyszerű és fölemelt illeték erejéig a szabadkai ügyvédi kamara ellen. 2. A pénzügyigazgatóság egy kirendelt képviselője a tőkekamat-adó eltitkolása miatt jövedéki kihágással vádolt felet idézett maga elé. A fél képviseletében ügyvéd jelent meg, s ez — kihágási ügyről lévén szó — belyegmentes tehát bélyegtelen meg hatalmazást mutatott fel. A hivatalos közeg az ügy tárgyalásába való bocsátkozást a meghatalmazás bélyegtelen volta miatt megtagadta. (A szabadkai ügyv. kamara tavalyi jelentéséből). Ha a jogosult szülő kiskorú házasságához beleegyezését adja, akkor a gyámhatóság beleegyezése nem szükséges. A m. kir. belügyminiszter 1903. évi 123,726. sz. határozata. T. vármegye közigazgatási bizottságának. A gyámügyi felebbviteli küldöttség határozatát, melylyel helybenhagyta a vármegyei árvaszék azon végzését, mely szerint a szülői beleegyezés pótlásául megengedtetett, hogy kiskorú Sz. Julianna, ifj. T. Józseffel házasságra lépjen, — Sz. Ferenc, mint nevezett kiskorú atyja által beadott felülvizsgálati kérvény folytán felülvizsgálván, azt az annak alapját képező árvaszéki végzéssel együtt az 1901. évi XX. t.-c. 3. §-ában gyökerező jogomnál fogva megsemmisítem és kijelentem, hogy a szőnyegen levő ügyben gyámhatósági beavatkozás szüksége fenn nem forog. Mert a házassági jogról szóló 1894: XXXI. t.-c. §. utolsó bekezdése értelmében, ha a törvényes képviselő vagy a szülő a beleegyezést nem adja meg, ezt a gyámhatóság beleegyezése pótolja. Ugyanazon törvény 9 §. második bekezdése szerint, ha a szülők ágytól és asztaltól el vannak választva, vagy házasságuk felbontatott, a gondviselése alatt álló gyermekre nézve j az anya és csak ha ezt nem létezőnek kell tekinteni, az atya joI gosult a beleegyezésre. Minthogy pedig a Sz. Ferenc és a Sz. j Ferencné, szül. G. Erzsébet között fennállott házasság a sz—i kir. tszék által hozott s a kir. Kúria által is helyben hagyott jogI erős ítélettel felbontatott és a házasságból származott nevezett kiskorú Sz. Julianna tartás és nevelés végett az anyára bízatott, ennélfogva az idézett törvény 9. §-a értelmében a beleegyezésre jogosult szülőnek az anyát kell tekinteni. Minthogy azonban az anya a szóban levő házassághoz a beleegyezést megadta, a gyámhatóság részéről a beleegyezést pótolni annál kevésbbé volt szükség, mert oly okok, melyek miatt az anyát az 1894. évi XXXI. t.-c. harmadik bekezdése alapján nem létezőnek kellene tekinteni, fenn nem forogkak. Minthogy ezek szerint a jelen esetben a gyámhatóság illetéktelen hatáskörben járt el, ennélfogva a felülvizsgálati kérelemmel megtámadott határozatokat az 1901. évi XX. t.-c. 3. §-a alapján megsemmisíteni kellett. Kártérítés, ha a pályaudvar egy része nincs kellőképen kivilágítva. Az oderbergi állomáson tavaly nagyszabású átalakításokat végeztek, ugy, hogy az állomási terület egy része ideiglenesen lécekkel volt befödve. Egy utas a kellőleg ki nem világított helyen — a pénztártól a vonathoz sietvén — oly szerencsétlenül esett el a lécek között, hogy kificamitotta a lábát. A ficamodás nyomában súlyos idegbaj, neuritis is járt ugy hogy az illető hét hónapig beteg volt. Ezen az alapon 17',000 korona kártérítést követelt a Kaiser Ferdinands-Nordbahntól mely azt azonban megtagadta. Perre kerülvén a dolog, a vasút'azzal védekezett, hogy a baleset nem üzemközben állott elő és ez különben is az utas önhibájából keletkezett. A bécsi kereskedelmi bíróság azonban nem vette ezt a védekezést figyelembe, hanem kimondta a vasút kártérítési kötelezettségét, csupán a kártérítési összegét szállította le 9,100 koronára. Az ítélet indokolása főleg azon alapsz.k hogy az abaleset, melyazutast a pénztártól a vonat g való haladtában én, üzemközben való balesetnek tekintendő. Különben pedig be van bizonyítva, hogy az a helyiség nem volt kellőképen k.világ.tva s már maga ez a körülmény megdönti azt az állítást, hogy a baleset az utas önhibájából keletkezett. A szerkesztésért^el^iősekl Révai Lajos dr.