A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 51. szám - Uj váltótörvény Oroszországban

20i) A JOG rint helye nincs: hiányzik a törvényszerű vád. Az esküdtbíróság ítélete a törvény téves alkalmazásán alapszik. A vádba helyezett cselekményt egészen az ítélethozatalig az eljárási összes halósá gok és maga a sértett is a btk. 258. és 259. §. szerint magánszemély rágalmazásának, tehát a bp. 41. §. érteim, fó'magánvádra üldözendönek minősítették; a btk. 262. §-a vádhatározat indokolásában csak az ügynek az esküdtbirósági hatáskörbe utalásának indokolása végett idéztetett, mert ha a vádtanács a tettet a btk. 262. §-a szerint akarta volna minősíteni, ezt szabályszerűen a határozat rendelkező részében kellett volna kimondani. (Bp. 266. §. 2. bek.). A főtárgyalás is a főmagánvád alapján íolytatott ügyekre nézve fennálló szabályok szerint tüzetett ki, mert arra a kir. ügyész nem idéztetett meg, a sértett idézése pedig a bp. 49. §. utolsó bekezdésére való figyelmeztetéssel, tehát a Bp. 286. §-nak 3. bek. szerint a magánvádlóra nézve előirt szabályok szerint eszközöltetett. Ha immár az esküdtbíróság a főtárgyalás fejleményei alapján azt kitalálta, hogy a cselekmény hivatalból üldözendő: akkor neki arról kellett volna gondoskodni, hogy a főtárgyaláson a királyi ügyészség képviselve legyen, mert enélkül a bp. 302. §-a szerint ily esetben főtárgyalást tartani nem lehet. Szükséges lett volna ez annál is inkább, mert a kir. ügyész azért utasította el a vád képviseletét, mivel a sértettet nem tekintette közhivatalnoknak; az ügy állásának ellenkező irányban történt fordulásával szemben tehát — tekintettel a vádhatóságnak a bp. 33.§-ának első bekezdésében irt kötelességére — meghallgatandó lett volna. Meghallgatandó lett volna a kir. ügyészség azért is, mert a cselekménynek a btk. 262. §. szerint való minősítése súlyosabb, mint a 259. §. szerinti minősítés, ily esetben pedig a bp. 325. §. 3. bek. érteim, a felek (tehát ily esetben a vádra egyedül jogosult kir. ügyész is) meghallgatandók. Minthogy pedig az esküdtbíróság a főtárgyalást, a fentebbi szabályok ellenére, a kir. ügyész távollétében tartotta meg, eljárása a bp. 38*. §. 6. p.-ban megjelölt sem. esetet állapítja meg; mihez képest ítélete az azt megelőzött fötárgyalással együttt a bp. 437. §. 2. bek. illetőleg a 404. §. 1. p. alapján megsemmisítendő volt. De szabálytalan volt az esk. bíróság eljárása a következő okból is: A btk. 270. §. 2. p.-ban megjelölt vétségnek alkateleme az is. hogy a cselekmény a sértettnek hivatali kötelességére vonatkozik. Ezen alkatelem fenn vagy fenn nem forgása a felek között vitás volt. Sértett nem állította kifejezetten, hogy az állításokat hív. minőségére vonatkozóknak tekinti, sőt a feljelentésben és a vádiratban idézett §§. arra mutatnak, hogy csak magánszemélyét találja érintve. A védő ennek ellenkezőjét vitatta. Midőn pedig a cselekmény vala-mely alkotó eleme a felek között vitás és erre, mint jelen esetben, ellenkező indítványok tétettek, a döntés az ügynek fötárgyalásra utalása után nem a szakbiróságra tartozik többé, hanem a bp. 355. §. utolsó bek. szerint az esküdtek hatáskörébe esik. Csak e döntés után hozhatott volna az esküdtbíróság, nem ugyan a bp. 352. §-a, hanem 326. §. 3. p. alapján felmentő itéletetet. Jelen esetben azonban a bp. 352. §. alapján való felmentés már csak azért is téves, mert a 352. §. nem a vád hiányáról, hanem a vádemeléshez szükséges felhatalmazás kívánat vagy indítvány hiányáról intézkedik. A fenn forgó esetben ily hiány nincs. A sértett fél kellő időben, kellő helyen feljelentést tett s azt mindvégig fentartotta. Akár felhatalmazásának, akár magáninditványának tekintetik tehát a vádba helyezett tett: a cselekmény üldözhetésének, vagyis a vádemelésnek feltétele meg volt. Vádlottnak az a tette, hogy a végrehajtásilag lefoglatt óvadékát a letiltási rendelvény beérkezte előtt felvette, nem a Btk. 359. S-a szerinti sikkasztás büntette, hanem a 368. §. szerinti