A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1903 / 7. szám - A polgári perrendjavaslat a képviselőház igazságügyi bizottságában
28 A JDG utolsó bek. szerint Kalocsán alul ügyvédi kamara nincsen, a védők névsorába felvett ügyvédek közül nevezhetett; tekintve, hogy a bp 59. §-ában foglalt ama rendelkezésből, mely szerint a kirendelt védő csak fontos okból kérhet felmentést, a kérelem felett pedig ebben az esetben az őt kirendelő elnök határozhatott, továbbá a bp. 58. §-ából, 285. §-ának utolsó bekezdéséből, valamint az 1897: XXXIV. t.-c. 24. §-ából világosan kitűnik, hogy az elnök által kirendelt védő helyett, ha őt az elnók felmenti is, vagy a kirendelt védő elmaradása vagy időelőtti távozása esetében is, csak az elnök és ez is csak ügyvédet rendelhet védőnek; maga tehát a kirendelt védőhelyettesnek a kirendelésére (1874. évi XXXIV. t.-c. 63. §.), vagy önmagának, ügyvédjelölt által az 1874. évi XXXIV. t.-c. 15., 16. §-a értelmében való helyettesítésére, vagy az elnök az általa kirendelt védő mellett gyakorlaton levő ügyvédjelöltnek helyettesül kirendelése vagy elfogadására a bp. szabályai szerint nincs jogosítva; amikből az következik, hogy ha az elnök elfogadta vagy kirendelte B a 11I a y János dr. ügyvédjelöltet a részéről kirendelt (j r e 1 i n g e r József ügyvéd helyeit D. Péler vádlott védőjének és ha Battlay János ügyvédjelöltre nézve mindazok a feltételek fenforogtak is, mellek az 1874. évi XXXIV. t.-c. 15. és 16. §-aiban foglalvák, a bp. értelmében B a 111 a y János dr. ügyvédjelölt még sem volt, mert nem lehetett a D. Péter vádlott védője; a bűnvádi ügyben tehát a főtárgyalást ugy 1902. évi március 24-én, vala mint 1902. évi szeptember 20-án akként tartották meg, hogy D Péter vádlott érdekében védő nem volt jelen; tekintve, hogy az 1902. évi március 24-én megtartott főtárgyaláson nem hoztak ugyan Ítéletet, azonban az 1902. évi szeptember 20-án tartott főtárgyalás jegyzőkönyve szerint az előbb tartott főtárgyaláson több helyen, mint tények emiittettek; amenynyiben tehát a B. P. 384. §. 6. pontjában meghatározott alaki semmisségi ok a szeptember 20-iki főtárgyalás megsemmisítését is maga után vonja, ugyanaz az ok a jelzett körülmény miatt kihat a március 24-én tartott főtárgyalásra is; — tekintve, hogy ugyanazon büntettek miatt emeltetett a vád mind a kél vádlott ellen azon az alapon, hogy a vád alapjául szolgáló tetteket egy ismeretlenül maradt társuk társaságában vitték véghez; bár tehát D. Károly vádlottra a Bp. 384. §. 6. pontjában meghatározott alaki semmisségi ok nem forog fenn, de fenforog a bp. 404. § ának 3-ik bekezdésében emiitett az a körülmény, hogy a több vádlottról, illetőleg több bűncselekményről rendelkező ítélet a különválasztás lehetőségének híjján nem semmisíthető meg, csak a D. Péterre vonatkozó részében; tekintve, hogy a Bp. 4,344. §-ának 3-ik bekezdése szerint a nemjogositott részéről használt semmisségi panaszt a kir. Kúria visszautasítja; Battla" János dr., ügyvédjelölt pedig nem volt védő, ő tehát a Bp. 430. §-a szerint felsorolt jogosultak közé nem számitható; m nek következtében a bp. 385. §. 2. és . pontja alapján részéről használt semmisségi panasz vissza volt utasítandó; tekintve, hogy az ehelyütt hivatalból figyelembevett alaki sémin isségi okon történt megsemmisítés után az esküdtbiróságot a törvénynek megfelelő uj eljárásra kellett utasítani, a semmisségi panasz használatára jogosított vádlottaknak és D. Károly védőjének t. i. Vértes Izsó dr. ügyvédnek a Bp. 385. §. 