A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 41. szám - Sajtóeljárásunk és annak fejlődése. Folytatás

294 A JOG Illeték után illeték. Magyarországon ez a bolond gatnba is terem. Ezt mutatja a következő körrendelet. Majd rápirit remélhetőleg a közigazg. bíróság erre az uj találmányra. Budapesti dijés illeték-kiszabási hivatal 4.544/903. I. K. Körrendelet. A nagymélt. magyar Jkir. pénzügyminisztérium 1900. évi január hó 29-én 103,105/899. szám alatt kiadott magas rendeletében kimondotta, hogy miután az 1883. évi VIII. t.-c. 3. §-ának 3. bekezdése értelmében a biztosítási ügyleteknél az illetékalapjául az az összeg veendő, mely biztosítási dijak, mellék-járandóságok és egyéb szolgáltatások fejében teljesített fizetésnek együttesen megfelel, az illeték alapjához a társaságok által a felektől tábla díj, kö t v é nyk i állítási dij, kincstári illeték stb. cimén beszedett összegek hozzászámi tandók, s az illetékdij-jegyzék 89. tét. 4. pontja értelmében fizetendő százalékos illeték az igy keletkezett összegek után rovandó le. Felhivatik ennélfogva, hogy a fentidézett magas miniszteri rendeletnek 1900. évi április hó 1-től kezdődőleg a biztosított felektől fenti cimen beszedett összegeket negyedévenkint és beszedési címek szerint elkülönítve ehhez a hivatalhoz 15 nap alatt jelentse be, egyúttal a százalékos illetéket fizesse is be. Budapest, 1903. július 13. Vegyeskereskedők külön iparigazolvány nélkül képeslevelezölapok elárusitásával nem foglalkozhatnak. K. M. 1903. június hó 20-án 37 705 szám alatt hozott elvi határozata. Sopron szab. kir. város tanácsának. Sch. L.-né szül. L. A. vegyeskereskedő, soproni iakos ellen képeslevelezőlapoknak jogosulatlan elárusitása miatt indított iparkihágási ügyben a város tanácsa részéről 1903. évi április hó 28-án 133. sz. alatt hozott s az elsőfokú iparhatósági ítélettel egybehangzó másodfokú ítéletet, mely vádlottat az 1884: XVII. t-c. 4. §-ába ütköző kihágás miatt ugyanazon törvény 156, §. a) pontja alapján egy korona pénzbüntetéssel, illetve 3 órai elzárással bünteti, vádlott által a törvényes határidőben beadott felíolyarnodás kövekeztében felülvizsgálat alá vettem. Ennek eredményéhez képest az idézett másodfokú iparhatósági ítéletet a felhozott indoknál fogva annál inkább helybenhagyom, mert a vegyeskereskedő (szatócs) vegyeskereskedésre szolgáló ipariga^.ványa alapján azon árúcikkeket, melyek a háztartás körül és a gazdaságban általános és sürü használatban vannak és ennélfogva a nép elsőrendű szükségleti tárgyai, kereskedelmi forgalomba hozhatja ugyan, de képeslevelezőlapok nem esnek e tekintet alá, miértis azok elárusitásával erre szóló iparigazolvány nélkül nem foglalkozhatnak. Az ausztriai bíróságok személyi létszáma. Az osztrák igazságügyminiszter jelentése szerint az osztrák igazságügy szolgálatában f. évi január 1-én állott: a legfelsőbb itélőszéknél és a generalprokuratur-nál: 1 első elnök, 1 másodelnök, 4 tanácselnök, 51 udvari tanácsos, 9 udvari titkár, 5 tanácsjegyző, 1 generalprokurator. Az orsz. főtörvényszéknél és főügyészségeknél: 9 elnök, 6 alelnök, 158 főtörvényszéki biró, 25 titkár, 136 adjunktus, 1,188 auskultáns, 9—9 főügyész és főügyészhelyettes. A 74 orsz. törvényszéknél és a 955 járásbíróságnál: 75 elnök, 49 alelnök, 105főtörvényszéki biró, 1,551 törvényszéki biró, 595 törvényszéki titkár, 1,847 adjunktus (albiró), 72 ügyész, 171 alügyész, összesen 5,805 biró és 266 államügyész, azonkívül 5,485 kezelő-és segéd-, végre 