A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1903 / 3. szám - Az igazságügyi tárca költségvetése
A JOG 23 végett birói elemet kell ide beilleszteni. A biró jelezze az esetet egy Rómában felállítandó birói testületnek, mely titkos szavazással döntene és javasolná a miniszternek a föltételes megkegyelmezést. Esetleg minden semmitőszék**) székhelyén lehetne ily birói bizottságot felállítani. Marsi lio: A föltételes elitélést illetőleg osztja Brusa nézetét: a fólteteles kegyelmet illetőleg pedig ugy találja, hogy a királyi kegyelem gyakorlásának mikéntje nem a büntető perrendtartásba való. A kormány a föltételes kegyelem gyakorlásának módját rendeletileg szabályozhatja, ebbe azonban nem szabad a birót is belevonni. Vacca: A föltételes elitélés mellett szólal fel, mert ez visszatart a visszaeséstől. Annak alkalmazása nem tartozik a bíróra, azonban annak javaslatbahozása odatartozik. A hatalmak megoszlásának elvéből kiindulva osztja Brusa nézetét. Finocchiaro-Aprile (elnökj: A visszaesés aggasztó mérveket ölt Olaszországban és még semmi sem történt a szo kisos bűnösökkel szemben. A fültételes elitélés kérdését, mely az első visszaeséstől akar megóvni együttesen kell megoldani a szokásos és javíthatatlan elemek problémájával. Utóbbi igazi mélyreh itó társadalmi csapás; sokkal akutabb, semhogy ennek gyógyítása elodázható lenne; ez tontosabb, mint a töltételes elitélés kérdésének szabályozása. Elvben nem ellenzi. Az olasz viszonyok között nem célszerű annak behozatala. A királyi kegyelem gyakorlása szabályoztassék. A közvélemény itt idegen befolyásokat sejt. A vélelmezést és a kezdeményezést a birói elemre bizná e helyütt, amelynek e tekintetben nagyobb befolyás biztosítandó. A kérdés királyi rendelettel szabályozandó. Caraciotti: A próbaidő tartamát a törvény állapítsa meg. Mazzella: Ellenzi a töltételes eiitélést, amely össze nem egyeztethető a birói működéssel. Ifjú koruaknál a bírói enyhitési jog bővítendő. A föltételes kegyelmet ellenzi, mert a királyi felségjogot kivetkőzteti természetéből és az eljárást lassítja és bonyolulttá teszi. Caraciotti: Hozzájárul a fóltételes kegyelemhez. Erre a bizottság egyértelmüleg a következő határozatot kozta: «A jelenlegi igazságszolgáltatási és társadalmi viszonyok között nem időszerű a föltételes elitélés törvénybeiktatása.****) A föltételes kegyelem (grazia condi cionale) kérdésének tárgyalása alkalmával Caraciotti előadta, miszerint ő — szemben a német rendszer azon intézkedésével, hogy a föltételesen megkegyelmezett jó viseletű legyen — előnyt ad annak, hogy a föltételes kegyelem megadása a visszaesés benemkövetkeztétől tétessék függővé. Brusa középutat óhajt a közü.iséges kegyelem és a német föltételes kegyelem között, mely utóbbi Harburger szerint Bajorországban bevált. Birói testületre bizná a jelzést és ugyanerre bizonyos idő múlva a végleges javaslattételt is. A bíróság közreműködése nagyobb biztosítékot nyújtana, mintha az egyedül csak a minisztériumra lenne bizva. Tekintetlel a vérbosszúra, csak a sértett fél beleegyezésével engedné meg a feltételes kegyelmet büntetlen előélet, fiatal kor, rövid tartamú szabadságvesztés-büntetés és kártalanítás esetében. Mazzella: Ebből komoly bonyodalmak származnának, mert kérdés, vajon a király megkegyelmezne-e mindazoknak, akiknek megkegyelmezését