A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 1. szám - A newyorki jogi élet

A JOG A horvát bíróságokkal való érintkezésből felmerülő fordítási dijak nem teríttetnek meg. A kir. igazságügyminiszter felmerült panasz folytán több magyar bíróságot figyelmeztetett, hogy a magyarországi és horvát-szlavonországi kir. bíróságok és ügyészségek közt a polgári és büntető ügyekben nyújtandó jogsegély tárgyában 1893. évi június hó 1-én 4,593. I. M. szám alatt (Igazságügyi Közlöny II. évfolyam 147. 1.) kibocsátott rendelet s az ebben emiitett 29,226/1885. I. M. számú rendelet (R. T. I. kötet 776. 1.) szerint a magyar és horvát-szlavonországi bíróságok érintkezése folyamán felmerült fordítási költségek megtérítését sem a magyar bíróságok a horvát-szlavonországi bíróságoktól, vagy a Horváth-Szlavonországokban lakó felektől, sem a horvát-szlavonországi bíróságok a magyar bíróságoktól vagy az itt lakó felektől nem követelhetik. (22,531/1903. I. M. sz.) Hány helyettest tarthat a közjegyző? A m. kir. Kúria (1903. dec. 4-én 7,042. sz. a.) M. Barnabás közjegyző és Ö. Dénes dr. közj. jelöltnek ez utóbbi részére helyettesítési igazolv. kiadása ír. ügyében következőleg határozott: A debreceni kir. közj. kamara 285/903. sz. végzése megváltoztattatik; a miatt, hogy a kir. közj. irodájában már egy közj. helyettes alkalmazva van, a kérelem el nem utasítható és a kir. közj. karr ara utasittatik, hogy amennyiben Ö. Dénes dr. kellő képesítését kimutatta és ellene egyébként kifogás nincs, közj. helyettesi minőségét a jegyzékben tüntesse ki és részére az általános igazolványt adja ki. Mert a kir. közjegyzőkről szóló 1874:XXXV. és 1886: VII. t.-c. nem tartalmaz tiltó rendelkezést arra nézve, hogy a kir. közjegyző ne alkalmazhatna irodájában egynél több közj. helyettest, kinek részére az 1886: VII. t.-c. 5. §-a szerint az általános igazolvány kiadható. Önként értetvén, hogy a közjegyzői helyettes, főnökét, ennek akadályoztatása esetén, csak a kamaránál esetről esetre kieszközlendő külön igazolvány mellett és az 1886: VII. t.-c. 6. §-ban megszabott korláton belül helyettesitheti közj. teendőiben. Külföldi állam, mint alperes. A lüftich—limburgi vasút részvénytársaság, 1901-ben a brüsszeli törvényszék előtt keresetet indított a hollandi kereskedelmi-, vizi- és iparügyi miniszter, mint Németalföld képviselője ellen 34,000 forint s járulékai iránt. Az elsőfolyamodásu bíróság meg is állapította illetékességét, ami ellen Németalföld állama felebbezést adván be, a főtörvényszék leszállította a belföldi bíróságok illetékességét. Felperes további fe:.:bbezésére most a belgiumi semmitőszék a következő határozatot hozta: Tekintve, hogy a nemzetek függetlenségének elve a nemzetközi jogban a nemzetek souverainitásának következménye, b gy tehát alkalmazásának nincs helye, amennyiben a souverainitás í -sm érintetik; tekintve, hogy a souverainitást az államnak csupán politikai életéből kifolyó ténykedései érintik; hogy az állam élete nem szorítkozik politikai tényeire; hogy az állam javakat szerezhet, hitelezővé és adóssá válhat, kereskedelmi vállalatot folytathat; hogy ezen ügyköre ellátásában (gestion) az állam nem közhatalmát érvényesiti, hanem csak azt teszi, amit bármely más magánjogi személy; tekintve, hogy az idegen államok, mint magánjogi személyek, épp ugy, mint az idegenek általában, a belga bíróságok előtt perbe idézhetők; hogy éppen nem lehet belátni, mennyiben szenvedne csorbát valamely idegen állam souverainitása, ha általa szabad akaratából kötött szerződésekből kifolyólag a belföldi bíróságoknak vettetnék alá; hogy az illetékesség nem a fél akaratától, hanem az ügy természetétől függ; hogy ha az idegen állam hazai bíróságaink előtt