A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1904 / 15. szám - A belga részvényjog reformja
120 A JOG A belga részvényjogot általában szabad szellem lengi át, melynek hatása alatt a társaságok úgyszólván korlátlanul keletkezhettek és fejlődhettek. A főbb intézkedések közül, főleg a benyújtott novella tartalmára való tekintettel, kiemelhetők a következők: Részvénytársaságok alapítása szabad; legalább 7 tagot kell számlálniok; a részvénytőke teljesen jegyzendő és 10% befizetendő. Az aláírás utján való alapitásnál szükséges a társasági szerződésnek, mint tervezetnek, közzététele. Az alapítók felelőssége eléggé tüzetesen állapittatik meg. A részvény, melynek nagysága korlátozva nincsen, csakis a megalakulás után ruházható át stb. A kötvénybirtokosoknak jogukban áll a társaság főbb okmányaiba betekinteni s tanácskozó szavuk van a közgyűlésen. A törvény rendezi a nyereménynyel egybekötött kötvények kiadását és a felszámolás alkalmával leendő jogi helyzetöket. Részletes szabályozást nyer a társaság igazgatása, feloszlása, felszámolása stb. Az uj novella különösen arra céloz, hogy az értékpapírok kibocsátóinak felelőssége fok-iztassék és szabatosabban körvonaloztassék, továbbá hogy a kötvénybirtokosok, illetve ezek többségének jogai abban megóvassanak s végre hogy lehetővé télessék a jelzálogilag biztosított kötvények létesítése. A kormány szándékosan tartózkodott attól, hogy a már létező jogszabályokon messzire menő változtatásokat hozzon javaslatba. Az igazságügyminiszter a novella beterjesztésekor szükségesnek látta hangsúlyozni, hogy a fennálló belga részvénytörvény a legszabadelvübb és megfontoltabb törvényalkotásokhoz tartozik Európában. A novellának legmarkánsabb és főleg Belgiumra nézve legfontosabb határozata a prospektusi kényszer elrendelésében áll, mely helyet fog mindazon esetekben, amidőn részvénytársaságok aláírás utján alapittatnak, vagy nyilvános aláírás hirdettetik értékpapírok, részvények és kötvények kibocsátására, eladására nézve. Kivétetnek azon eladások, melyeket hatóságok ejtenek meg, úgyszintén azok, melyeket a brüsseli és antwerpeni tőzsdék elöljáróságai a hivatalosan nem jegyzett értékekre nézve hajtanak végre. A prospektust, melynek a kibocsátást és nyilvános eladást legalább tíz nappal megelőzőleg kell közzététetnie, aláírni kötelesek az eladók vagy azon részvénytársaságok igazgatói, a kik a tőzsdei jegyzés érdekében folyamodtak. A prospektusnak tartalmaznia kell az aláírás utján való alapításra nézve a nem készpénzben történt betétek módját és értékét; az alapitóknak biztosított különös előnyök igazolását; az átveendő berendezésekért vagy más vagyonrészekért fizetendő összeget, végül az alapítási költségek hozzávetőleges értékét. Értékpapírok kibocsátására nézve még külön tartalmaznia kell: az alapítás keltét, a részvénytőkéből még hiányzó összeget, a legutolsó mérleget a nyereség- és veszteség-számlával együtt, illetve azt a megjegyzést, hogy ilyen még nem létezik; a külföldi ér ékpapirok ugyanezen szabályoknak vetvék alá. A prospektusi kényszer alól azonban fölmentvék azon társaságok, melyek már öt éve fennállanak. Mig a novella a"~prospektusi kényszer tekintetében az angol, német és- olasz határozatokra támaszkodik, addig az üzletrészekre nézve inkább a francia törvényt vette mintául. Azon üzletrészek, melyek nem készpénzben történt betétek fejében engedélyeztetnek, a társaság alapításától számított