A Jog, 1904 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1904 / 8. szám - Japán alkotmányáról

32 panasza folytán): A temesvári kir. Ítélőtábla ítéletének B. Demeter vádlottra vonatkozó része a B. P. 385. §-ának 1. a) pontjában meghatározott semmiségi okból, a B. P. 437. §-ának 3. bekezdéséhez képest megsemmisíttetik és B. Demeter 'vádlott a B. T. K. 361., 362. §-ai szerint minősülő hűtlen kezelés bűntettében bűnösnek mondatik ki, elkövetve azáltal, hogy az 1901. június hó 27-én L. Nándortól, tulajdonjogának fenntartásával 1,362 korona vételárban megvett gépeknek az átvétel után rövid idő múlva történt lefoglalásáról L. Nándor sértettet, tulajdonjoga érvényesithetése végett nem értesítette abból a célból, hogy magának jogtalanul vagyoni hasznot szerezzen, e miatt i evezett vádlott a B. T K. 363. §-a alapján, a B. T. K. 91. §-a alkalmazásával, az ítélet foganatba vételétől számítandó hat hónapi börtönre és a B. T. K. 363. §-a szerint három évi hivatalvesztésre Ítéltetik. A B Milos vádlottra vonatkozóan bejelentett semmiségi panasz felülvizsgálata mellőztetik. 1 I ndokok: A kir. ítélőtábla való tényként állapította meg j ítéletében, hogy B. Demeter vádlott 1901. jun. 24-én 1,362 K. vételárban részletfizetésre, a tulajdonjognak a vételár teljes lefizetéséig L. Nándor eladó részéről történt fenntartásával, gazdasági gépeket vett meg, melyek 1901. augusztus 13-án kielégítési végrehajtás utján S. Milán részére, 1,000 korona és járulékai erejéig lefoglaltattak és 1901. oki. 10-én végrehajtási árverésen el is adattak. Megállapította továbbá tényként a kir. ítélőtábla, hogy B. Demeter vádlott a sértettet a végrehajtási árverésről nem értesítette, hogy annak tulajdonjogát be nem jelentette és hogy ennek folytán a távollevő tulajdonos a tulajdon igényét nem érvényesítvén, kárt szenvedett. Minthogy a valóknak elfogadott ezek a tények a B. P. 437. §-ának 1. bekezdése szerint a kir. Kúria határozatának is alapjául szolgálnak; minthogy a tulajdonjog fentartása folytán a vádlott csak az idegen vagyon kezelőjének tekintendő, mint ilyennek pedig kötelességéhez tartozott a tulajdonost a megkárosítástól megóvni ; minthogy a íennebbiek szerint fennforgó mulasztással, de a kir. ítélőtábla által megállapított azzal az eljárással is, hogy B. Demeter vádlott már a foglalás után harmadnapon az ingónak azonnali eladását maga kérte, ugyanő a sértettnek megkárosítását célozta azért, hogy S. Milánnál fennlévő tartozásának törlesztése által magának jogtalanul vagyoni hasznot szerezzen; minthogy ehhez képest B. Demeter vádlott a sértettnek tudva és akarva vagyoni kárt okozott: e vádlottnak cselekménye a B. T. K. 361. és 363. §-ainak értelmében a hűtlen kezelés bűntettének ismérveit teljesen kimeríti és ezeknél fogva a kir. ítélőtábla tévesen alkalmazta a büntető törvénynek megfelelő fennebb kitett rendelkezéseit, midőn B. Demeler vádlottat a bűncselekmény tényálladékának meg nem állapításával a vád alól felmentette, minélfogva a kir. ítélőtábla ítéletét e részben a B. P. 385. §. 1. pontja alapján, az ott meghatározott semmiségi okból a B. P. 437. §. 3. bekezdése értelmében megsemmisíteni és vádlott bűnösségének kimondásával a törvénynek megfelelő ítéletet hozni kellett. A büntetés a B. T. K. 363. §-a alapján, vádlott büntetlen előéletére való tekintettel, súlyosító körülmények hiányában a B. T. K. 91. § a alkalmazásával szabatott ki. Ellenben B. Milos vádlottra a koronaügyész a semmiségi panaszt visszavonván, e panasz felülvizsgálata mellőztetett. (1903 okt. 27. 