A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 4. szám - A biróságok ügyforgalmi s tevékenységi kimutatásairól

Huszonkettedik évfolyam. 4. szám. Budajxest, 1903 január 25. Szerkesztőség; TBT -V/ Előfizetési árak: A JOG V., Rudolf-rakpart 3. 3Z. I _Á ^ ' ?j Helyben, vagy vidékre ber­• \ mentve küldve: . , "™". _ ' Negyed évre _ 3 korona Kiadóhivatal: (ez«15« MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) Féi « « « V. Rudolf-rakpart 3 sz HETILiP AZ ,G1ZSJÍÍ;!!(;Y ^!,^'f'-lNEíí KÉPTiSELETÉRE. A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS (ÍPZIFCYZŐI ÍAR KÖZLÖNYE. EgéM \ _ 12 € Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Kéziratok vissza nem adatnak. RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. Az előfizetési pénzek . ügyvédek. legcélszerűbben bérmentesen Megrendelések, felszólalások a oostautalványnyal kiadóhivatalhoz intézendők. Megjelen minden vasárnap. küldendők. TARTALOM: Értesítés. — A bíróságok ügyforgalmi s tevékenység­kimutatásairól. Irta Hamar Gyula, szakolcai járásbiró. —A közös és osztatlan ingatlanon való építkezés. Irta S t é p á n László, szob­ránci járásbiró. — A bányajogalkotás legfőbb problémái. Irta Wahlner Aladár, m. kir. bányakapitány Budapesten. — Belföld IAZ ügyvédvizsgáló bizottság gyűlése — A Magyar Jogászegylet ülése) - Nyilt kérdések és feleletek ; A sommás eljárás köréből. Kérdés. Irta Horovitz Gyula dr., eperjesi ügyvéd) — Irodalom (P a p p Dezső dr ; A kötvénykibocsátások biztosítása. Ösmerteti Baumgarten Nándor dr., budapesti ügyvéd. — Schiller Bódog dr • A Hármaskönyv jogforrástana. — K a m p i s János dr. Az állami anyakönyvvezetés összes szabályainak rendszeres gyűjte­ménye. — Horvát-Szlavonországok autonóm törvényeinek rendszeres gyűjteménye) — Vegyesek. TÁRCA : A nő állási a család körében. Közli r. 1. MELLÉKLET : Jogesetek tára. — Felsőbirósági határozatok és dönt­vények. — Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Értesítés. Van szerencsénk értesíteni tisztelt előfizetőinket, hogy az 1903. évi Országgyűlési törvényekre, betűrendes és az 1902. évi törvények által helyettesitett, kiegészített, pótoltatott előbbi törvények tárgymutatóira ezentúl is Rátli Mórnál, Bpest, fűzve 6, kötve 8 korona kedvezményes áron, bérmentes küldés mellet előfizethetnek. (Az Igazságügyi rendeleteket a cég többé nem folytatja.) Az 1902. évi törvényeknek utolsó füzete a t. ren­delőknek már megküldetett: a Igazságügyi rendeletek és dönt­vények 1902. teljes évfolyama pedig rövid idő múlva fog megküldetni. A Jog t. előfizetői ezen évfolyamot, ugy a törvények, rendeletek, döntvények minden előbbi évfolyamát fűzve 6 koronáért, kötve 8 koronáért utólagosan szinte meg­rendelhetik. A Jog t. előfizetőinek Ráth Mór az összes fórvényeket a következő rendkívüli leszállított áron szállítja : Az 1865/68—1902. Törvények és a Törvények betűsoros tárgymutatói, teljes időrendben összeállított tartalomjegyzékük és a hatályon kívül helyezett, változott, kiegészített, módosított stb. törvények tárgymutatói nagybetűs nagy 8-r. diszkiadásá­nak ára egyszerre rendelve akár díszes nagybetűs, akár zseb­kiadásban fűzve 192 korona bolti ár helyett csak 80 korona ; diszkötésben, jelvényekkel, egyszerre rendelve: 246 korona helyett csak 120 korona; 36 félvászonkötésben 226 korona kelyett csak 110 korona. A beszerzés megkönnyítése céljából Ráth Mór a gyűjte­ményeket részletfizetésre is szállítja, éspedig a következő feltételek mellett : Az 1865/68—1902. Törvények és tárgymutatók nagy­betűs diszkiadását fűzve : 8 korona havi részletre ; 36 disz­kötésben jelvényekkel: 12 korona havi részletre ; 36 félvászon­kötésben : 10 korona havi részletre. Az 1865/68—1902. Törvények és tárgymutatók diszes zsebkiadása fűzve : 6 korona havi részletre ; 38 diszkötésben jelvényekké! : 10 korona havi részletre ; 38 félvászonkötésben 8 korona