két éven belül a szelvényívre füzendők és az üzletrész-tulajdonos nevére jegyzendők be; az átruházás csakis magánjogi uion történhetik; más módon eszközölt átruházások érvényességét a törvény el nem ismeri. Csakis két kivételt engedélyez a novella; az első helyt fog akkor, ha a társaságok egybeolvadnak, akár más betéti társaságok összeforrasztásával, akár pedig az uj társaság létesítésével, mely aztán egy vagy több már létező társaságot magába fölsziv. A második kivételt azon részvények képezik, melyek a Belgiumban fekvő üzleti vagy ipari vállalatok betéteit képviselik, a mennyiben azok legalább öt éve üzemben vannak s értékük a kereskedelmi bíróság egy szakértője által megállapíttatik. A két éven belül el nem idegenithetés tilalma alól kivétetnek mindazon részjegyek, élvezeti jegyek, alapitói részek stb., melyek nincsenek névértékről kiállítva. Tekintve, hogy Belgiumban a különféle élvezeti jegyek és részesedések rendszere igen el van terjedve, valószínű, hogy az átruházás megkötése a pénzügyi körök részéről erős ellenzéssel fo* találkozni, valamint másrészt a franciaországi tapasztalatok igizolják, hogy a törvénynek ebbeli rendelkezései könnyen kijátszhatók. A részvénytársaságok ügyvitelét illető ellenőrzés és felügyelet tekintetében a novella csak jelentéktelenebb rendszabályokat tartalmaz. Annál részletesebbek azon határozatok, melyek a kötvénybirtokosok jogait tárgyazzák. Az indokolás utal arra, hogy a kötvénybirtokosoknak szövetkezése közös érdekeik megóvása céljából világszerte mind nagyobb mérveket ölt; másrészt azonban óva int azok jogainak túlságos kiterjesztésétől, mely fenyegeti a társaságok fejlődését, de maguknak a kötvénybirtokosoknak érdekeit is. A kötvénybirtokosok a társaság által bármikor közgyűlésre hívhatók egybe s az utóbbi jogosítva van a kötvényeknek nyújtott biztosítékok megváltoztatását vagy megsemmisítését, a kamatfizetések kitolását, a kamatláb leszállítását, a törlesztés meghosszabbítását és megszüntetését, valamint a kötvényeknek részvényekre való kicserélését elhatározni; az utóbbi határozatot azonban három hónapon belül a részvényeseknek kell jóváhagyniok. A kötvénybirtokosok közgyűlése által hozott határozatok érvényességéhez a forgalomban lévő kötvények kétharmad többsége szükséges; a társaságot magát a birtokában levő kötvények után szavazatjog meg nem illeti. Különös fontosságúak azon határozatok, melyek a jelzálogilag biztosított kötvények alkotását hivatvák megkönnyíteni. A jelzálogtörvény által előirt hosszadalmas formaságok, valamint az ezzel egybekötött költségek és hátrányok folytán a jelzálogilag biztosított kötvények kibocsátása Belgiumban úgyszólván lehetetlen volt s ha a jelen tervezet végrehajtása előre nem látott akadályokba nem ütközik, ugy a belga részvénytörvény nagy hézagát fogják a novella kérdéses határozatai ki.ölteni. Az agióval beváltandó nyereménykötvények legkisebb kamatlába 21 8°,o-ra mérsékeltetik. A kötvényekről szóló határozatoknak visszaható érvény biztosíttatik s az indokolás utal arra, hogy az 1899. évi december 4 iki német törvény visszaható erejének köszönhető főleg hogy azon részvénytársaságok, melyek kötvényei forgalomban ' voltak, a legutóbbi válság káros hatásait szerencsésen kikerülték. . . Az uj büntető határozatok közül különös fölemlitést igenyel, hogy egy hótól egy évig terjedhető fogsággá! és 500 franktól 1,000 frankig terjedhető pénzbirsággal sújtatnak