adósai ellen felperesként felléphet, kell, hogy hitelezőivel szemben ugyanazok előtt helyt álljon; tekintve, hogy «idegenek» alatt a birói illetékességről szóló törvény 52., 53., 54. szakaszai értelmében nemcsak a természeti, hanem a jogi személyek, tehát a legjelentősebb jogi személyek, az államok is értetődnek; tekintve, hogy a főtörvényszéknek az az indoka, mely a külföldi kormány ellen kelt Ítélet végrehajtásának lehetetlenségét vagy legalábbis rendkívül nehézségekbe való ütközését hangsúlyozza, nem bír fontossággal, mert valamely birói döntés érvényessége független azoktól az akadályoktól, melyekbe végrehajtása ütközhetik; tekintve, hogy azt a szerződést, amelyre a jelen kereset van alapítva, a németalföldi állam egy vasúti vonala igazgatásából kifolyólag egy más vasúti vállalattal kötötte, hogy tehát e szerződésből kifolyó jogviszonyainak a hazai bíróságok által leendő elbírálása souverainitását nem érintheti; tekintve, hogy e megfontolásokhoz képest a brüsszeli főtörvényszék jogszabályt sértett, mikor illetékességét leszállította; a brüsszeli főtörvényszék ítéletét megsemmisíti s az ügyet a genti főtörvényszék elé utasítja*. ____ A kir. igazságügyminiszter az 1904. év tartamára a Budapesten működő ügyvédvizsgáló bizottság elnökévé Székely Ferenc dr. kir. koronaügyészt, helyettes elnökévé Gottl Ágoston kir. kűriai birót, tagjaivá Adolf Sebestyén dr., kir. ítélőtáblai birót, Antal Gyula dr., egyetemi ny. r. tanárt, Ádám András kir. küriai birót, Bal ogh Jenő dr., egyetemi ny. r. tanárt, Balog hy György dr., kir. főügyészi helyettest, Baumgarten Izidor dr., kir. koronaügyészi helyettest, Bau mgarten Károly dr., kir. Ítélőtáblai birót, Charm ant Oszkár dr., kir. körjegyzőt, C zárán István kir. Ítélőtáblai birói cim- és jelleggel felruházott kir. törvényszéki birót, Fittler Imre kir. ku iai birót, Gegus Gusztáv dr., kir. főügyészi helyettest, G r e c sá k Károly kir. kúria birót, Gyurkovich László dr., kir. Ítélőtáblai birót, Hatvány Lászíó kir. ítélőtáblai elnöki titkárt, Havas Károly kir. kúriai birót, H e i 1 Fausztin dr., kir. közigazgatási bírósági birót, I m 1 i ng Konrád df., kir. ítélőtáblai tanácselnököt, Istvánffy Lajos dr. kir. Ítélőtáblai birót, Karay Lajos dr., kir. Ítélőtáblai birót, Lallosevits János dr., kir. Ítélőtáblai birót, Lehotzky Lajos kir. ítélőtáblai birót, Makay Dezső kir. közigazgatási bírósági birót, M e z e y Albert kir. kúriai birót, Nyeviczkey Antal dr., kir. ítélőtáblai birót, Sólyom Andor kir. igazságügyminiszteri titkárt, Somogyi Mihály kir. kúriai birót, Szászy Béla dr., osztálytanácsosi cimmel felruházott kir. igazságügyminiszteri titkárt, T a r n a i János dr., kir. kúriai birót, T é r f i Gyula dr., kir. igazságügyminiszteri osztálytanácsost, Tolnai Antal a kir. Kúriához beosztott királyi ítélőtáblai birót, Traiber Vince dr., kir. főügyészi helyettest, T u r y Sándor dr., kir. Ítélőtáblai birót, Vargha Ferenc kir. főügyészi helyettest, Varjassy Ferenc kir. ítélőtáblai birót, Zachár Emil kir. kúriai birót; és Zsembery Kálmán kir. kúriai birót. A Marosvásárhelyt működő ügyvédvizsgáló bizottság elnökévé Kosztka Géza kir. ítélőtáblai tanácselnököt, helyettes elnökévé Dobai Albert kir. ítélőtáblai birót, tagjaivá pedig Avedik Simon kir. Ítélőtáblai birót, Bodó Sándor kir. törvényszéki elnököt, Csiki László kir. főügyészi helyettest, Ha tfaludy István kir. Ítélőtáblai birót, Illyés Lőrinc dr., kir. ítélőtáblai birót, Jakab Rudolf kir. ítélőtáblai birót, Kelemen András kir. Ítélőtáblai birót, Nagy Elek kir. ítélőtáblai birót, Posoni Gábor dr., kir. Ítélőtáblai birót, Schuszter Rudolf dr., kir. Ítélőtáblai birót, Simo Balázs dr., kir. Ítélőtáblai elnöki titkárt és Szabó Dénes kir. Ítélőtáblai birót nevezte ki. A budapesti kir. ítélőtábla tanácsainak beosztása az 1904. évre. Polgári szakosztály. I. Polgári tanács (I. polg. felülvizsg. tanács közpolgári ügyekben.) Tanácselnök: Va v r i k Arital. Birák: Véber Ottó, Vörösmarty János, Koós Emil, Belus Győző dr., Kacskovics Jenő, Nyeviczkey Antal dr., H a n á k Kolos, He n sc h Aurél dr., K él e r József dr., H rehuss Viktor dr., Zöld Adorján dr., Papp Gyula dr.