A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 46. szám - Törvényjavaslat az országos ügyvédi gyám- és nyugdijintézet felállitásáról. Vége

A JOG 333 részére kívánja igénybe venni, amely esetben ez utóbbiakat az alapszabályokban foglalt niathematikai táblázatokban kitüntetett magasabb ellátási összeg illeti meg. A taggáválás után időközben tett ilyen nyilatkozat szintén elfogadandó, amely esetben azonban a várakozási idő (19., 21. §§.) ezen bejelentés időpontjától számíttatik, (uj várakozási idő), és az özvegyi ellátásnak csupán azon összegére nyújt jogot, mely a táblázat értelmében, az ügyvédnek ezen bejelentés idejében való életkora szerint illeti az özvegyet. Ezen nyilatkozatok Írásban állitandók ki és visszavonhatlanok. 26. §. Az egyes tagok a táblázatban kitüntetett ellátási igénynek az alapszabályok szerint megengedett többszörösét is biztosithatják maguknak, ha erre a célra az évi nyugdíjjárulékon kívül, az alapszabályokban foglalt mathematikai táblázatban meghatározott egyszer s mindenkori tőkét, vagy annak megfelelő többszörösét, a nyugdijalapba belépésük alkalmával befizetik. Az ellátási igényjogosultság ily módon fokonkint és időnkint is emelhető, amely esetben azonban, minden egyes emelést illetőleg a 18., 19. és 21-ik §-okban meghatározott várakozási idő tartandó meg és az emelés dija és az emelés folytán beálló igényjogosultság az ügyvédnek az emelés idejében való életkora szerint állapittatik meg a mathematikai táblázat értelmében. Az egyes tagok után fizetendő évi alapnyugdijjárulék egyszer s mindenkorra szóló tőkebefizetéssel meg nem váltható. 27. §. Az, aki a 7. §. értelmében történt kizárás vagy önkéntes kilépés folytán szűnt meg az intézet tagja lenni, elveszti az i.itézet ellen támasztható összes igényeit és a kizárásig, illetőleg kilépésig befizetett összes évi járulékai, minden visszatérítési igény nélkül, az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdij-intézet javára esnek. Ezen rendelkezés nem terjed ki az ellátás emelése céljából az előző §. értelmében teljesített egyszer s mindenkorra szóló tőkebefizetésekre. Azok a tagok, akik ilyen befizetést teljesítettek a fentebb említett két esetben a várakozási időn belül egyszer s mindenkorra a befizetett tőkét, a várakozási időn tul pedig a tőke * ia-ed részét kamat nélkül visszakapják. 28. §. Ha az ügyvéd, aki az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet tagja, államszolgálatba lép, a befizetett évi nyugdíjjárulékok kamatnélküli összegének 3/4-része az állampénztárba utaltatik át és az intézet tagjaként eltöltött éveinek száma az állami nyugdíjigény megállapításánál egész időtartamában számításba vétetik. Az ellátás emelése céljából egyszer s mindenkorra történt befizetések (26. §.) visszatérítését ebben az esetben is az előző szakasz második bekezdésében foglalt szabályok alkalmazandók. 29. §. A 27. szakaszban említett egyes eseteken kívül az egyes tagok ellátási igényeiket elvesztik: 1. ha az ügyvéd fegyelmi bírósági itélet folytán az ügyvédség gyakorlatától elmozdittatik; 2. ha büntetőbírósági itélet folytán az ügyvédi kamarából kizáratik. Az ezen szakasz 1., 2. pontjainak esetében az elmozdított, illetőleg kizárt tag az utána az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézetbe befolyt nyugdijjáruléki összeg '/8-ának kamatnéiküli visszatérítését követelheti. Az egyszersmindenkorra való tőkebefizetéseket illetőleg a 27. §. második bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazandók. Az 1. és 2. pontban foglalt elmozdítás, illetőleg kizárás nem érinti azokjogait, akik a már megállapított ellátás élvezetébe beléptek. 30. §. Az ügyvédnek más kamara területére való átköltözése, illetőleg átlajstromozása esetében az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet iránt szerzett jogai és igényei megszakítás nélkül folytatódnak. 31. §. A közgyűlés az alakuláskor alapszabályokat alkot, amelyek az igazságügyminiszter jóváhagyása által válnak érvényesekké és az intézet működését csak a jóváhagyásnak megtörténte után kezdheti meg. Az alapszabályok tartalmazzák: 1. a befizetendő egyéni évi nyugdíjjárulék összegének meghatározását; 2. a jelen törvényben szabályozott ellátási igények összegeit magában foglaló mathematikai táblázatokat; 3. a jelen törvényben foglalt intézkedéseket kiegészítő szabályokat, amelyek azonban a törvénnyel nem ellenkezhetnek. Az alapszabályok módosításához az igazságügyminiszter jóváhagyása szükséges. 32. §. Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet csak törvény által osztható fel, amelyben gondoskodni kell a már ellátást élvezők igényeinek biztosításáról és az ezután fennmaradó vagyon hováforditásáról. 33. §. Az 1874: XXXIV. t.-cikknek jelen törvénnyel ellenkező intézkedései hatályon kivül helyeztetnek. 34. §. Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet adóés illetékmentességet élvez. Illetékmentességet élveznek a tagok is az intézettel való jogviszonyaikat illetőleg. 