havi részletre. Mindezekre a posta-ütalvány mult számunkhozr 'volt mellékelve. A bíróságok ügyforgalmi s tevékenységi / kimutatásairól. Irta HAMAR GYULA, szakolcai járásbiró. E lapok hasábjain már több izben és löbben foglalkoz­tak a bíróságok által évente készítendő kimutatásokkal, s bí­rálat tárgyává tették a 41,420/900. I. M. rendelettel közzétett kimutatás egyes rovatait. Lapunk mai száma 12 oldalra terjed Ezek közül ezúttal csak a tkvi ügyekre vonatkozó rova­tokkal szándékozom foglalkozni, már eleve k'emelve, hogyha a rovatok ellen nincs is kifogásom, — mert azok az érdemleges ügyeket helyesen akarják feltüntetni, — a mai tkvi ügy­kezelés mellett helyes összeállításuk nagyon sok nehézségbe ütközik, s hogy a főcél, mely miatt a kimutatások szerkesz­tendők, nincs elérve. A hivatkozott I. M. rendelettel közzétett kimutatásokon levő útmutatás a tkvi ügyforgalomra nézve nem foglal magá­ban semmiféle rendelkezést. A kétely pedig már a 112. rovat­nál áll elő, hogy t. i. mely ügyek vétessenek folyamatban-le­vőknek. A tkvi kérvényi ügyek (tulajdonjog, zálogjog bekebele­zése vagy előjegyzése) nagyobbrészt azáltal, hogy a kért bekebelezés megadatik vagy eiutasittatik, teljes befejezést nyernek. Nincs ez igy a tkvi végrehajtási ügyeknél, hol kérdés támadhat, hogy a végrehajtási zálogjog bekebelezése vagy a végrehajtási jog feljegyzése után az ügy folyamatban-levőnek tartandó-e vagy sem ? Ugyenez áll a kitűzött, de meg nem tartott árverésekről is. Valószínűnek tartom, hogy egyes bíróságok ezeket be­fejezetteknek, mások folyamatban-levőknek tüntetik föl. Az kétségtelen, hogy a végrehajtási ügy teljes befejezést csak az utolsó kiutalványozó végzéssel nyer, melylyel a végre­hajtási tömeg kiutaltatott, s az árverési vevő tulajdonjogot nyer; de kétségtelen az is, hogy a végrehajtási zálogjog be­kebelezése vagy a végrehajtási jog feljegyzése után a végre­hajtási ügyet a bíróságnak hivatalból nincs módjában szorgal­mazni, s az ebben az állapotban évekig igy marad. Azért ily ügyeket folyamatban levőknek nem kellene kitüntetni. A másik kétely ugyanezen és a 114. rovatnál az, hogy mi vétessék uj ügynek ? Tudjuk, hogy a végrehajtási zálogjog bekebelezése után érkező árverési kérvény ugyanazon egy ügy. Egy irattári jele (regisztere) van. De ugyanazon jel alatt vannak a további végrehajtási jogcselekmények is. Mármost, ha a kimutatást készítő ezen ügyet mint fo­lyamatban levőt, vagyis a mult évről a folyó évre átvezetet­tet tüntette fel. akkor csak egy szám alatt számolhat el vele, mégpedig csak akkor, ha a végrehajtási ügy végbefejezést nyert. Hogy a kimutatás évében hány tkvi ügy érkezett, azt legegyszerűbben és legpontosabban ugy lehet kiszámítani, hogy az azon évben nyitott irattári jelek összeadatnak. A tkvi ha­tóság területén levő minden község külön számmal birván, az ügyek alszámokkal jelöltetnek, s igy ha ezek az alszámok ösz­szeadatnak, megkapjuk az évi ügyek összegét. Ámde, aki e szerint állítja össze a kimutatást, az rosz­szul fogja azt elkészíteni, mert a már fentebb hivatkozott ren­delet egyes rovatai ennek a számítási módnak meg nem fe­lelők. Az egyes irattári jelek alá az ugyazon ügyre vonatkozó minden későbbi beadvány lesz iktatva. Igy lehetséges, hogy két év előtti végrehajtási ügyben három vagy négy árverési kérvény adatott be. melyek a regiszterek szerint nem uj ügyek. A kimutatás 112. és 114. rovatai összegének egyezni kell a 116—121. és 124. rovatok összegével. A 112. rovatban számot kell adni azokról az ügyekről, melyek a mult évről maradtak folyamatban, inig a 114. a kimutatás évében étke­zett ügyeket foglalja magában. A 116—121. rovatokban szá­molandók el ezek a kétrendbeli (áthozott és uj) ügyek, s ami ezeken felül marad, az a hátralék, vagyis a folyamatban ma­radt ügyek. A hivatkozott 41,420/900. I. M. rendelettel minták is

Next

/
Thumbnails
Contents