A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 42. szám - Sajtóeljárásunk és annak fejlődése. Folytatás

A JOG 299 Sajtóeljárásunk és annak fejlődése. Irta ÖDÖNFI MIKSA dr., budapesti ügyvéd. V (Folytatás.)*) III. fejezet. Az esküdtbiróságokról szóló i8q7. évi XXXIV. törvénycikk. Szentesítést nyert l;-97 aug. 25-én, kiadatott az orsz. t. t.-ban 1897 aug. 28-án, életbelépett az 1896. évi XXXIII. t.-c-kel együtt 1900. évi január 1-én. Miután az 1896. évi XXXIV. t.-c, XIX. fejezete értelmében, és az életbe lépt. töt v. által oda utalt büntető ügyekben, esküdtbíróság ítél s magát az esküdtbíróság előtti eljárást is teljesen szabályozta, az esküdtbirósági szervezetet és minősítést is újonnan kellett szabályozni, éspedig azért, minthogy az anyagi jogszabályok sorozata, a bpls. keretén belül nem foglalhatott helyet, a régi anyagi szabályok pedig az uj bpts. keretébe nem voltak beilleszthetők. Célom az lévén, a sajtóeljárás gyakorlati kézikönyvét adni, az 1897. évi XXXIII. t.-c.-nek csupán a sajtóeljárást érintő főbb intézkedéseit fogom ismertetni. Ezen törvény megszüntette a speciális sajtó- s illetve esküdtbirósági hatáskörrel biró törvényszékeket, kimondván, hogy minden törvényszéknél, mely büntető hatáskörrel is bir, esküdtbíróság is szerveztetik (l.§.) s tényleg van is nálunk a bpesti polgári és ker. és váltótsznek kivételével minden törvényszéknél esküdtbíróság szervezve, mely 3 birói tagból és 12 esküdtből áll, az elnököt és helyettesét a kir. ítélőtábla elnöke, a többi bírákat és helyetteseket a törvényszék elnöke rendeli ki. (2. §.) Az esküdti képesítést a törvény (4, 5, 6. §J a következő feltételekhez köti: 26 ev, magyar honosság, irni-, olvasnitudás, 20 korona állami adó vagy ennek megfelelő vagyon, elitélve, vizsgálat, csődgondnokság alatt nincs, nagykorú, testileg és lelkileg ép. Ezenkívül nem vehetők fel a lajstromba miniszterek, birák. ügyészek, rendőrök, pénzügyőrök, szolgák és napszámosok. A törvény azután az okleveles embereknél eltekint a vagy mi ['cenzustól, ami tekintetben különbség van a régi 1867-iki rendelet és a jelen törvény között, mert előbb az oklevél a kort pótolta, most azonban a 26 éves kor elengedhetlen előfeltétel, mi igen természetes, miután a birói képesítésnek ez az általános előfeltétele nálunk. (3 — 6. §.) Az eskudtszolgálat alól mentesítést kérelmezhetik az országgyűlés mindkét háza. és a delegáció tagjai, papok, tart. katonák, ha be vannak hiva, segéd nélküli gyógyszerészek, tanítók, közlekedési állami vállalatok tisztviselői, 70 éves emberek és aki a folyó évben már volt esküdt, ha nélkülök az esküdtbíróság a törvényszék területén szervezhető (7. 8. §.). Ezek tehát az alaplajstromba a közigazgatási hatóságok által felvétetnek, de kérelmükre a szolgálati lajstromot összeállító bizottság a szolgálati lajstromba nem veszi fel őket. Az ez iránti kérvények az esküdtbíróság elnökéhez intézendők, és bélyegmentesek. Az esküdteknek 3 lajstromát irja elő a törvény : alaplajstromot, évi lajstromot és szolgálati lajstromot. Az alaplajstromot városokban a polgármester, a törvényhatósági bizottság községekben a biró, képviselőtestület, Bpesten az előljáró, a