2. és 3. pontja alapján anyagi semmisségi okon használt semmisségi panasza tehát ezúttal tárgytalan lett: a m. kir- Kúria jelen végzés szerint határozott. A btkv 414—416. §-ai alapján a közadós ellen indított bűnvádi perben nem az egyes hitelezők, hanem a tömeggondnok van hivatva a közvádló által elejtett vádnak átvételére s képviseletére ; ha a tömeggondnok a vádat át nem vette, az egyes csödhitelezők a vád átvételére jogosítva nincsenek. (A m. kir. Kúria 1902 dec. 16. 10,857. sz. a.) Áru próbára való megküldetése készpénz ellenében való megvétel kilátásbahelyezése mellett s annak továbbadása, ha a vevő anyagi viszonyaival nincs arányban a megrendelés, csalást képez. (A m. kir. Kúria 1902 december 18. 10,902/902 sz. a.) Sértett az által, hogy az elsőfokú bíróság ítélete ellen felebbezéssel élt, a BP. 52. §. I. bekezdése értelmében csak szándékát jelentette be annak, hogy a perben mint magánvádló fellépni kíván, de ezt a jogát nem érvényesítette, mert a kir. táblán megtartott felebbviteli főtárgyaláson meg nem jelent, jóllehet arról kellőleg értesíttetett es igy a vádat a másodfokú bíróság ítéletének meghozása előtt nem képviselte: ennélfogva a sértett mint pótmagán vádló a másodfokú bíróság ítélete ellen semmisségi panasz használatára nincs jogosítva. (A m. kir. Kúria 1902 december 16. 7,146/902 sz. a.) A BP 431. §. 2. bezdése szerint a kir. táblának II. fokú ítélete ellen csak a felebbviteli tárgyaláson jelen volt, vagy képviselt jogosultak tartoznak e biróságnál semmiségi panaszukat bejelenteni, minden más esetben pedig az idézett §. 3. bekezdése szerint a semmisségi panasz az I. fokú biróságnál jelentendő be ; tekintve pedig, hogy a felebbviteli tárgyaláson vádlott sem személyesen jelen, sem képviselve nem volt, vádlott a most idézett §. 3. bekezdése ellenére semmisségi panaszát a kir. táblánál nyújtotta be, honnét az a törvényes 8 napi határidő után érkezett az annak elfogadására hivatott kir. törvényszékhez mint elsőfokú bírósághoz : ennélfogva a kir. törvényszék a jelzett semmisségi panaszt mint elkésve érkezettet a BP. 432. §. rendelkezésének megfelelöleg helyesen utasította vissza. A m. kir. Kúria 1902 december 13. 7.609,902 sz. a.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A szolnoki tszéknél Czeizler Hurmann kötelki lakos ellen bei ápr. 21, fsz. máj. 20, csb. Kemény István dr., tg. Klein Antal dr - Az erzsébetvárosi tszéknél Bokor Farkas dxsoszentmartom kereskedő ellen, bej. márc. 17, fsz. márc. 24. csb Kusztnch János. tg. Ládav István dr. - A bahss^gyarmati tszéknél Hercz Adolf fia losonci cég ellen, bej. márc. 16. fsz. márc. 31, csb. Köröm László, tg. Hertskó Jenő dr — A veszprémi tszéknél Elkan József helybeli cég ellen bej. ápril 2, fsz. ápr. 21. esb. Misley .Sándor dr., tg. Rikoty Ede. - A temesváry tszéknél Jos. Kahyl helybeli cég ellen, bej, marc. 16. fsz ápr 8, csb. Hermann Béla. tg. Karner Lajos. - A rózsahegyi tszéknél Immerblum Kálmán helybeli kereskedő ellen. bej. márc. 20, fsz. ápr. 16, csb. Dluhovics Béla, tg. Nikel József. - A szolnoki tszéknél Péter Mór helybeli kereskedő ellen, bej. márc. 16. fsz. ápr. 16, csb. Kemény Zoltán dr, tg. Józsa Gyula dr. — A nyitrai tszéknél Guttwill Pál dr. volt