A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 44. szám - Németbirodalmi törvényszéki határozat a tisztességtelen versenyt illetőleg - Magyar alkotmány- és jogtörténet. Tekintettel a nyugati államok jogi fejlődésre. Irta Timon Ákos. Budapest, 1903 [könyvismertetés] Vége

318 A JOG Salamoni itélet A Kúria egy gyermektartási pörben nemrég a következő Ítéletet hozta. A legfelső bir ság szerint az a körülmény, hogy a felperes leánynak négy törvénytelen gyermeke és mindenik gyermeknek más apja van, egyáltalán nem bizonyít a mellett, hogy a leány feslett, vagy erkölcstelen életmódot folytat. Pálya/at hóhéri állásra — becsületsértés-e? A . . . kir. járásbíróság ilj. B. Andrást becsületsértés miatt 20 korona pénzbüntetésre Ítélte, mert K. Mihály ottani bírósági végrehajtóról azt álitotta, hogy annak idején a hóhéri állásra pályázoti. A járásbíróság ítéletét a következőleg indokolta meg: A megtartott tárgyaláson vádlott beismerte, hogy a folyó évi augusztus 9-én este az A. István korcsmájában egy nagyobb társaság előtt azt beszélte K. Mihály . . . kir. bírósági végrehajtóról, hogy ez annak idején pályázott az állami hóhéri állásra. Ez a nyilatkozat egymagában nem volna alkalmas a becsületsértés vétségének megállapítására, amennyiben hóhéri állás állami hivatalt képez, amelyre csak bűntelen előéletű egyének alkalmazhatók ; tekintve azonban az eszmeláncolatot, amelyet a vádlott ezen nyilatkozathoz fűzött, hogy t. i. saját apósa irta neki, hogy főmagánvádló nem hiába pályázott a hóhéri állásra, de meg is akar mindenkit nyúzni; tekintve, hogy vádlott főmagánvádlóval, a közeli rokoni viszonyuk dacára, haragban áll és igy a becsületsértés fogalmához szükséges alkatelem, nogy t. i. a tettesnek célja és szándéka legyen a panaszost becsületében megsérteni, a jelen esetben m< gállapitható, vádlott ezen ténye a btkv. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségének ismérveit foglalván magában, őt ebben bűnösnek kimondani s az itélet rendelkező részében kimért büntetéssel fenyít, ni kellett. A büntetés kiszabásánál tekintettel kellett lenni a vádlott büntetlen előéletére és beismerésére mint enyhítő körülményekre, ellenben az, hogy rokonát, mint közhivatalnokot telte a sértés tárgyává, súlyosító körülményként vétetett számba. Ugyanazon napon, különböző helyen foganatosított végrehajtásokért a bir. végrehajtónak külön-külön jár a teljes napidij. A kolozsvári kir. ítélőtábla a Nagyszebeni Földhitelintézetnek F. Regina és társai ellen 200 K. tőke s jár. iránt, továbbá Nagykapus községének C. Juon ellen 28 K tőke s jár. iránt a nagyszebeni kir. járásbíróság előtt folyamatba tett és az 1901. évi április hó 13. napján 1901 V. 63/2. és 308/2. sz. a. kelt végzéseivél elintézett végrehajtási ügyeket D. György birói végrehajtónak az 1901. évi május hó ti. napján 1901. V. 63/3. sz. a. érkezett felfolyamodása folytán megvizsgálván, következően végzett: Az elsőbiróságnak végzései felfolyamodással megtámadott azon részükben, hogy az alábbi két végrehajtási ügyben a bírósági kiküldöttnek 4 K. napidíját megosztva állapitottta meg, megváltoztatódnak és mind a két végrehajtási ügyben D. György bírósági végrehajtónak napidija külön-külön 4- 4 K-ban és jelen felfolyaniodási költségei külön-külön 2—2 K-ban megállapittatnak és ezen változás folyományaként a végrehajtási eljárással felmerült költségek : 1. a Nagyszebeni Földhiteiintézetnak F. Regina és társai ellen 200 K. tőke s jár. iránti ügyekben a 17 K 10 fi i. végrehajtói dijakkal együtt 30 K. 50 fillérben állapíttatnak meg. Mert az 1875. évi IX. t-c. 4. §-a értelmében a bírósági végrehajtó napidija, ha ugyanazon napon több végrehajtást szenvedett ellen foganatosított