A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 14. szám - Miért kell a bírákat jobban honorálni? (Befejező közlemény)

A JOG kívül álló személyek érdekeit. Valamint a királyi ház tagjainak egymásközti magánjogi pereit és a személyállapotukat tárgyazó pereket ő felsége személyesen intézi el, vagy intézteti el választott bíróság által (5. §.) — közbevetőleg kérdem, a perrendtartás szabályai szerint lenne-e ez alakítandó ? — ugy ám intézze el a család fényének fenntartása végttt alkotott majorátusok pereit és a rangra és állásra is kiható örökösödési pereket az udvarnagyi biróság, mint tágabb házi pereket. De az ügyeknek ily kivételes figyelmet és tekintetet nem igénylő tömegét, melyekben mindig a magasabb rang fénye által nem oltalmazott polgár is érdekelve van, intézzék el a rendes bíróságok a polgári törvénykezési rendtartás általános szabálya' szerint. Természetes és ezért külön dicséietre nem szorul, hogy a magyar főudvarnagyi biróság hatáskörébe tartozó perekben ugy az első, mint a felső folton a feleket a magyar korona országainak bármely részében képviseletre jogosult ügyvédek képviselhetik (11. §.). De hiányzik ebből a rendelkezésből egy «csak» szócska, mely másféle megbízottakat e képviseletből kizár. Hiányzik továbbá a főudvarnagyi hivatal előtti eljárásban való képviseleti jog szabályozása, ami. ha e hivatal hatásköre fenntartatnék, nélkülözhetetlen, mert hogy egyébről ne szóljak, az ide utalt csődügyekben a követelések érvényesítését, a járatlan fél, ügyvéd közbejötte nélkül aligha eszközölheti. Ha e javaslat törvényerőre emelkedik, nem fogja előmozdítani a törvény előtti egyenlőség eszméjének uralomra jutását, de legalább egy ujabb lépés lesz még mindig függő kérdéseknek állami önállóságunk alapján való rendezéséhez, — és a mi visszonyaink között ez is valami. Miért kell a bírákat jobban honorálni? Irta R. GY. jb. (Befejező közlemény)*) Továbbá melyik bíró okosabb, az, aki midőn egy befolyásos úrtól csupán az igazság érdekében, de oly ügyben vett informátióra, melyben vétlenül az illető ur anyagilag is érdekelve van, megígéri, hogy minden tehetségét rá fogja fordítani, hogy ez ügyben az igazságot kiderítse, ez igéretét beváltja, a bizonyítékok felvételét legnagyobb odaadással maga végzi és tényleg ugy találja, hogy a befolyásos urnák igaza van, az ügyet tehát kedvezően elintézi, később pedig ennek az urnák protectióját igénybe veszi; — vagy az, aki hasonló esetben a befolyásos urnák azt mondja, hogy informátiót nem fogad el, az ügy kedvező elintézése után pedig a befolyásos i ur részétől a tehetséges bírónak önként felajánlott protectiót — nehogy a látszat ellene irányuljon — köszönettel igénybe nem veszi ? *) Előző közlemény a 13. számban. Végül egy tényleg megtörtént esetet hozhatunk fel, és kérdezzük: helyesen és okosan járt-e el az a biró, aki egy kriminális izü vagyonjogi kérdésben érdekelt nő ügyében informáló befolyásos urnák, kí a nő teljes ártatlanságát hangsúlyozta, azt mondta: «Nagy köszönettel veszem az informátiót, mert most már habozás nélkül fogok ez ügyben a legszigorúbban eljárni, hisz, ha ártatlan az a nő, akkor ez igy a legfényesebben ki fog derülni és a szigorú eljárás neki csak elégtételre alapul fog szolgálni.)) Ezzel pedig elverte a port a dámán és őt a jogtalanul szerzett vagyon kiadására kényszeritette. A befolyásos úrtól pedig többé nem nyert infoimátiót. így tehát, ha ezeknek a bíráknak az ethikai niveau-jától lefelé tekintünk odáig, ahol a pofessionális pénzkölcsönző, pénzügynökökkel manipuláló és ügyvédekkel küzködő. de hivatalvesztésre még nem érett bírák lézengnek, aggodalommal constatáljuk, hogy nálunk is Themis istennője vak. és az igazság mankón jár. De minderre azok, akik a bíráknak különleges positióját és magasabb honorálásra való igényeiket el nem akarják ismerni, azt mondják, hogy ez nem csak nálunk, de ott is ugy van, a hol a bírák jobban vannak dotálva. Teljesen igazuk van, meit az erkölcsileg sülyedt botlik akkor is, ha a megélhetés gondjaival nem kell küzdenie és az erkölcsöstiszta marad, még ha száraz kenyerén é! is; de az immorális oldala ennek csak az, hogy a vagyoni küzdelem közt bukottnak a paupertást enyhitő körülmény gyanánt kell beszámítanunk ! Arra, hogy a magyar birói karban az 1904. évi I. t.