helybeli lakos haeyatéka ellen, bej márc. 3, fsz. márc. 20, csb Né vei y Ignác, tg. Szegő Zsigmond dr. — A besztercebányai tszéknél ifj. Kindernay István németfalvi házaló ellen, bej. márc. 7, fsz. márc, 16, csb. J edő Béla, tg. Porges Samu dr. — A kassai tszéknél Majoros Pál abaujszántói kereskedő ellen, bej. márc. 31, fsz. ápr. Ifi. csb. Dubay József, tg. Stessel Szilárd dr. — A pécsi tszéknél Bader Miksa mohácsi lakos ellen, bej. márc. 23, fsz. ápr. 6. csb. Gőbel Gyula, tg. Réder Károly dr. — A szedzárdi tszéknél Prozbik István bonyhádi kereskedő ellen, bej. ápr. 4, fsz. ápr. 24, csb. Sonnevend Frigyes dr., tg. Schwetz Antal dr. Pályázatok : A losonci jbirósáanál albirói áll. febr. 22 C291 — Az eperjesi tszéknél albirói áll. febr. 22. (29) — A zalaegerszegi jbiróságnál aljegyzői áll. febr. 41. (291 — A korponai jbiróságnál albirói jáll febr. 22 (29) — Az aradi kir. ügyészségnél alügyészi áll. febr. 22. (29) — A karánsebesi kir. ügyészségnél alügyészi áll. febr. 22. (29) -- A moóri jbiróságnál birói áll. febr. 14. (30) — A budapesti hiintetőszéknél bírói' áll. febr. 24, (30) — A lőcsei kir. ügyészségnél alügyészi áll. febr. 27. (33). Kúria* é« táblai értesítések Apatin B. M. dr. Schlesinger—Ruhmann (712/902 v.) jan. 28. hh. — Békés I. K. Nyeste-Sas nem érk. — 8,667/902 n. e. Erzsébetváros I. Gy. dr. Adam-Rvth nem érk. — Homonna M Gy. dr. Josefovits—Első mábt. (629/902 v.) jan. 30. hh. — Meggyes Sch. J. dr. Burz—Burz (házassági) nem érk. —- Burz —Buiz (törvénytelenség kimondása) érk. 7.563/902 sz a. előa. Pecháta, n. e. — Nagybecskerek N. D. dr. Risztin-Risztin nem érk. —Nagyszeben B. J. dr. Habermann— Habermann (667/902 v.) febr. msem. — Nagyszombat Cs. L. Valentovics—Uzovics érk. 4,475/901 sz. a. előa. Illyés Károly, okt. 21. hh. Martinkovits-Zigo (3,976/902) jan. 28. hh. Sasvár "B M. dr. Rolák— Svaty (669/902 v.) előa. Nagy János) jan. rendelv. - Szegzárd S. L. dr. Cholnoky —Hirth érk. 2,620/903 p. sz. a. előa. Piukovits, n. e. - Szilagysomlyó G. Gy. dr. Weinréb—Papp érk. 7,885/902. sz. a előa. Illyés Károlv. n. e. Nagyszeben H. K. dr. I. G. 525/902 feloldatott a tszék ítélete' — Temesvár C. A. dr. I. G. 512/902 feloldatott a tszék Ítélete. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Nemzetiségi nyelveket beszélő ügyvédjelöltet s ügyvédi írnokot keresek állandó alkalmazásra, előbbenit 80—100 frtig, utóbbit 40—fiO frtig terjedő fizetéssel, akik hatáskörükben képesek önállóan munkálkodni. Abonyi Henrik dr. ügyvéd, Temeskubinban. MEGHÍVÁS a Pesti magyar kereskedelmi bank 61-dik rendes közgyűlésére, mely 1903. évi február hó 14-én, délután 6 órakor a bank helyiségeiben fog megtartatni. Tárgyak: 1. Az igazgatóság jelentése. 2. A felügyelő-bizottság jelentése, a mérleg megállapítása, a nyeremény felosztása iránti határozat és a felmentés megszavazása. 3. Az alapszabályok módosítása az igazgatóság javaslata alapján. 4. Igazgatósági választások (az alapszabályok 36. §-a értelmében a kilépő igazgatósági tagok újból választhatók.) 5. A felügyelő-bizottság választása. Budapest. 1903 január 31-én. Az igazgatóság. Megjelent : Csiki László: A bűnvádi perrendtartás. Ára 6 korona. Megrendelhető Révész Béla könyvkereskedőnél,, Marosvásárhely. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V- Kálmán-ntrta 16. V., Rudolf-rakpart 3. PA1XAQ BÉeZVÉNVTÁRSASÁa NYOMDÁJA 6U0APE6TEA