A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 41. szám - Sajtóeljárásunk és annak fejlődése. Folytatás

166 A JOG menye alapján megállapította, hogy az az erdőterület, melyről a favágás történt, főmagánvádló tulajdonát képezi; megállapította továbbá azt is hogy ez a terület a vádlott által becsatolt adásvevési szerződésben foglalt azon területekben, melyekről vádlott a fát állítólag megvásáro.ta, ben nem foglaltatik. A bizonyítási eljárás folyamán H. Ign. oda nyilatkozott, hogy vádlott az erdőterületet, illetve az azon levő fát megvételre ajánlotta, de ajánlatát vissza utasítván, azon megállapodás folytán, hogy vádlott részére dongákat fog szállítani, meghagyta munkásainak, hogy a vádlott által kijelölendő erdőterületről fát vágjanak. Sch. Jakabot mint H. alkalmazottja és D. F. tanuk va lomásaiból, tekintettel már vádlott ismertetett előadására, kitűnik, hogy a favágás tényleg vádlott útmutatása folytán történt főmagánvádló erdejéből. A kir. tszék ennek megállapításánál figyelembe vette ifj. S. F. főszolgabíró és A. K. szolgabíró tanuk azon vallomásaikat, hogy mielőtt a favágás megkezdődött volna, vádlott velük négyszemközt beszélni akarván, azzal a kéréssel fordult utóbbihoz, hogyha főmagánvádló az erdő letárolását meggátolni akarná, eszközölje ki a főszolgabírónál, hogy csendőri fedezetet ne kapjon, a főszolgabírót pedig szintén a csendőri segédlet megtagadására kérte, ki ekkor kijentette, hogy a karhatalmat hivatalból is kirendeli, mert az erdőben vádlottnak nincs joga fát vágni. A kir. tszék az ekkép előre bocsátottak alapján bizonyítottnak vette, hogy főmagánvádló erdejének letárolása vádlott szándékos és jogtalan cselekményének a következménye. Minthogy pedig ez a btk. 421. § ban irt ingatlan vagyon rongálásának vétségét megállapítja, az elsőbiróság ítéletének megsemmisítésével vádlottat abban bűnösnek mondotta ki. A büntetés kimérésénél tekintetbe vette büntetlen előéletét, a kárnak az eljárás adataiból kitetsző nagyobb mennyiségét, melyekkel szemben enyhítő körülményül semmit sem találván a btk. 90. § alkalmazásával a rendelkező részben irt s bűnösségével arányban álló büntetéssel sújtotta s következményekép a bp. 480. §. alapján a bűnügyi költségek hordozására kötelezte. Főmagánvádló kártérítési igényével azért utasitatott polgári perre, mert a kártérítés összege kétséget kizáróan megállapítható nem volt, s annak megállapítása a bünváíli elfárás befejezését lényegesen késleltetnéstb. A m. kir. Kúria (1903. szept. 3-án 7,413. sz. a.) A kir. tszék Ítélete a Bp. 437. §. 5. bek. alapján hivatalból megsemmisíttetik s ugyanaz a biróság az összes iratok megküldése mellett arra utasittatik, hogy a vád tárgyául szolgáló cselekménynyel okozott kár összegét a vádlott meghallgatásával pótlólag szám szerint állapítsa meg s szabályszerű uj eljárás után hozzon a kifejlendőköz képest uj határozatot. A semmisségi panasz elbírálása mellőztetik. Megokolás: A btk. 421. §-ában, valamint az 1879. évi XXXI. t.-c. megfelelő rendelkezésében megállapittatott cselekmények tényálladékának egyik alkotó ismérve az is, hogy a kár összege az illető törvény rendelkezéseiben meghatározott mértékének megfeleljen; eme törvények valamelyikének a vád tárgyává tett cselekményre való alkalmazhatása tehát a kár összegének mint lényeges körülménynek megállapítását mulhatlanul szükségessé teszi. Minthogy pedig a kir. tszék Ítéletében csak általánosságban jelezte a kár fenforgását, annak összegszerű megállapítását azonban mellőzte; s minthogy vádlott a bp. 385 §. 