—• I. Polgári felülvizsgálati tanács: Elnök: Vavrik Antal. Tagjai: az I. polgári tanácsból: a 2., 4., 5., 7—11. sorszám. A II. polgári tanácsból: a 2. 5—8 . [ 10—13. sorszám alatt megnevezett birák. Tanácsjegyzők: Sár mi r Antal dr.. fordító, a jegyzői iroda vezetője, Nagy Iván dr., albiró, Fertsek Gyula dr., jegyző, a jegyzői irodavezetőjének helyettese. — II. Polgári (egyszersmind úrbéri) tanács. Tanácselnök: Horváth Jenő. Birák. Skoff Iván, Lehotzky Lajos (úrbéri előadó.), C s e r y Gábor, N y á r a s di János, Végh József (úrbéri előadó.), Forster József, Csillár y Kálmán, Lal lo s se vi t s János dr., Z u b o v i t s Román, a büntető osztályban kisegítő, Adolf Sebestyén dr., Ligetk u t y Iván, Gyurkovich László dr., Frank Lajos. Tanácsjegyzők: Stojkovics Tivadar, fordító, Hammersberg Miklós dr. albiró, Andor ka Gyula, aljegyző. —III. Polgári tanács (egyszersmind váltó-kereskedelmi-csődtanács) (II. polg. felülvizsg. tanács közpolg. és kereskedelmi ügyekben,) Tanácselnök: Bubi a Ferenc. Bírák: Gedeon Albert dr., Karay Lajos dr., Sarlay Ferenc, Varjassy Ferenc, T u r y Sándor dr., Baumgarten Károly dr., M e n n y e y László, F o r r á s y Ferenc dr., Istvánffy Lajos dr., a büntető osztályban kisegítő, Kuszka Miklós dr., Perczel János dr., Szüts István dr. —II. Polgári felülvizsgálati tanács: Elnök: Bubla Ferenc. Tagjai: a III. polgári tanácsnak valamennyi tagja. Tanácsjegyzők: Kelemen Imre dr., albiró, Nagy Béla dr., jegyző, Gelletich Frigyes, aljegyző. A polgári tanácsokban az ülések minden héten rendszerint kedden kezdődnek. A felülvizsgálati tanácsok hetenkint kétszer és pedig rendszerint csütörtökön és pénteken tartják tárgyalásaikat. A felülvizsgálati tanácsok tagjai közül az egyes itélőtanácsokat a felülvizsgálati tanácselnökök állítják össze s ugyanők jelölik ki szükség esetén az elnöklő birót is. — Büntető szakosztály. I. Büntető tanács. Tanácselnök: Frenreisz István. Birák: Türk Szilárd, V a i k ó Pál, E ö r d ö g h András, H a u p t Albert. Tanácsjegyzők: Kamenszky Gyula dr., jegyző, Smetán I. László dr.jegyző—II. Büntető tanács. Tanácselnök: Herich Tóth János dr. Birák: C s 1 k y József, Polyák Gábor, R á t h Zsigmond, L e n k Gyula. Tanácsjegyzők: Dusárdy István, albiró, Sző Hősi Oszkár, jegyző. —III. Büntető tanács. Tanácselnök: Devich László dr., t. v. j. f. kir. it. táblai biró. Birák: Kossutány Géza, Horváth Béla, B al o n y i Imre, Bucz Lajos dr. 1 anácsjegyzök: Fenes Ferenc dr., jegyző, Ma reze 11 János, aljegyző. A büntető tanácsülések és felebbviteli főtárgyaiások hetenkint kedden, szerdán és pénteken, — ha pedig e napok valamelyike ünnepre esnék, a következő köznapon — és a szükséghez képest még szombaton is — tartatnak. A beérkező értéktárgyak és más értékes bűnjelek átvételével és kezelésével Laub Rezső segédhivatali igazgató van megbízva. A budapesti ügyvédvizsgáló bizottság előtt ez évben háromszázhúszan jelentkeztek ügyvédi vizsgára. Ezek közül képesítettnek találtatott 258, megbukott 62 jelölt. Kertészmunkára felfogadott egyénnek ok nélkül való elbocsátása miatt a hátralevő bér kiszolgálása iránt indított üg yben az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörbe tartozik. (18,731/1903 1 I. M. sz.) PALLM ftÍJZVÍXÍ TÁMADÓ H^iyUOÍl*. WBUnrtf-