választmány 2 tagjával állítja össze 2 példányban, mely az esküdtképes polgárokat sorszám szerint az összes esküdtképességüket feltüntető adatokkal sorolja fel s ájus végére készen van. Ezen lajstromra nézve június 1-én a fenti közigazgatási hatóságok hirdetményt bocsájtanak ki, hogy az aiaplajstromot 15 nap alatt bárki megtekintheti és bélyegmentesen felszólalhat, ha bármily észrevétele van az ellen. Ezen közigazgatási hatóságok az alaplajstrom egyik példányát maguknál tartják meg, a másik példányt pedig a netaláni észrevételek- és ellenészrevételekkel a kir. törvényszék elnökéhez küldik be, hol november havában az elnök egy biró- és 3 bizalmi férfiből álló bizottság az alaplajstromot, az észrevételek és ellenészrevételek, a mentesség iránti kérvényekkel vizsgálat alá veszi és ily alapon kiválasztja az esküdibirósághoz a következő évben szükséges, az igazságügyminiszter által megszabott számú esküdteket és helyettes esküdteket. Ez az évi lajstrom és pedig: főla/strom, mely az esküdteket, és helyettes lajstrom, mely a helyettes esküdteket tartalmazza. (9—13 §.) Ezen évi lajstromból állíttatik; össze a szolgálati lajstrom olyképp, hogy 15—30 nappal az ülésszak előtt a tszék nyilvános ülést tart, melyre az ügyészséget és ügyvédi kamarát meghívja és az évi lajstromból 30 esküdtet és 10 pótesküdtet sorsol ki. A törvényszék azután a szolgálati lajstromot az esküdtbíróság elnökének küldi el, ki utolsó fokban határozhat a mentesítés iránti kérvények felett (1889. 20., 21. §.) Az esküdtek *) Előző közlemény a 41. számban. napidijat és fuvart jogosítottak kérni, melyet az elnök állapit meg. (22. §.) Ki későn jelenik meg, 200 kor., ki pedig egyáltalában nem jelenik meg, mint esküdt 10—500, ismétlés esetén 1,000 koronáig terjedhető pénzbirsággal büntetendő, mely alól ha 8 nap alatt igazolja magát, felmentendő. A biróságjlyen határozata ellen egyfokú felfolyamodás használható. (Bpts. 378- §.) Az esküdtbiróságok ülésszakai számát és idejét az igazságügyminiszter, az ügyeket azonban az elnök osztja be, éspedig lehetőleg ugy, hogy 15 napnál egy ülésszak tovább ne terjedjen. Ha valamely törvényszék területén esküdtbíróság nem állitható össze, több törvényszék egyesítendő. (34. §.) Ezek lényegében az esküdtbiróságok szervezésére vonatkozó főbb intézkedések, amennyiben a sajtóe'járást is érintik, miután az esküdtbiróságok ugyanazok a sajtó-, vagy egyéb deliktutumok felett. IV. fejezet. A sajtódeliktumok s azok jellege. Mielőtt a sajtó-bünper különös ismérveit, megindítását és lefolyását vázolnánk, fel kell sorolnunk a btkv. és khbtkv. úgyszintén az 1848. évi XVIII. t.-c. azon anyagi törvényeit. melyek sajtóbüntettet, vétséget és kihágást állapítanak meg, — vagy állapithatnak meg, amennyiben sajtó utján követtetnek el. Azon sajtórendőri kihágásokat, melyek a sajtóeljárás keretén belül s annak hatályai szerint nyernek elbírálást, akkorra halasztóm, amidőn a cenzúrával kapcsolatban ezen intézkedések történeti fejlődésével is foglalkozni óhajtok. Elsősorban tisztában kell lennünk azzal, hogy mi az a nyomtatvány, miután sajtóeljárás tárgyát csak nyomtatvány (sajtó) utján elkövetelt bűntett, vétség vagy kihágás képezheti. Az 1878. évi V. t.-c. Gj. §-a igy határozza meg a nyomtatvány fogalmát. <Nyomtatvány alatt értetik valamely iratnak vagy másolatnak, nyomda, metszet, minta, gép vagy más mesterséges készület vagy vegyészet által eszközölt többszörösitése.* Az 1848. évi XVIII. t-c. 2. §-a a nyomtatvány fogalmát a következőkben fejezte ki : «Sajtó utján való közlés alatt értetik; minden olyan közlés, mely vagy szavakban, vagy ábrázolatokban, nyomda, kőnyomda s metszés által eszközöltetik és amelynek közzététele a példányok akár ingyen kiosztásával, akár eladásával már megkezdödött>. Nem kell bővebben fejtegetnünk, hogy a btkv. nyomtatvány szövege felöleli mindazt, amit ma nyomtatvány va;^y sajtó alatt értünk, kivéve a Telefon-hírmondó utján való közlést vagy többszörösitést, ami iránt a gyakorlat még nem állapodott meg, bár szerény nézetem szerint a Telefon-hírmondó utján elkövetett deliktumokat, dacára hogy a btkv. 63. § a reá nem illik, feltétlenül a sajtódeliktumok közzé kell sorolni. Igaz ugyan, hogy a 63. §. világosan nyomtatvány vagyis sajtó utján való közlés alatt egy «iratnak nyomda, metszet minta, gép vagy más készülék vagy vegyészet által eszközölt többszörösitését kívánja meg» s igaz, hogy a btkv. 1. §-a értelmében a btkvLen foglalt kritériumok nélkül bűntett vagy vétség meg nem állapitható, ámde a sajtószabadság nem a nyomtatást vagy a többszörösitést, hanem a sajtó utján közölt gondolatot védi és illetve veszi speciális oltalom alá, s igy a sajtó utján lefektetett eszme által elkövetett deliktumot sújtja speciális büntetéssel. Ezt igazolja a sajtótörvény 1. §-a, mely a vezéreszmét fejezi ki: Gondolatait sajtó utján mindenki szabadon közölheti és szabadon terjesztheti. A speciális védelem tehát arra való, hogy gondolatait egyszerre gép vagy mesterséges készülék utján szabadon közölhesse urbi és orbi, de mert az ilyen közlés sokkal nagyobb terjedelmű, sokkal nehezebben ellenőrizhető és orvosolható, mintha akárhányszor is irja le az ember ugyanazt, vagy utánozza kézi festéssel, az ily uton elkövetett deliktum speciális súlyosabb büntetést is von maga után. Ezen előfeltételek mindenike megvan a Telefon-hírmondónál, csakhogy a közlés maga már nem nyomtatvány, nincs maradandó emléke. Szerény nézetem szerint a Telefon-hírmondó utján elkövetett deliktum sajtódeliktum jellegével bir és ily módon is bírálandó el. Az úgynevezett fonográf utján elkövetett deliktum már nem bir azzal a jelleggel, bár egy kritérium, mely a Telefonhírmondónál hiányzik, itt megvan, hogy a kifejezett gondolat meg lesz örökítve. Ámde hiányzik az ellenőrizhetetlen közlés es többszörösités. Hogy valaki a fonográfban megörökített gondolatot bárkivel közölje, előbb mesterséges uton meg kell azt szólaltatni ; teljesen ellenőrizhető, kik lesznek ezen gondolat részesei. Nem lehetetlenek azonban oly esetek sem, amidőn a fonográf utján elkövetett deliktum egészen a sajtódeliktum jellegét ölti magára, pl. népgyűlésen, ha a Telefon-hírmondóhoz hasonló többszörösitésre s illetve egyszerre több helyen való megszóllaltatásra alkalmassá tétetik, amidőn szintén igen közel áll az ezúton elkövetett deliktum a sajtódeliktumhoz.E tekin-