8,7£3. sz.) Minthogy vádlott azon bűncselekményt, mely miatt elitéltetett, oly időben követte el, amidőn mint katonaszökevény tényleges hadi kötelékben állott, és miután a Bp. 30. §-a a katonai bíróságok hatáskörére vonatkozó szabályokat érintetlenül hagyta, nyilvánvaló lévén, hogy az eljáró bíróság bár a fenti tényleges körülményeket nem tudta — a törvény megsértésével hatáskörét túllépte, miért is a koronaügyész perorvoslatának helyt adni és a sérelmezett ítéletet megsemmisíteni kellett (Bp. 442. §.) A m. kir. Kúria (1904. jan. 20-án 538/B. a) lopás btette miatt vádolt, fogva levő M. Ferenc bűnvádi perében a jogegység érdekében használt perorvoslat tárgyában következőleg végzett: A koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatván, kimondatik, hogy a katonaszökevény szökésének ideje alatt is tényleges hadi kötelékben állván, az általa elkövetett bűncselekmény elbírálása a katonai bíróság hatáskörébe tartozik. Megsértette tehát a törvényt a bpesti kir. btő tszék ítéletével annyiban, amennyiben M. Ferenc katonaszökevény felett, bár e minőségét nem tudva, ítélt. Egyúttal pedig a bpesti tszék által 1903 ápril 3-án 16,657. sz. ítéletnek M. Fer. vádlottal rend. része megsemmisíttetik és a nevezett tszék utasittatik, hogy az ügyiratokat a bpesti cs. és kir. térparancsnoksághoz mint hadbirosághoz tegye át. I n d o k o k A K. J. és tsai ellen lopás és orgazd. btette miatt foly. tett bvádi ügyben M. Fer. 1903. febr. 7-én terheltként elfogatván, a bpesti kir. btő tszéknek 1903. ápr. 3-án 16,657. sz. a hozott és a nevezett terheltre vonatkozóan a felek megnyugvása tolytán nyomban jogerőre emelkedett ítéletével a Cz. M. kárára 1903. jan. 28-án elkövetett, a btk. 333. 334. §§.-a és 336. §. 3. p. alá eső lopás bűntettében való részesség miatt, a 92. §. alkalmazásával 7 heti fogházra ítéltetett, mely büntetése az általa elszenvedett előzetes letartóztatásával kitöltöttnek vétetvén, M. Fer. vádlott 1903. ápril 3-án szabadiára helyeztetett. Nevezett M. Fer. a bpesti cs. és k. térparancsnokságnak, mint badbiróságnak a kir. Kúriához 1903. szept, 8-án 5,539. sz. a. intézett irata szerint a 76. sz. gy. ezred kötelékébe tartozó szabadságolt katona, ki ezért, mert a többször hozzá intézett behivási parancsnak nem tett eleget, 1901. jun. 20-án szökevénynek nyilváníttatott és mint ilyen 1903. június 2l-én letartóztattatván, a hadbiróságnak átadott. Minthogy pedig a bűnvádi ügyirataiból kitűnik, hogy a M. Fer. azon bűncselekményt, mely miatt elitéltetett, 1903 jan. 28-án, vagyis oly időben követte el, midőn mint katonaszökevény tényleges hadi kötelékbe állott; minthogy a bp. 30. §. a katonai bíróságok hatáskörére vonatkozó szabályokat érintetlenül hagyta; s minthogy a tényleges hadi kötelékben álló egyének által elkövetett büntetendő cselekménynek tekintetében az eljárás az 1889. VI. t.-c. 62. §. 3. bek. érteim, a katonai bíróság hatáskörébe tartozik, nyilvánvaló, mikép a bpesti kir. btő tszék a törvény megsértésével hatáskörét túllépte akkor, midőn M. Ferenc katonaszökevény felett, — bár e minőségét nem tudta, — az általa szökésének ideje alatt elkövetett bűncselekmény tekintetében ítélt. Ily tényállás mellett a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismerni, a törvénysértés megállapításával a megtámadott ítéletnek M. Ferencről rendelkező részét a bp. 442. §. végső bek. alapján megsemmisíteni és az ügyet az illetékes katonai hatósághoz utasítani kellett. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A tordai törvényszéknél Hirsch Hermann, marosludasi kereskedő ellen, bej. márc. 14, fsz. ápr. 5, csb. Szarka Jenő, tg. Frieder Mór dr. — A gyulafehérvári tszéknél Lobstein Sámuel helybeli kereskedő ellen, bej. márc. 31, fsz. ápr. 14, csb. Szőcs Ákos dr., tg. Gál Béla dr. — A szatmárnémeti tszéknél Reiter Lajos nagykárolyi kereskedő ellen, bej, márc. 19, fsz. márc. 28, csb. Dezső Kálmán dr.. tg. Adler Adolf dr., — A rimaszombati tszéknél Kiszely József putnoki kereskedő ellen, bej. márc. 21, fsz. ápr. 12, csb. Velesz Ferenc, tg. Dienes Gyula dr. — A marosvásárhelyi tszéknél Izmael Domokos helybeli kereskedő ellen, tej. ápr. 9, fsz. máj. 9, csb. Gallé Jenő dr., tg. Draia Eneász dr. — A pécsi tszéknél Lipschitz Lipót helybeli kereskedő ellen, bej. márc. 21, fsz. ápr. 1, csb. Gallér Ottó, tg. Flóns Endre dr. — A gyulafehérvári tszéknél Nussbaum Hermann hagyatéka ellen, bej, ápr. 1, fsz. ápr. 15, csb. Szőcs Ákos dr., tg. Emmánuel Győző dr. — A szabadkai tszéknél Krausz Farkas zentai kereskedő ellen, bej. márc. 15, fsz. márc. 30, csb. Kindrics Gábor dr., tg. Ludaics Vitomir dr. — A kaposvári tszéknél Inselt Zsigmond szigetvári kereskedő ellen, bej. márc. 28, fsz. ápr. 5, csb, Percei Ákos tg. Poór Sándor. — A szabadkai tszéknél Panajotovics Szvetozár bácsmonostori szatócs ellen, bej. már. 19, fsz. ápr. 6, csb. Kindrics Gábor dr., tg. Kozics Elemér dr. — A rózsahegyi tszéknél Scblachta Ede helybeli kereskedő ellen, bej. márc. 26, fsz. ápr. 20, csb- Dluhovics Béla, tg, Stefcsek Sándor dr. Páylázatok : A szegedi közjegyzői kamaránál kir. közjegyzői áll. Nagylakon, márc. 8. (33). — Ugyanazon kamaránál kir. közjegyzői áll. Makón, márc. 8. (33). — A siklósi jbiróságnál albirói áll. febr. 28. (34;. — A napykikindai tszéknél aljegyzői áll. már. 3. (37). Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek fölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Békés I. K. 9544/904 (Csapó—Bonczos.) n. e. — Izsák — Vicz nem érk. — Dárda B. B. Maovics — Schneider érk. 181/904 v. sz. elöa. Grecsák, n. e. — Dárda N. K. dr. I. G. 528/903 fo. a pécsi Iszék ítélete s uj ítélet hozatalra utasíttatott. — Eger U. J. dr. Károlyi— Pintér még nem érk. Kolozsvár M. S. Vikol—Kabdebó érk. 9060/903 p sz. a. előa. Zsembery, Mármarossziget G. J. dr. Lázárovits — Adelsberg érk.el. G. 760/902 sz a. — Mezőkövesd R. D. 216/904 • . előa. Perczel (Drőszler—Gulyás). - Kis—Hajdú érk. 8,534/993 sz. a. előa. Töttössy, n. e. — Friedmann — Zádori (621/903) febr. 11 rmv. — Mohács J. J. Érsekújvári takarékpénztár—Budai szerb. gör. kel. egyházközség érk. febr. 14-én 1340/904 sz. a. a. (ingatlan tulajdona iránt) előa. Uhlyarik, n. e. — Davidovics (Zubkovics) név nem fordul elő. Obecse V. A. dr. Doroszlovacski—Milovánov (1715/903) febr. 17 hh. — Versec S. K. dr. Polgári tp.—Spatarin (641/903) febr. 11 hh. — Veszprém R. E. Szentes —Kis érk. 1161/904 p. sz. a. előa. Balázsovics n. e. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján, A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudo If-rakpart 3. PM1AB RÉSZ VÉN Y TÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN