A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 52. szám - Hites könyvvizsgálók Németországban

210 A JOG Bűnügyekben. A bp. 355. §. szerint a vád tárgyává tett bűncselekményre nézve főkérdés intézendő az esküdtekhez, mely főkérdés arra irányul, hogy bünös-e a vádlott ebben a bűncselekményben ? A vád tárgyává tett bűncselekményre nézve az esküdtekhez főkérdés intéztetett és erre a fökérdésre az esküdtek nem-mel feleltek, vagyis azt határozták, hogy vádlott nem bűnös a vád tárgyává tett bűncselekményben, azonban a feltett kisegítő fökérdésre, helyesebben abp. 35g.§. szerint intézett külön kérdésre igennel feleltek vagyis » zt határozták, hogy a vádlott az I. főkérdésben meghatározott cselekményt, melyre nézve az I. fökérdésre adott felelettel c<nem bűnösnek)) nyilvánították, erős felindulásban követte el, amely kérdés csak az I-sö fökérdésre adott igenlő válasz esetében, vagyis haavádlott a vád alapjául szolgáló bűncselekményben bűnösnek felismertetett, lett volna megoldandó. A m. kir. Kúria (1903 novemb. 24-én 9,500/B. sz. a.) szándékos emberölés kísérletének büntette miatt vádolt B. Mihály elleni bűnvádi ügyében következőleg végzett: A kolozsvári kir. tszéknek mint esk. bíróságnak 4,252/903; B. sz. ítélete az esk. bírósági főtárgyalással együtt a Bp. 384. §. 10. p.-ban foglalt és ezen utolsó §. bek. szerint hivatalból észlelendő semmisségi okon, a bp. 427. §. és a 437. §. 2. bek.-hez képest megsemmisíttetik és a kir. tszék mint esküdtbíróság uj főtárgyalás megtartására és itélet hozatalára utasittatik. A vádlott védője által bejelentett semmisségi panasz felülvizsgálata mellőztetik. Indokok: A bp. 355. §. szerint a vád tárgyává tett bűncselekményre nézve főkérdés intézendő az esküdtekhez, mely főkérdés arra irányul, hogy bünös-e a vádlott ebben a bűncselekményben? A jeien bűnvádi perben a vád tárgyává tett bűncselekményre nézve az esküdtekhez az I. a. főkérdés intéztetett és erre a fökérdésre az esküdtek nem-mel feleltek, vagyis azt határozták, hogy a vádlott nem bűnös a vád tárgyává tett bűncselekményben, azonban a II. a. feltett kisegítő fökérdésre helyesebben a bp. 359. §. szerint intézett^ külön kérdésre igen-nel feleltek vagyis azt határozták, hogy a vádlott az I. főkérdésben meghatározott cselekményt, melyre nézve az I. fökérdésre adott felelettel «nem bűnösnek* nyilvánították — erős felindulásban követte el, amely kérdés csak az I-ső fökérdésre adott igenlő válasz esetében, vagyis ha a vádlott a vád alapjául szolgáló bűncselekményben bűnösnek felismertetett, lett volna megoldandó. Tekintve, hogy a kir. tszék mint esk. bíróság az esküdteknek emez érthetetlen határozata alapján azt az érthetetlen Ítéletet hozta, hogy a vádlottat a btk. 279. 282. és 65. §§-ai alapján a szándékos emberölés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek, tekintve, hogy e szerint a bp. 384. §. 10. p.-ban meghatározott sem.n. ok forog fenn, mely sem. ok a 384. §. utolsó bek. szerint hivatalból veendő figyelembe: ugyanazért a kir. tszéknek mint esk. bíróságnak ítéletét a bp. 427. §. 437. §. 2. bek.-hez képest megsemmisíteni és uj főtárgyalást és itélet hozatalát elrendelni kellett, slb. Egymagában azon körülmény, hogy alperes más férfival együtt utazott és vele együtt élt, a házasságtörésre vonatkoztathat tényleges cselekmény bizonyítása nélkül, — továbbá az a körülmény, hogy alperes beismerte, miszerint egy idegen férfitől teherbe esett, eme cselekmény más bizonyítékkal nem támogattatván, — a házasságtörés tényének megállapítására, illetve annak bizonyítására alapul nem szolgálhat. (A m. kir. Kúria 1903 szeptember 16. 3,147. sz.) A büntetlen előélet és ittas állapot nem indokolják a 92 §-nak alkalmazását. (A m. kir. Kúria 1003 július 7-én 6,282. sz. a.) Ingó dolognak megfogása lopási szándékkal, kísérletét képezi. (A m. kir. Kúria 1903. szept. 24-én 7,88 lopás sz.) Hamisított útlevéllel elkövetett kihágás esetén az a bíróság tekintendő az elkövetés helyének, amelynek területén az ellenőrzésre hivatott főszolgabíró székhelyét tartja. (A m. kir. Kúria 1903. jun. 23. 5,461/903. sz. a.) Vádlott, aki az ellene foganatosított végrehajtás alkalmával, a végrehajtó kezéből az iratokat kiragadván, az asztal alá, a földre dobta, hatóság elleni erőszak miatt Ítéltetett el. (A m. kir. Kúria 1903. szept. 23. 7;847. sz. a.) Megsemmisíttetett mindkét alsófoku bíróság ítélete, mert a hivatalvesztést csak általánosságban, az időtartam meghatározása nélkül mondta ki. (A m. kir. Kúria 1903. szept. 15. 7,649. sz.) A sértett fél, aki a főtárgyaláskor kijelentette, hogy a vádlottaknak megbüntetését nem kívánja, az utolsó főtárgyaláson pedig vádlottnak a súlyos testi sértés miatti eiltélését kérte semmisségi panasz használatára jogosított pótmagánvádlónak nem tekinthető azon az alapon, hogy a kir.^ügyész kijelentette, hogy a vádat a súlyos testi sértés büntette miatt elejti és hogy csak súlyos testi sértés vétsége miatt tartja fenn, minthogy ez a kijelentés avádbeli cselekményre nézve nem vádelejtés, hanem csak a minősítés jogcímére vonatkozó módosítása avádnak ; mert azzal, hogy a kir. ügyész vádlottaknak a súlyos testi sértés vétsége miatti elitéltetésüket indítványozta, a vádat a bűnvádi eljárás megindítására okot szolgáltatott, megoszthatatlan vádbeli cselekményre nézve fentartotta és azt kizáróan ő képviselte, mihez képest semmisségi panasz érvényesithetésére is csak a kir. ügyész jogosult fél. (A m. kir. Kúria 1902. április 20. 3,972. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A budapesti keresk. és váltótszéknél Katzer József helybeli kereskedő ellen, bej. jan. 14. fsz. 11. csb. Bánrévi József dr.. tg. Preyer Hugó dr, — A dévai tszéknél Süszer es társa petrozsényi cég ellen, bej. jan. 30, fsz. febr. 20, csb. Hideg István, tg. Rosenberg Ignác dr. — A pozsonyi tszéknél Duschinszky Vilmos helybe li keres* kedö ellen, bej. jan. 26, fsz. febr. 3, csb. Kert Henrik, tg. Cotelly Kornél dr. — A rimaszombati tszéknél Lefkovits Albin putnoki kereskedő ellen, bej. febr. 1, fsz. febr. 22, csb. Vei esz Ferenc, tg. Stern Jakab dr. — Az újvidéki tszéknél Krausz Ármin helybeli kereskedő ellen, bej. febr. 29, fsz. márc. 28, csb. Rehák Ferenc, tg. Rohonyi Gyula. — Az egri tszéknél Bátori Ferenc gyöngyösi asztalos ellen, bej. jan. 15. fsz febr. 17, csb. L. Farkas Kálmán, tg. Csuhay Sándor dr. — A rimaszombati tszéknél Rosenberg Gyula putnoki kereskedő ellen, bej. febr. 3 fsz. febr. 24, csb. Velesz Ferenc, tg. Weinberger Rezső dr. PályazatOK : A szabadkai jbiróságnál albirói áll. jan 2 (289 — A besztercebányai tszéknél jegyzői áll. jan. (289) — A Csíkszereda tszéknél aljegyzői áll. jan. 3 (290) Kúriai és taoiai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek j ölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék veliaik. Másképp azok felkutatására—sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Mármarossziget Ü. D. dr. Ujfalusy—Kubin (4676/903) n. e. — Mezőkövesd R. D. dr. Friedmann—Kováts (7825/902 p, elöa. Karsaj dec. 18 nov. — Nagykanizsa F. A. Virányi b. ü. dec. 19 rmsem rvn, — (9984 b. sz. a.) Nagykörös Sz. Gy. Beretvás— Farkas (7569/H02 előa. Debreczenyi) dec. 15 nov. — Nagyszeben H. K. dr. Schun — Schun (8614/902 p.) előa, ujabban Witt (Frink helyett.) — Nezsider O. B. dr. 1890/903 p. sz. és 689/903 p. sz. n. e. Komán-német vidéken jóforgalmu ügyvédi iroda előnyös föltételek mellett átadandó. Ajánlatokat Átadás cimen a kiadóhivatalba kérek. Magyar-német vidéken jóforgalmu ügyvédi irodát átveszek vagy abba társként belépek. Ajánlatokat Átadás cimen a kiadóhivatalba kérek. Ügyvédjelölt, doktor juris. január 1-től budapesti ügyvédi irodába óhajt belépni. Ugy fővárosi, mint vidéki irodában dolgozott s igy van gyakorlata. Leveleket fizetés megjelölésével Ugyvvédj elölt cim alatt a kiadóhivatal továbbit. Egy vidéki nagyobb-forgalmu takarékpénztár ügyésze keres, főleg telekkönyvi ügvekben jártas, tárgyalóképes, bejegyezhető joggyakornokot. Belépés ideje és fizetés megegyezés szerint. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Nagy praxissal biró ügyvédjelölt ügyvédi irodában alkalmazást keres. Leveleket Praxis jelige alatt a kiadóhivatal továbbit. Ügyvédjelölt, dr juris, kétévi vidéki praxissal, ki a német és román nyelvet tökéletesen birja. január elsejére a fővárosban, vagy pedig vidéki törvényszéki székhelyen ügyvédi irodát keres. Cime a kiadóhivatalban. Négyéves gyakorlattal biró s két év óta nagyobb vidéki irodában irodavezetőként alkalmazott ügyvédjelölt állást keres. Cime a kiadóhivatalban. Most jelent meg A magyar magánjog kézikönyve. Irta Raffay Ferenc dr., ügyvéd, egyetemi magántanár és jogakadémiai nyilv. r. tanár Eperjesen. Ara 16 korona. — Ügyvédeknek, bíráknak, jogi vizsgálatokra készülőknek nélkülözhetetlen. — A pénz előleges beküldése esetén franko küldi meg az alulirt kiadó. Eperjes, 1903 december hó. Sziklai Henrik, könyvkereskedő. A szerkesztésért telelések: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. PALLM HÉ«ZvéNYTA!lS«*a NrOMOÜA BUDAPESTEM.