-cikk által ideiglenesen bár, de talán évekre kihatóan szabályozott fizetési rendszernél a VIII. és IX. fizetési osztályokban a paupertás milyen nagy maradt, elég ha ezek járandóságait és előléptetési viszonyait a szomszédos ausztriai tartományokban működő birák javadalmazásaival és rangvisszonyaival összehasonlítjuk. Nálunk a IX. fizetési osztályba sorozott albirák és alügyészek jelenleg 2 600—2,900 K. évi fizetést kapnak, Austnában pedig már több mint 10 év óta a hasonló rangú Gerichts-Adjunctok 2,800—3,000 és 3,200 koronát. Nálunk a VIII. fizetési osztályba sorozott törvényszéki birák, járásbirák és ügyészek jelenleg 3,600—4,000 korona évi fi/etést kapnak, AustriáDan az ugyanabba a fiz. osztályba sorozott Bezirksrichterek és Rathssecretarek 3,600 —4,000 és 4,400 K-át. Ezenkívül lényeges eltérés mutatkozik abban, hogy Ausztriában a törvényszéki birák és ügyészek kivétel nélkül a VII. fizetési osztályba 4,800—5,400 és 6,000 korona fizetéssel, valamint megfelelő magasabb lakpénz-illetménynyel vannak felvéve, holott nálunk azoknak csak 20°/0-a élvezi ennek a magasabb fizetési osztálynak két alsóbb fizetési fokát 5,400 kor. fizetés maximummal s igy midőn Ausztriában a VII f. osztályba sorozottak letartóztatására szolgál, ugy hogy a progressiv bünt. végrehajtásánál figyelembe nem vehető. A gospici fogház csak 1883 óta lett országos letartóztatási intézetté berendezve. A törvényszéki épülethez csatlakozik, ugy hogy inkább tszéki fogház benyomását teszi; csak 300 rab befogadására alkalmas. Ugy ezen, mint a sziavon mitrovicai fogház a katonai kincstár által építtetett. Eredetileg 200 rabot volt képes befogadni, — azonban Klein igazságügyi főnök azt 1895-ben modern letartóztatási intézetté alakittatta át : magánzárkákkal, közvetítő intézettel stb. látta el ugyanazon intézet kebelén belül. Mintájául szolgált a boszniai zenicai intézet. Horvátországban is az 1902 ápril 16-iki tv. életbelépte óta, a bírságpénzekből alapot teremtenek a büntető és javító intézetek és börtönök felépítésére. E célra 1902 május 1-től 1903 dec. 7-ig 107,071 K. folyt be ezen alapra. Boszniában a török uralom alatt a Scheri, és annak egyik alkatrésze a Multeka (a Korán magyarázatoknak //. Suli jman alatt 1520—66. rendezett gyűjteménye) volt érvényben. Utóbbinak 6 könyve : multeka el ebhur a büntetőjogot tárgyalja. A_Scher'i mindenható és semmiféle törvény által meg nem támadható. Megjelent ugyan 1857-ben egy török büntetőtörvény, mely"némileg közeledik a modern büntetőjoghoz. — de mellette a* Scher'i változatlanul fennáll. Az 1878-iki okkupacióval a török jogszolgáltatás véget ért és helyébe lépett első sorban az osztrák katonai büntetőtörvény és eljárás. A hazai bíróságok statusa nem volt fenntartható, mert a működő Kadik kivándoroltak és ujak nem voltak kaphatók. A mióta a polgári közigazgatás a katonait felváltotta, a bünt. törvénykezés ideiglenesen rendeleti uton szabályoztatott, és ez szükségkép a bírói karnak az anyaországból való szervezését megköveteli. Az ideiglenes rendeleteket felváltotta az 1879-ik évi, ma is érvényben lévő boszniai és hercegovinai btkv. a bűntettekről és vétségekről. Mig a hadsereg és az állam biztonsága elleni büntettek továbbra is a büntető bíráskodásnak fenn lettek tartva, addig a törvényben a mohamedán hitre is kellett figyelemmel lenni; igy a bigámia és az emberölésnél, ha a házasságtörő in flagranti utóiéretett ; a magánlak megsértésénél, ha az mohamedán női lakosztályban elkövettetett és ezáltal erkölcs elleni kihágás| nak minősült. Egy 1885. évi rendelet újból számot vet a háI zasság, család, stb. dolgában fennálló szokásokkal és particularistikus jogokkal. Az 1880. évben közrebocsátott büntető perrendtartás is az osztrák 1873-iki bpttást vette mintául. Ezt felváltotta az 1891. évi, jelenleg is hatályban lévő bpts, mely eltérőleg az élőbbemtől, már az államügyészi intézményt és a népbirák inrézményét is behozza, ez utóbbit az elsőfokú büntető jogszolgáltatás minden ágában. A kinek török visszonyokról csak halvány fogalma is van, az elképzelheti, hogy mily szomorú állapotoan találtattak a börtönvisszonyok, — itt még a hamisítatlan középkor uralkodott. Az ítéletek végrehajtása a politikai hatóságokra volt bizva, amelyek mindennel inkább törődtek, mint a börtönügygyeí. Alighogy a vizsgálati foglyok az elitéit raboktól elkülönittettek. A letartóztatottaknak önmaguknak kellett eltartásukról gondoskodniok és ha ez módjukban nem állott, ugy a közjótékonyságra voltak utalva, mely a börtönőrök gondjaira volt bizva persze ezeknek kellő részesítése mellett! A hosszabb tartamú szaj badságvesztésre ítélt rabok Viddin várába szállíttattak. A occupacióval nyomban némi javulás állott be; a rabok