végrehajtást, a végrehajtást szenvedettek között csak azon esetben osztandó meg egyenlően, ha a végrehajtások ugyanazon községben foganatosíttattak ; de ha — mint jelen esetben — két végrehajtás különböző helyen, az egyik Szenterzsébet, a másik Resinár községben foganatosíttatott : a bírósági végrehajtót minden végrehajtásért külön-külön illeti m g a napidij; miértis az elsőbiróság végzései vonatkozó részükben megváltoztatandók és felfolyamodó bírósági végrehajtónak mindkét végrehajtási ügyben 4—4 K-ban megállapítandó volt. (1901. június 5-én 1,856/1. P. sz. a.) Ügyvédi kamara a zugirászat ellen. A m.-szigeti ügyvédi kamara fegyelmi biró-ága két munkácsi ügyvéd ellen fegyelmi eljárást és vizsgálatot rendelt el a Munkácson lakó ügyvédek feljelentése folytán, kik azt panaszolták, hogy a feljelentett ügyvédek közismert zugirászokkal szövetkezvén, ezeknek szolgálatában állanak ; hogy tulaj ionképpen ezek a zugirászok főnökei az ö nevükkel ellátott ügyvédi irodának, hogy az irodai helyiséget nem ők, hanem az Írnoki minőségben nevük alatt szereplő zugirászok tartják bérben és fizetik s általában csak ezeknek a zugirászoknak jóvoltától függő keresményből élnek. Panaszlottak a feljelentésben foglalt állításokat, igazoló nyilatkozataikban tagadták. Azon vád megdöntésére, mintha a panaszlottak és írnokaik között az ügyvédi tisztességet mélyen sértő viszony állana fenn, igy magában az a tény — igy szól a fegyelmi bíróság határozata — hogy az egyhelyben lakó ügyvédek az ottani bíróság vezetőjének és tagjainak részvételével szükségesnek tartották a panaszlottak ellen feljelentéssel élni s igy abba a kényszerhelyzetbe kerültek, hogy a bíróság hozzájárulásával a kamara oltalmához forduljanak: jogosn.n arra enged következtetni, hogy a feljelentésben foglalt állítások kellő alappal birnak és a vizsgálat során bizonyíthatók lesz,nek. Az ügyvédi kamara fegy. bírósága kötelességének tesz eleget, amidőn minden alkalmat megragad a zugirászat korlátozására. Különö;en indokolttá teszi eljárását a kamara területén lakó népnek tapasztalatlansága, mely köztudomás szerint a zugirászok által sok esetben súlyosan megkárosittatik. Ebben a törekvésben támogatást vár a kamara minden egyes tagjától, mert a jogkereső közönség oltalma első sorban az ügyvédi kartól indul ki. Ha már most az ügyvédi kar egyes tagjai ilyen törvényekbe ütköző foglalkozást üző egyénekkel szövetkeznek, sőt ezeknek a szolgálatába állanak, ha mindez a zugirászatnak előmozdítására és a félhajhászat céljaira történik, ezek kétségtelenül olyan cselekmények, amelyek az ügyvédi kar becsületét és tisztességét mélyen sértik és megtorlandók. De már maga az az egy tény, hogy ügyvéd imoki minőségben oly egyént alkalmaz irodájában, aki közismert zugirász voltánál fogva a bíróság helyiségéből ki van tiltva, alaposan okot szolgáltat arra, hogy a közönség bizalmát elvesztve, a kar iránti tisztelet csorbítását előidézze stb. — A m. kir. Kúria a m.-szig ti ügyvédi kamara fegyelmi biróságának határozatát indokainál fogva helyben hagyta. (1903. szept. 20-án 351.) A telefon-titok. Láng Lajos kereskedelmi miniszter az igazságügyminiszterrel egyetértve rendeletet adott ki, mely a telefonos tisztviselők titoktartását szabályozza. A rendelet szerint a telefonos tiszviselők a telefonon esetleg hallott beszélgetésről, mint tanuk, akár polgári, akár büntetőperekben csak akkor hallgathatók ki, ha a hivatali vagy szolgálati titoktartás alól esetrőlesetre fölmentik őket. A fölmentés dolgában a kereskedelmi miniszter dönt. A fél felelőssége a biró szabálytalan eljárásáért. A dettai járásbíróság egvik albirája egyik községben tartózkodván, a községi jegyző a község képviseletében hozzá egy kérvényt nyújtott be, amelyben biztosítási végrehajtást kér ingó és ingatlan vagyonra elrendelni. Az albiró a kérvényt ott a helyszínén elfogadja, elintézi, a biztosítási végrehajtást ingókra és ingatlanokra is elrendeli, önmagát küldi ki, a végrehajtást foganatosítja és székhelyére visszatérve, a kérvényt csak napok múlva iktatja be. A kir. tábla a biztosítási végrehajtást elrendelő végzést felfolyamodás folytán következményeivel együtt megsemmisítette ugyan, de a törvénytelenül eljárt albirót a felfolyamodás költségeiben nem marasztalta el, hanem elmarasztalta a községi jegyzőt, mert annak kellett volna tudnia, hogy nem ő a község képviselője s hogy nem a dettai járásbíróság, hanem a fehértemplomi törvényszék illetékes a kért végrehajtás elrendelésére, és mert tudhatta, hogy a kérvényt a bírósághoz kell benyújtani, nem pedig a járásbíróság székhelyén kívül tartózkodó albiróhoz. (A temesvári ügyvédi kamara 1902. évi jelentéséből.) Hogy biztosítsa a végrehajtató az árverés megtartásának sikerét? Ezt a rébuszt adta fel egy hivatalból foganatosított végrehajtás kapcsán a mezőkövesdi kir. járásbíróság következő végzése: A megkísérelt és vevő hiányában eredménytelenné vált árverési végrehajtásról felvett jegyzőkönyv tudomásul vétetik s az eljárás körül felmerült köliségek 6 K-ban megállapittatnak. Végrehajtató egyúttal figyelmeztetik, hogy az ujabban kitűzendő árverés eredményes megtartását biztosítsa, mivel ellenesetben a költségek terhére lesznek megállapítva. (1903. évi július 11. 1902. V. 161/3 sz.) Mivel pedig a végrehajtató az ujabban kitűzött árverés sikerét sem volt képes biztosítani, a járásbíróság meghozta a következő végzést : Az eredménytelen árverésről felvett jegyzőkönyv tudomásul vétetik s az eljárás körül felmerült költségek 2 K. 60 f.-ben megállapittatnak végrehajtató terhére. (1803. évi szept. 9. 1903. V. 161/4. sz.) Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek j elterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Apatin B. M. dr. Wodenicsár—Weber (I. G. 286/!)03) hh. a zombori tszék ítélete. — Tyirilov—Gyurisics érk. 6,493/903 p. sz. a. előa. Szász, n. e. — Braunstein—Koffler érk. 7,891/992 p. sz. a előa. Hűvös, n. e. — Fernbach-Klein érk. 7,3'/ 9/903 p. sz. a. olöa. Scherff, n. e. — Csákóvá S. L. di. Francz-Mezin (6,789/902 előa. Vaszilievics) okt. 28 rendelv. — Eger U. J. dr. Károlyi—Grosz (9,313/903 p. sz.)okt. 27. mv — Kalocsa H. K. dr. Kúrián: Adolf-Herold (1.614/903 előa. Zsíros) n. e. — Szrenkó—Sánta nem érk. — Sípos—Nagy érk. 1,840/903 p. sz. a. előa. Istvánffy. n. e. - Kapitány—Balog érk. 1,1867/903 p. sz. a. előa. Zachár, n. e. Táblán: Nyul —Kovács (5,677/903 előa. Lallosevits) okt 21. rendelv. — Koprivanácz—Boromisza érk. 3.287/903 p. sz. a. előa. Zubovics, n. e. — Pestmegye Árva széke—Kurdy és tsai (Juszenekker nincs a mutatókönyvben) érk. 6,'38/903 p. sz. a. előa. Zöld, n. e. — Engel- Grósz nem található. — Lipcsey —Dunavidéki tp. érk. 1,411, 1,412, 1,413/903 v. sz. a. előa. Sarlay, n. e. — Nagyszeben H. K. dr! Pria-Pria érk. 6,557/903 p. sz. a. előa. Zsembery, n. e. — Szászrégen K. V. dr. Wagner—Schupiter (8,233/902 p. sz. a. előa. Popu) n. c. — Szatmár F. A. dr. Kovács—Keresk. és Iparbank r. t. érk. 3.771/903 p. sz. előa- Piukovits, n. e. — Újvidék C. A. M. dr. Uzelacz —Uzelacz érk. 4,8*1/9''3 p. sz. a. eföa. Istvánfly, n. e. — Kuzmanovics—Rajkov érk. 7.612/902 p. r;z. a. előa. Balázsovits, n. e. — Sesenics és Popov b. ü. érk. 1,829/903 p. sz. a. előa. Tóth, okt. 29, elut. — Sztanojev— Novakov érk. 4,581/903 p. sz. a. előa. Kársa, n. e. — Versec S K dr Gyorin—Dajkovits (7,681/902, előa. Staud) okt. 22. hh. I-U1AM RÉSZVÉNY TAA4ASAQ NrOMiJÜA 1UOWMTIH.