1. a) és c) pontjában foglalt anyagi semmiségi okon használt semmisségi panaszt: ennélfogva a kir. tszék ítéletét a bp. 437. §. 5. bek. alapján hivatalból megsemmisíteni s ez ügyben uj eljárást elrendelni kellett. A bejelentett sem. panasz ennek folytán tárgytalanná válván, annak elbírálása mellőztetett. A kir. tszék által elfogadott azok a tények, hogy az örökhagyó által a vádlottak padlására helyezett 3 üvegfedö ottlétét a nevezett örököseinek be nem jelentették és azokat felhívás hiányában sem az örökösöknek, sem az elöljáróságnak be nem szolgáltatták, büntetendő cselekmény tényálladékát meg nem állapítják. A m. kir. Kúria (1903. szeptemb. 7,376/B. sz. a.) lopás vétsége miatt vádolt H. András és F. Rozália elleni bűnügyét, melyben a monori kir. jbiróság 358/5 sz. a., a pestv. kir. tszék pedig 16,130/B. sz. a. itélt, vádlottnak és védőjének bejelentett sem. panasza folytán vizsg. alá vévén, következő Ítéletet hozott: A semmiségi panasz alaposnak találtatott, minélfogva mindkét alsófoku biróság ítélete a bp. 385. §. 1. a. pontjában meghatározott semmiségi okból a bp. 437. §. 3. bek. alapján megsemmisíttetik s vádlottak a vád és következményei alól a bp. 326. §. í, pontjára való tekintettel felmentetnek. Megokolás: A kir. tszék, elfogadva az elsőfoka biróság ítéletének ténymegállapításait, azokat a tényeket fogadta el valóknak, hogy körülbelül 1 és */t évvel ezelőtt H. Orbán dr. volt monori lakos H. András és neje padlására, ezek tudta és beleegyezésével 3 drb. üvegfedőt megőrzés végett feltétetett és midőn ugyancsak 1901. aug. végéig megtudta, hogy H. Orbán dr.-nak kik az örökösei, sem ezeknek az üvegfedőket ki nem adták, sem értésükre nem adták hogy az üvegfedők náluk vannak, sem pedig azokat az elöljárósághoz be nem szolgáltatták. A kir. tszék azonban nem állapított meg oly tényt, a melyből törvényszerűen levonni lehetne a sikkasztásnak azt az alkatelemét, hogy vádlottak az ekként birtokukban lévő idegen dolgot eltulajdonították, azt elzálogosították, vagy azzal mint sajátjukkal rendelkeztek volna. Azt pedig, hogy ezen üvegtáblákat az arra jogosítottak előtt eltagadták nem mint tényt állapítja meg, hanem abból, hogy azokat az örökösnek át nem adták, mint következtetést vonja le és pedig helytelenül, mert vádlottaknak azon passiv magatartásukkal, hogy az üvegfedők ottlétét, lehet hogy feledékenységből, a jogosítottaknak vagy a hatóságoknak be nem jelentették, nem állapítható meg, hogy azokat a jogosítottak előtt eltagadták. Minthogy ezek szerint a kir. tszék által elfogadott azok a tények, hogy H. Orbán dr. által a vádlottak padlására helyezett 3 üvegfedő ottlétét a nevezett örököseinek be nem jelentették és azokat felhívás hiányában sem az örökösöknek, sem az elöljáróságnak be nem szolgáltatták, büntetendő cselekmény tényálladékát meg nem állapítják, minthogy ennélfogva az alsófoku bíróságok a törvényt abban a kérdésben, hogy a vád alapjául szolgáló tett megállapitja-e valamely büntetendő cselekmény tényálladékát? tévesen alkalmazták, stb. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A miskolci tszéknél Schlesinger Adolf borsodharsányi lakos ellen, bej. nov. 19, fsz. dec. 17, csb. Hudák Andor, tg. Hollaender Gusztáv dr. — A miskolci tszéknél Schlesinger Dávid nagyecséri lakos ellen, bej. nov. 19, fsz. dec. 17, csb. Hudák Andor, tg. Hollaender Gusztáv dr. — A miskolci tszéknél Schlesinger Davidné nagyecséri lakos elun, he;, nov. 19, fsz. dec. 17, csb. Hudák Andor, tg. Hollaender Gusztáv dr. -• A miskolci tszéknél Schlesinger Hermanné nagyecséri lakos ellen, bej. nov. 19, fsz. dec. 17, csb. Hudák Andor, tg. Hollaender dr. — Schlesinger Hermán nagyecséri lakos ellen, bej. nov. 19, fsz. dec. 17, csb. Hudák Andor. tg. Holaender Gusztáv dr. — A nagykanizsai tszéknél Kaufmann Jenő Jakab, helybeli kereskedő ellen, bej. nov. 14, fsz. nov. 31, csb. Gyenes Sándor, tg. Fried Ödön dr. Palya^atOÜ : A topánfalvi jbiróságnál aljegyzői áll. okt. 16 (223) — A marosvásárhelyi jbiróságnál albirói áll. okt. 21( 223) A tordai tszéknél jegyzői áll. okt. 21 1227). Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek jelterjesztésének időpontját és a felek nevet pontosan közöljek velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Bakabánya Sch. J. dr. Branek—Pacher érk. 5,569/903. sz. a. előa. Popu, n. e. — Beszterce M. J. dr. Ciuta-Hitelint. (1,465/902 vj előa. ujabban Wetlstein (Beck helyett). — Csakova S. L dr. Francz— Mezin (6,889/902) előa. ujabban Sárói Szabó (Somogyi helyett). — Déva Sch. Zs. dr. Rafael—Czainik (1,324/90- vj előa. ujabban Tolnai (Jókuthy helyett) — Devecser Gy. G. Egresi—Egresi (3,775/902 előa. Egry) okt. 6 hh. — Dunaszerdahely P. F. Geszti Horváth—Darvai érk. 7,581/903 sz. a. előa. Kársa, n. e. — Geszti Horváth — Idősb Darvai érk. 7,437/903 sz a. előa. Kársa, n. e. — Gyöngyös B.J. dr. Szilva—Kertész 5,273/902 előa. Frink) okt. 6 rhh. rmv. — Hódmezővásárhely J. I. LázárLázár (7,822/902 előa. Somogyi) okt. 7 hh. — Homonna M. Gy. dr. Baranik —Weiszberger (3,170/903 előa. Vaszilievits) n. e. — Nagyszombat B. E. Rezsucha- Rezsucha érk. 4,798/902 p. sz. a. előa. Oroszy n. e. — Szloboda—Legehy érk. 6,416/903 p. sz. a. előa. Vermes n. e. — Pécs M. J. dr. Holmik—Holmik érk. 1,066/903 sz. a. előa. Szász, okt. 1 hh. — Rothermel- Stein érk. 6,221/903 sz. a. előa. Gyárfás, n. e. — Kasza—Turcsi érk. 4,105/903 sz. a. előa. Illyés Károly, n. e. — Sátoraljaújhely L. J. dr. Lefkovits—Poprádi Maláta (1,545/902 v) elöa. ujabban Ludwigh (Jókuthy helyett). — Szabadka V. dr. Weisz—Grüner (567/903), Wéber—Wéberné (6,597/903) Pollákné-Vécsei ^4,545/903) Hubert -Lőwy (4,469/903) Andrássy—Andrássy (4,543/903) n. e. — Szász, régen K. V. dr. Baki—Rácz érk. 4,647/903 p. sz. a. előa. Zsiros, n. e Betétszerkesztő albiróval állást óhajt cserélni rendes státusbeli albiró. Cime a kiadóhivatalban. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Húszezer korona átlagos évi jövedelemmel biró ügyvédi iroda, Budapesthez közelfekvő vidéki városban, egészségi okból eladó. Felvilágosítás kapható : Budapesten, IV. papnövelde-utca 10. I. 2. alatt. d. u. 3—4. Közjegyzősegéd, aki a hagyatéki ügyek tárgyalásában, okiratok felvételében teljes jártassággal bir, november elsejére alkalmazást keres. Cim: Gyulay, Budapest, N épszinház-utca 34. 1. Egy a közjegyzői teendőkben tökéletesen jártas egyén, aki többévi gyakorlattal bir és a német nyelvet is teljesen birja, közjegyzősegédi alkalmazást keres. Cim : Balonyi László, Fehértemplom. Tobb mint tizévi gyakorlattal biró, kamarailag bejegyzett, a hagyatéki ügyeket önállóan kezelni képes kozjegyzojelólt alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. PAÍXAS RÉaZi'ÉXYT/tlWAaÁO NYOtHOÁJA BUOAPESTt A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. stiller Mór dr. V„ Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3.