2,883 hivatalszolga, mindössze tehát 14,449 személy. A londoni bűnügyi rendőrség. A Metropolitan Police, melynek hatásköre a londoni grófságra, tehát hat millió lélekre terjed ki, 17,000 főnyi hadsereg, amelynek élén a Comissioner of Police of Metropolis áll. A világváros az ég négy tájéka nyomán négy rendőrségi negyedre oszlik, melyeknek vezetője egy Chief Constable; a negyedik még osztályokra (division) és alosztályokra (subdivision) tagozódnak. A bűnügyi osztály (C. I. D. = Criminal Investigation Department) az egésznek szerves kiegészítő része. Az angol bűnügyi rendőrség nem éppen a legmodernebb s a kontinens világvárosaié mögött jóval elmarad; egyáltalán nem dolgozik oly tökéletes eszközökkel, mint a berlini vagy párizsi. Viszont a C. L D-nek — és tagadhatatlanul nagy sikerei ennek köszönhetők — a személyzete igazán elsőrendűnek mondható. Az angol rendőrség nem a kiszolgált altisztek közül egészitődik ki, mint a kontinens legtöbb nagyvárosában, hanem a kisebb polgári osztályból. Az alantasok és felebbvalóik közötti érintkezést férfias önérzetesség, de amellett a legnagyobb udvariasság és fegyelem jellemzi. A hazugságot első ízben is hivatalvesztéssel büntetik. Nagy gondot fordítanak a megfelelő elem kiválasztására. A beosztás pedig mindenkor az illető egyénisége szerint történik, aszerint, amint az illető az elegáns, nagyvilági szédelgők, vagy inkább a betörők, orgazdák és kitartók elleni küzdelemre látszik alkalmasabbnak. Az előbbi lassankint teljesen arisztokratikus modorra tesz szert,, mintha örökké a klubtermekben mozgolódnék, az utóbbi a «kemény legényekkel* pajtáskodik s félig-meddig az ő életüket éli. Közrendőrből emelkedik azután tovább minden rendőrségi hivatalnok, még a Chief Constable is, a Comissioner kivételével. Minden állást csak ideiglenesen, az illető beválásának esetére töltenek be. A fizetés a kontinentális viszonyokhoz mérten igen magas. Az őrmester 2,000—3,000 koronát, a rendőr 1,200—1,600 koronát kap. A laki anyák tágasak, tiszták, világosak, sport és olvasmány is rendelkezésre áll. A személyzet tevékenysége a rendes őrjáratokra s a különös nyomozásokra oszlik. Az utóbbit a rendőrségi közeg minden utasítástól függetlenül, legjobb belátása szerint szokta teljesíteni. A nyomozás megindítására vagy felebbvalójától, vagy kö?vetlenü a magánféltől, illetőleg ügyvédjétől kap meghatalmazást. Ügyesen keresztülvitt nyomozás egy-egy rendőrt nagy népszerűséghez juttat, ami anyagi haszonnal jár, mert a sikereres nyomozásért jutalomban részesül. A magánfél, a főbiztosság közvetítésével, rendesen u1 ázásokhoz, álruhához, stb. szükséges költséget is előlegezi a rendőrnek. Minden ténykedéséről azonban részletes naplót kell vezetni, melyet gyakran felülvizsgálnak. A naplót a központba is bekivánják, ahonnan viszont a parancsok, szükséges közlemények, nyomtatásban adatnak ki. A rendőr a nyomozást mindaddig folytatja, mig az ügy a vádemelésre megérett. A vádat a bírósághoz, a nyomozást keresztülvitt rendőrségi tisztviselő élőszóval adja be. A speciálistáknak fent ismertetett rendszere az üzletszerű bűntettesek elleni küzdelemnek igen megfelel, de az angol bűnügyi rendészetnek amellett megvan az a sajátságos vonása, hogy ez a küzdelem első sorban pénzzel és kétes szinü fogásokkal folyik. Amellett a brutális verekedések is gyakoriak. Elv, hogy a bűntettes elleni küzdelemre nemcsak lovagias fegyver, hanem mindenféle eszköz jó. Megemlítendő még, hogy a bejelentés intézménye ismeretlen