35. §. Jelen törvény végrehajtásával az Igazságügyminiszter bizatik meg. Budapesten, 1903. július hó 14-én. A budapesti ügyvédi kamara választmánya által kiküldött nyugdijbizottság nevében: Szivák Imre dr., Pap József dr., a bizottság elnöke. a bizottság jegyzője. Külföld. A német tőzsdetörvény reformja. A német tőzsdetörvénynek rég jelzett reformja már nemsokára valóra válik: a német birodalmi gyűlés a legközelebbi ülésszakban foglalkozni foga tőzsdetörvény novellájával. Kétségtelen, hogy ennek a kérdésnek szőnyegrenozatala a legutóbbi birodalmi gyű ési választások eredménye. A tőzsdetörvény nemcsak a tőzsdei üzletet bénította meg, hanem a német birodalom pénzügyeinél is éreztette káros hatását. A mezőgazdák egyesülete, mely a jelenben érvényes törvény létrehozatalát kívánta, az utolsó választásoknál jelentékeny vereséget szenvedvén, a tőzsdetörvény megváltoztatása komolyan ellenzésre a mezőgazdák részéről nem fog találni és éppen azért róvid idő alatt a törvény módosítása várható. A tőzsdetörvény reformjával egyidejűleg a bélyegtörvény is módositlatni (og olyképpen, hogy az 1900. évi június 14-iki törvényben megállapított forgalmi adó az előbbi mértékre fog leszállittatni. A módosítások szükségességére nézve teljes egyetértésben vannak egymással a porosz illetékes tényezők, különösen a kereskedelmi és pénzügyminiszter a birodalmi kancellárral és a birodalmi pénzügyi titkárral. Hogy a pénzügyminiszterek legutóbbi tárgyalásain a tőzsde megadóztatása szóba kerül-e, egyelőre még nem bizonyos, de a tények e mellett szólnak. A tőzsdetörvényt illetőleg a birodalmi belügyi hivatal tőzsdeügyi bizottságának tárgyalásairól és a kereskedelmi minisztériumban tartott szakértői értekezletről, mely utóbbinak tárgyalásairól szóló jegyzék ismeretes, egyelőre csak az került nyilvánosságra, hogy igen sok fontos kérdés tekintetében az illetékes tényezők megegyezésre jutottak. Ez a megegyezés a határidőüzletre, a külömbözeti és lajstromkifogásra vonatkozik. Kétséget sem szenved, hogy a kormány, belátván a jelenlegi tőzsdetörvény hibáit, annak minden olyan módosítására kész, melyet a birodalmi gyűlés többsége elfogadni hajlandó. A kormány is elismeri, hogy a jogos és szükséges tőzsdei üzletnek nincs annyi szabadsága és biztossága, amennyire közgazdasági szempontból az kívánatos és hogy ez a törvény nemzetgazdasági és erkölcsi tekintetben káros eredményekre vezetett. Nyilt kérdések és feleletek. Jogosult-e a hitelbiztosítéki bekebelezést engedélyező okiratok leletezése a múltra nézve ? Eddigi gyakorlat szerint valamely még pénzügyi közigazgatási bírósági határozat alapján, a hitelbiztosítéki bekebelezést engedélyező okiratok állandó bélyege 1 kor. volt. Mult év végén, vagy folyó év elején hozott közigazgatási bírósági döntvény, vagy pénzügyminiszteri rendelet alapján azonban ez oda módosíttatott, hogy ezután az ilyen okiratok Il-ik fokozat szerint bélyegezendők. Ennek alapján azóta Il-ik fokozat szerint bélyegezünk is, azonban a pénzügyigazgatóság kiküldött közege az ilyen biztosító okiratainkat 5 évre visszamenőleg megleletezte. Kérdés: van-e annak a döntvénynek, határozatnak, vagy rendeletnek visszamenő ereje, vagy nincs ? ki van-e ez benne világosan mondva vagy nincs, egyátalán mit tartalmaz? Nagy József halmi ügyvéd. Sérelem. Hogyan számolnak a kassai kir. Táblán ?*) H az a di József (alsó) felperes, Tepliczki Urbán, mint T e p 1 i c z k i János örököse, alperes ellen 1902 Sp. I. 310. szám alatt a mezőkövesdi kir. járásbíróságnál 520 korona ló'ke és jár. iránt keresetet indított. A járásbíróság 1902 november 15-én Sp. 310/9. szám alatt Ítéletet hirdetett, mellyel alperest 445 korona 70 fill. tőke, ennek 1899 július 20. napjától járó 5<>/o-os kamatai és 62 korona 89 fillér perköltség fizetésére kötelezte. E követelés megelőzőleg a mezőkövesdi kir. járásbíróságnak 1902 V. 393. számú végzésével letiltatván, alperes az itélet kihirdetése után az ötödik napon 1902 V. 393/3. szám alatt letétbe helyezett 584 koronát. Számítása szerint csak 582 korona 86 fillért kellett volna letétbe helyeznie; ugyanis a marasztalási összeg kitett: a) tőkében 445 K. 70 fillért b) 1899. július 20-tól 1902. november 20-ig járó 5o/0 kamatokban 74 « 27 * c) megítélt perköltségben 62 « 89 « összesen 582 K. 86 fillérT Mindazonáltal 584 koronát tett le azért, mert inkább többet akart néhány fillérrel letenni, mint hogy csekély számolási differenciából talán kellemetlensége származzék. Ez az óvatosság nem vált be. Ugyanis a letét nem a periratokhoz volt lajstromozva s a biróság a pénz letételéről nem a felperesi ügyvédet, hanem magát a felperest értesítette. Felperesi ügyvéd 1903 december 30-ikán, tehát 40 nappal a pénz letétele után 1902 V. 519. szám alatt biztosítási végrehajtást kért és ezt a járásbíróság el is rendelte. Alperes a biztosítási végrehajtást rendelő végzés ellen fel*) A sérelemben felhívott bírósági határozatok hozzánk eredetiben beküldettek. A felperest megillető kamat, pontos számítás szerint, 74 K. 27 fill.-t tesz ki. A szerkesztőség.