a bíróságok javasolják és akiknek a bÜTtetés végrehajtását ideiglenesen felfüggesztették. Caraciotti: Ez nem köti meg a királyt, mert a töltételes kegyelem csak szabályozni akar bizonyos kategóriákat és ennek az a célja, hogy a káros rövidtartamu büntetések ne hajtassanak végre. A végrehajtó hatalom (ügyész, miniszter), függessze fel a büntetés végrehajtását és tegyen javaslatot a királynak. Ez által ki lehetne kerülni az összeütközést bíróság és korona között. Vacca: A biróság javasolja a föltételes kegyelmet, mert a föltételes szabadonbocsátást is biróság javasolja. A föltételes kegyelem tárgyában a bizottság a következő határozatot hozta. <A kir. ügyész a kijelölendő birói testület véleménye alapján javaslatba hozhatja a föltételes kegyelmet, figyelemmel lévén az elitélt személyi viszonyaira és a bűncselekmény természetére. — Kegyelem kérése esetében a büntetés végrehajtása négy hónapra felfüggeszthető.* A Principii a <grazia condizionale* tekintetében a következőkettartalmazza: tUPubblico inistero deve potere promuovere la grazia sovrana previo parere conforme di un collegio giudiziario da determinarsi, con facollá di proporre che U grácia sia accordata anche con condizioai e modi, specialmente tenuto conto della quali.á delle persone e della natura dei reati* Gruber Lajos dr., budapesti kir alügyész. Nyilt kérdések és feleletek. Adalék az ajándékozás megtámadhatóságához. — Felelet — A Jog 1903. évi 1. számában közölt kérdésre. L. L. dr. azt kérdezi: mennyiben helyeslik kartársai az elsőbiróság Ítéletéi, mely a keresetet azért utasította el, «mivel az átruházó fentartotta holtig való haszonélvezeti jogát az elajándé**) Olaszországban öt semmitőszék van. ***) Lsd. Principii adottati dalia commissione ministeriale 47. 1. 12 száma. kozott házra, ez aktív követelés gyanánt szerepel, s így a követelésért elsősorban az átruházó felelős, nem pedig a megajándékozott gyermekek.* — Közli még, hogy a haszonélvezeti jog értéke évi 10 — 15 frtnak felel meg, és hogy az ajándékozó adós tartozása 452 koronát tesz. Ezt az Ítéletet a kartársak nem helyeselhetik; mert évi 10—15 forintnyi aktíva nem alkalmas egy 452 kor. tőke s járulékaiból álló követelésnek —• végrehajtási jog természetével járó — rövid idő alatti kielégítésre. Egy 300 trtos falusi háznak évi 10—15 frtot érő haszonélvezeti joga azért nem jöhet figyelembe mint aktivá, mivel azt nem lehet értékesíteni sem eladás, sem zárgondnoki bérbeadás utján. Tudjuk ugyanis, hogy ilyen jogot faluhelyen nem vesznek, a zárgondnoki lakót pedig maga a végrehajtást szenvedő adós szokta kilurni bosszúból, — annyit zaklatván őt, hogy a lakás még álmában se nyújt neki békés otthont. Ezek a tények — a bizonyítékok szabad mérlegelése alapján — bíróilag is megállaj)ithatók lévén, ebből következik, hogy ily aktivá nem alkalmas egy nagyobb összegű követelés kielégítésére; annál kevésbé, mivel a végrehajtási jogban benne foglaltatván — a dolog természeténél fogva — a lehető rövid idő alatti kielégítéshez való igény, — a végrehajtató nem szorítható arra, hogy a hiszonélvező hiláláig várjon, mert ezen idő alatt a megajándékozottak tul is adhatnak a házon, s mikorra a haszonélvező meghal, akkorra már a ház is hozátérhetetlen lévén, a végrehajtató joga a haszonélvező adóssal együtt merül az örök semmiségbe— nagyobb