azok, a kik a prospektus-kényszerről szóló szabályokat megsértik vagy pedig a vonatkozó hirdetményekben hamis vagy valótlan adatokat közölnek. Vegyesek. Mint értesülünk, a Gyo mai Zsigmond dr. szerkesztésében megjelenő Grill-féle Döntvénytár szerkesztőségében az a változás állott be, hogy az egész gyűjtemény főszerkesztője Va vn k Béla dr. kúriai tanácselnök lett. A pécsi rabsegélyző egylet egy alaposan kidolgozott jelentésben számol be mult évi működéséről. Az elmúlt évben 48 kérvény érkezett be és ezekből csak egy utasíttatott el. Az évi segély összege 792 korona 60 fillér volt, az előző évi 441 koronával szemben. 'U±AM riizvtxv Tiawia NVCMUIM Hatáskör megállapitá-a mezőn elhelyezett smásnak tulajdonát képező szénaboglvának eladása miatt inditott oly ügyben, amelyben a sértett magáninditványt nem tett. A kir. minisztérium a P. T. és A. K. g.-i lakosok ellen, a mezőn létező s más tulajdonát képező szénaboglyának eladása miatt folyamatba tett ügyben a t.-i kir. járásbíróság és a b.-i járás főszolgabirája között felmerült hatásköri összeütközési esetet, 1903. évi november hó 18-dik napján tartott tanácsában megvizsgálván, következőleg határozott: Ebben az ügyben az eljárás a közigazgatási biróság hatáskörébe tartozik. Indokok: P. T. és A. K. g.-i lakosok azzal vannak terhelve, hogy az 1901. év vége felé a P. Gy. és P. K. g.-i lakosok tulajdonát képező s a mezőn elhelyezett s összesen 24 korona értékű két boglya szénát oly módon idegenítettek el, hogy a széna tulajdonosainak adva ki magukat, azt P. Sz. m.-i lakosnak 14 koronáért eladták. A t.-i kir. járásbíróság 1902. évi február hó 7-én 1902. B. 36/2. szám alatt hozott végzésivel az 1894. évi XII. t. cikk 93. § ának a) pontjába ütköző mezőrendőri kihágás elbírálása céljából a hivatkozott t.-cikk 103. §-ának 3. pontja alapján az iratokat G. község elöljárósághoz tette át. A községi elöljáróság 1902. évi április hó 4-én 28/902. sz. alatt hozott ítéletével P. T. és A. K.-t az 1894. évi XII. t.-cikk 93. §-ának a) pontjába ütköző kihágás miatt fejen kint 20 korona pénzbüntetésre ítélte. Ezt az ítéletet a b-i járás főszolgabirája 1903. évi június hó 20-án 212. kih. szám alatt hozott határozatával megsemmisítette s az iratoknak a t-i kir. járásbírósághoz való áttételét rendelte el, mert nézete szerint a panaszlottak cselekménye a járásbirósági hatáskörbe tartozó csalás vétségének tényálladékát állapítja meg. Ezen tényállás alapján az eljárásra a közigazgatásThatóság hatáskörét kellett megállapítani, mert bár a fenti tényállás szerint ebben az esetben a kir. járásbirósági hatáskörbe utalt csalás vétségének tényálladéka is fennforogni látszik, emiatt azonban eljárni nem lehet, mert a ravasz fondorlattal tévedésbe ejtett sértettnek tekintendő P. Sz. magáninditványt nem tett. Ily körülmények között nincs ok arra, hogy az ügy a kir. járásbírósághoz áttétessék, mert a kir. járásbíróság magáninditvány hiányában az ügy érdemében el nem járhatna. Tekintve továbbá, hogy a panaszosokkal szemben elkövetett cselekmény elbírálásáról van szó s hogy a követelt kár összege 60 koronán alul van, az ügy az 1884. évi XXII. t.-c. 97. §-a alapján sem utalható a kir. biróság hatáskörébe, ennélfogva figyelemmel a hivatkozott t.-cikk 103. §-ának rendelkezésére, az eliárásra a közigazgatási hatóság hatáskörét kellett megállapítani. (36,3341903. I. M. sz.) A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3.