s postai küldemények lefoglalása nincs megengedve. Künjárt szakemberek állítják, hogy a rendőrség intézményeit a legnagyobb nyíltsággal és előzékenységgel ismertetik meg az idegennel, ellenben a londoni bűntettesek világának mélységeit, hazafias álszeméremből, nemigen szívesen tárják fel az ember előtt. A község akarata ellenére nem kötelezhető arra, hogy a községi kötelekbe való felvételt külföldi honosnak megadja, illetőleg kilátásba helyezze. (A belügyminiszternek 51,149/1903. sz. a. Sz. vármegye közigazgatási bizottságához intézett rendelete.) Határozatát, mellyel J. község képviselőtestületének abbeli megállapodását, mely szerint W. Dávid külföldi honosságú j—i lakosnak a magyar honosság megszerzése esetére a község kötelékébe leendő felvételre irányuló kérvénye tagadólag intéztetett el, megváltoztatta s elrendelte, hogy W. Dávid részére a községi kötelékbe való felvétel honosítás esetére kilátásba helyeztessék, a nevezett község felebbezése folytán felülvizsgálván: azt megváltoztatom s a községi képviselőtestületi határozatot emelem érvényre. Mert az 1886: XXII. t.-c. 11. §-a idegen honosokkal szemben nem alkalmazható s az idézett t.-c. 15. § a értelmében a község akarata ellenére nem kötelezhető arra, hogy a község kötelékébe való felvételt külföldi honosnak megadja, illetőleg kilátásba helyezze. A new-yorki gyermekbiróság. New-Yorkban a törvényszéknek egy tanácsa van, mely kizárólag gyermekekről Ítélkezik. Ezt a külön speciális bíróságot a kiskorú bűnösöknek Amerikában való különösen nagy száma és a kiskorú bűnösökkel szemben való eljárás speciális volta teszi szükségessé. Az alsóbb néprétegek gyermekeinél Amerikában hihetetlen koraérettség tapasztalható. A gyermekek teljesen szabadjukra nőnek föl s igy majd minden kísértésnek szabad prédájául esnek. A new-yorki gyermekbiróság most hat hónapja áll fenn. Működésének az első féléve alatt 3,066 gyermek került eléje, 2,819 fiu és 247 leány. Ezek közül 613-at intézetbe küldtek, mert a szüleik vagy notórius gonosztevők, vagy megbizhatatlai ok, vagy mert visszaesők és •javíthatatlanokénak minősíttettek. 1,404 gyermeket felmentettek, mégpedig 936-ot feltételes Ítélettel, 115-öt pedig amaz igéretök ellenében, hogy meg fognak javulni. A gyermekbiróságnak különleges célja: hogy a kiskorú bűnösöket elkülönítse a felnőtt bűnösöktől, hogy elegendő időt vegyen az egyes ügyek behatóbb tanulmányozására; végül hogy, ha csak lehetséges, a gyermekek javulását büntetés nélkül idézze elő és a szülőket meg a gyámokat felelősségükre figyelmeztesse. A gyermekek ellen felmerülő vád legtöbbje lopásról szól. A zsibárusok egész sorozata rendszeresen csábítja e kicsinyeket lopásra. Ezért történt az a rendelkezés, hogy tizenhat éven alul levő gyermektől büntetés terhe alatt nem szabad semmiféle holmit vásárolni. De vannak aztán másfajta kiskorú bűnösök is és ezek közt a legszomorúbb fajta: — tizenkétéves leánygyermekek, mint utcai leányzók. Éppen az ilyennek felkutatása és izolálása: ez főfeladata a new-yorki gyermekbiróságnak. Közjegyzői irodában hosszabb időn át segédi minőségben működő, a hagyatékok önálló tárgyalásában, a telekkönyvi ügyek intézésében rendkívül ügyes, közjegyzői iroda önálló vezetésére képes, kitűnő bizonyítványokkal rendelkező okleveles jegyző sürgősen alkalmazást keres közjegyzői vagy ügyvédi irodában. A tót nyelvet is birja. Fizetési feltételek közlésével szives megkereséseket kér Okleveles jegyző cimen Bajára. PAJJ-AÍ RÉSZVÉNY TÍM**il