jogtalan elsajátiás. m. kir. Kúria 1903. szeptember lu. 7,542/903. sz. a.) Kivonat a Budapesti Közlöny-höl. Csődök : A budapesti keresk. és váltótszéknél Legányi Lajos helybeli kereskedő ellen. bej. jan. 7, fsz. febr. 4, csb. Ipovitz Károly dr. tg. Rosenberg Mihály dr. — A kaposvári tszéknél Holczer Miksa tabi lakos ellen, bej. jan. 31, fsz, febr. 9. csb. Vidor Ferenc, tg. Kálmán Jenő dr. — A nagyváradi tszéknél Gáts Mária berettyóujfalusi inaros ellen, bej. jan. 9, fsz. jan. 18, csb. Csulyok Béla dr, tg. Bölöny György. — A beregszászi tszéknél Markovits Hermán ungvári kereskedő ellen, bej. jan. 1, fsz. jan. 25, csb. Szük Lajos, tg. Guttman Sándor dr. — Az erzsébetvárosi tszéknél Ákontz János dr. bethlenszentmiklósi magánzó ellen bej. febr. 5. fsz. febr. 13, csb. Kusztrich János. tg. Márkovich János. A budapesti keresk. és váltótszéknél ifj. Kotzó Pál helybeli kereskedő ellen, bej. jan 11. fsz febr. 9, csb. Nirsche Győző dr, tg. Csengey Gyula dr. — A sátornljaájhelyi tsz9knél Grünfed F. szerencsi cég ellen, bej. jan. 25, fsz. febr. 8, csb. Görömbey Balázs, tg. Kessö Géza dr.'— A szatmárnémeti tszéknél Spitz S. és társa helybeli cég ellen, bej. jan. is;, fsz. febr. 1, csb. Dezső Kálmán dr, tg. Korányi János. — A gyulai tszéknél Harnos Gergely orosházai lakos ellen, bej. febr. 1, fsz. febr. 33, csb. Nyisztor Adorján dr, tg. Perger Elmér dr. — A dévai tszéknél Goldstein Lázár helybeli kereskedő ellen bej. jan. 30, fsz. febr. 18 csb. Hidegh István, tg. Pop Jusztin dr. — A rimaszombati tszéknél Mojses József szohorellai kereskedő ellen, bej. jan. 30, fsz. febr. 22 csb. Welesz FerenCj tg. Botts Gyula. Pályazatok : A nagyváradi jbiróságnál birói áll. dec. 27 (164) — A békéscsabai jbiróságnál albirói áll dec. 30 (286) — A bethleni jbiróságnál birói áll. dec. 31 (287). Kúriai és táblai értesítések. Rrassó W I dr. Görög egyház-Pasen érk. 8,576/903 p. sz. a. .» £ n e - Erdőipar rt. -Szentkereszty. Rosner-Tien, Bartha -Mülfe nem érk. - Eis'enstein-M.kes érk. 646/903 v. sz. a. elöa. lTrd£^^^«W dec. 11. hh. a brassói tszék Ítélete - Weiss-Leményi érk. 887/903 v. sz. a eloa. Végh n e. Dárda B. B. Bihari-Schutt (6,255/902, eloa Egry) dec. 16 J*. Varga-Szurmó í6,489/902. előa. Vaszihevics) ^ec 1. hh - 3,858/903 n. eg- 6,255/ü02dec. 16 hh. — Hódság L. F. dr. 2,631/903 és 1,334/903 n p - Kőszee M I dr. 2,439/903 n. e. - Lúgos F. J. dr. 6,402/192 L 9 hh - Nagymihály É. L. dr. Mihalyo-Kusnyir érk. 529/903 p. n. a. előa, Somogyi, dec. 2 hh. Most jelent meg A magyar magánjog kézikönyve. Irta Raffay Ferenc dr., ügyvéd, egyetemi magántanár és jogakadémiai nyilv. r. tanár Eperjesen. Ára 16 korona. — Ügyvédeknek, bíráknak, jogi vizsgálatokra készülőknek nélkülözhetetlen. — A pénz előleges beküldése esetén franko küldi meg az alulirt kiadó. Eperjes, 1903 december hó. Sziklai Henrik, könyvkereskedő. Egy vidéki nagyobb-forgalmu takarékpénztár ügyésze keres, főleg telekkönyvi ügyekben jártas, tárgyalóképes, bejegyezhető joggyakornokot. Belépés ideje és fizetés megegyezés szerint. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Nagy praxissal biró ügyvédjelölt ügyvédi irodában alkalmazást keres. Leveleket Praxis jelige alatt a kiadóhivatal továbbit. Ügyvédjelölt, dr juris, kétévi vidéki praxissal, ki a német és román nyelvet tökéletesen birja. január elsejére a fővárosban, vagy pedig vidéki törvényszéki székhelyen ügyvédi irodát keres. Cime a kiadóhivatalban. Négyéves gyakorlattal biró s két év óta nagyobb vidéki irodában irodavezetőként alkalmazott ügyvédjelölt állást keres. Cime a kiadóhivatalban. Üt m m VÁSÁROLJON ÜGYVÉDJELÖLT V 0 7) SORSJEGYET g 1273 NYEREMÉNY mi 0 < _ > KERÜL KISORSOLRSRft » ÉS(EOY)KORONÁÉRT 20.000 .OOOKOR a FŐNYEREMÉNY NYERHETŐ 10 5SORSJEGYEK ftMNDENÜTTKftPHflTQK Q , 5 KEZEL0SEG:Vlll.fiA6YrUVflR0S-UTCZf\ 26 * H0ZHS:1903 DECEMBER 31é-n m PALLAS HÍ8ZVÉN>TAR8AM0 NYOMDÁJA BUOAPÍ8TEN A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr V- Kálmán-utca 16. Rudolf-rakpart 3.