dicsőségére a földi igazságszolgáltatásnak. Ily értelmű allegátáim alapján mondta ki a már közölt elvet a budapesti kir. Ítélőtábla 1901. évi 5,818/p. sz. a. hozott ítéletével: felebbezés hiányában küriai határozatom nincsen, de én nem kétlem, hogy az elsőbirósági ítéletben nyilatkozó, ósdi copfot — a bizonyítékok szabad mérlegelése alapján — a kir. Kúria is száműzi. Dr. Kunharth József, budapesti ügyvéd. A váltójog köréből. Válasz a J o g 1902. évi 52. számában közzétett kérdésre: Elévülésnek látszó váltó alapján inditutt sommás váltókeresetre hivatalból tárgyalást kell tűzni. mert: a váltóeljárásnak a kérdésben is idézett 14. §-a szerint elévült (helyesebben elévültnek látszó) váltó alapján sommás végzés ki nem bocsátható. Az ilyen kereset nincs felsorolva azok között, melyek hivatalból visszautasitandók; tehát nem vonható csak a 17. §. alá, mely egyebek között azt is mondja, hogy ha a biróság a sommás végzés kibocsátásának helyét nem látja, akkor tárgyalást tüz. A kérdés megokolására pedig megjegyzem, hogy a váltótörvény 88. §-a és a váltóeljárás 14. §-a között ellentét nincs; mert az anyagi jogban megállapított elévülés — ha érvényesitik, — a váltókötelezettséget szünteti meg, vagyis a kereset elutasítását vonja maga után, ezt az elutasítást a biróság hivatalból meg nem teheti. Ds az eljárásról a váltótörvény nem intézkedik, arra vonatkozóan tehát nemis rendelkezik. Viszont az elutasítás tekintetében a váltó-eljárás nem rendelkezik, mert ez csak arról intézkedik, hogy mikor kell ex decreto — az ellenfél meghallgatása nélkül — végzéssel határozni s mikor kell az alperest meghallgatni. A két rendelkezés tehát más-más körben mozog s így köztük összeütközési ellentét nem lehet. De ha volna is, a váltóeljárás rendelkezései volnának a döntők, mert az eljárást a váltóeljárás önállóan szabályozza s mint (törvényes felhatalmazás alapján kibocsájtott rendelet, tehát) későbbi törvényes rendelkezés által a váltótörvénynek saját rendelkezéseivel ellentétben álló intézkedései, hatályon kivül helyezetteknek volnának tekintendők. Szóbei Dávid dr., beregszászi tszéki jegyző. Irodalom. Agrár öröklési jog. I. kötet: általános tanok és a német törzsöröklés. Irta Baross János dr. Budapest, 1902. Ára 10 K. Pazar kiállítású munka, melynek külalakja azt is mutatja, hogy hatalmas protektorai vannak az általa képviselt agrár irányzatnak. Távol állunk az agráriusok és merkantilisták most még csak tollharcra szorítkozó küzdelmétől, nemis foglalunk állást sem jobbra sem balra. De mindenesetre örvendetesnek tekintjük e harcot, mely mindkét oldalról a kérdés alapos tanulmányozását, a problémákba való mélyebb behatolást eredményezi. Ahol érv érv ellen hircol, ott szükségképp a jobbik győz! — Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a magyar polgári törvénykönyv tervezetének megjelenése alkalmából külön kodifikácionális bizottságot küldött ki gr. Zselénszky Róbert elnöklete alatt. Ezen bizottság a fősúlyt az örökségi jog rendezésére helyezi. Tekintettel arra. hogy hazánkban az utolsó félszázad alatt ugy az önálló parasztbirtokok, mint a középbirtokok rohamosan porlódtak szét az egyenlő öröklési osztály következtében, a bizottság állást foglalt a mai öröklési jogunk ellen és egy kü ön agrár öröklési jog behozatalát tartja szükségesnek és azért tanulmányoz-