A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 37. szám - A pozsonyi kir. itélőtábla és főügyészség. Folytatás

150 A JOG ennek folytán mindkét alsófoku bíróság ítéletét megsemmisíteni és a Bp. 437. §-nak 3. bek. érteim, a törvénynek megfelelő Ítéletet kellett hozni. A vádlott javára felhozott enyhitö körülmények közül annak ittas állapota, a tett körülményeire való tekintettel, any­nyira nyomatékosnak találtatott, hogy a btk. 92. §. alkalmazása j indokolt. A győri kir. törvszék mint btő bíróság (1902 április 1-én ],226. sz. a.) erőszakos nemi közösülés bűntettének kísérlete miatt vádolt K. László bűnügyében következőleg itélt: A kir. iszék K. László vádlottat bűnösnek mondja ki a H. Teréz sérelmére elkövetett, a btk. 232. §-ának 1. pontjába ütk. és minősülő erőszakos nemi közösülés bűntettének a 65. §. szerint minősülő kísérletében, elkövetve az által, hogy vádlott 1901 december 2-án K. Mihály kertjében a szalmakazalok mellett utóbb nevezett cselédjét H. Terézt nemi közösülési szándékkal árokba dobta, rá­feküdt, szoknyáját felhajtotta s hímvesszőjét sértett szemérem­testébe illeszteni törekedett, ez azonban részint sértettnek eré­lyes védekezése, részint M. F. tanúnak a helyszínét; történt meg­jelenése miatt nem sikerült, és ezért őt a btkv. 66. §-ának fel­hívásával a 92. §. alkalmazásával a btk. 232. §. 1. bek. alapján a foganatba vételtől számítva 6 heti fogházra ítéli stb. Megokol ás: Vádlott beismeri, hogy H. Terézt annak incselkedéséből kifolyólag az árokba dobta és ráfeküdt, azt gon­dolva, hogy sértett nemi közösülésre hajlandó. Tagadja, hogy ő sértettel erőszakkal akart volna közösülni, mert mihelyt sértett ellenkezését tapasztalta, nem volt célja a közösülés, épp ezért nem is vette elő hímvesszőjét, hanem csak incselkedett a leánynyal. Vádlott eme védekezését sértettnek és M. F. tanúnak eskü alatt tett vallomásai megerőtlenitik, mert ezeknek azon előadásával, hogy vádlott sértettől megkérdezte, hogy tekert-e már ? hogy sér­tettet annak akarata ellenére az árokba dobta, hogy combját erő­szakkal szét feszitette, hogy hímvesszőjét elővéve, azt sértett szemé­remtestébe illeszteni szándékolta, hogy a közelgő M. F. tanút távozásra hívta fel és sértettet, hogy ellenállásától megfoszsza, ütle­gelni és harapdálni kezdte, beigazoltatott, miszerint vádlott ezen cselekményeit nem incselkedésből, hanem nemi közösülésre irá­nyuló szándékkal követte el, minek következtében őt a btk. 232. §. 1. p.-ba ütk. és minősülő erőszakos nemi közösülés bűntetté­nek a 65. §. szerinti kísérletében kellett bűnösnek kimondani és megbüntetni stb. A győri kir. itélő tábla (1902 aug. 27-én 1,383/B sz. a.) az elsőbiróság Ítéletének a büntetés mérve iránt rendelkező feleb­bezett részét megsemmisíti, s a btk. 91. §. alkalmazásával vádlottat a büntetés foganatba vételétől számítandó 6 hónapi börtönre itéli. Az ítélet nem felebbezett egyéb részét nem érinti. Megokolás: A K. László vádlott büntetésének kiszabá­sánál a kir. itélő tábla az elsőbiróság által enyhítő körülményül megjelölt fiatal kort, tekintettel arra, hogy vádlott, ki már 25 éves, a fiatal kort meghaladta, enyhítő körülménynek nem vette. Vádlott javára tehát enyhítő körülményül csakis az elsőbirósági ítéletben a fiatal koron kívül felhozott ittasság és büntetlen elő­élet marad. E szerint vádlott javára oly nyomatékos, vagy oly nagy számú enyhítő körülmény fenn nem forog, hogy az erőszakos nemi közösülés bűntettének kísérletére meghatározott büntetés leg­kisebb mértéke is reá nézve aránytalanul súlyos lenne s így a btk. 92. §. alkalmazásának nincs helye. Minthogy pedig ennek ellenére a kir. törvszék a vádlott büntetésének kiszabásánál a btk. 92. §-át alkalmazta, ezzel a bp. 385. §. 3. p.-ban meghatá­rozott felebbezés folytán figyelembe veendő semmiségre adott okot. Ezért a bp. 423. §. 2. bek.-nek rendelkezéséhez képest az első bíróság ítéletének a büntetés mérve iránt rendelkező egyedül feleb­bezett részét megsemmisíti, s a vádlott büntetését, súlyosító körül­mény hiányában és az elsőbiróság ítéletében megítélt ittasság és büntetlen előélet, mint enyhítő körülmények figyelembe vételével a btk. 91. §. alapján az ítélet rendelkező részében meghatározott mérvében kellett kiszabni. A m. kir. Kúria (1903 április 29-én 3,816/B. sz. a.) Mindkét alsóbiróság ítéletének a minősítés és büntetésre vonatkozó ren­delkezése a bp. 385. §. 3. p. alapján megsemmisíttetik, K. László a btk. 232. §-ába ütköző erőszakos nemi közösülésnek a btk. 65. §. szerinti kísérletének vétségében mondatik ki bűnösnek, s ezért a btk. 66 és 92. §§-ainak alkalmazásával az ítélet foganatba véte­létől számított 3 havi fogházra ítéltetik. Megokolás: A vádlott javára felhozott enyhítő körülmé­nyek közül annak ittas áliapota a tett körülményeire való tekin­tettel anyira nyomatékosnak találtatott, hogy a btk. 92. §. alkal­mazása indokolt, ehhez képest a kir. itélő tábla ítéletének a büntetésre vonatkozó rendelkezése a bp. 385. §. 3. p. alapján hivatalból megsemmisítendő s vádlott büntetése fogházban volt megállapítandó. Minthogy azonban a btk. 20. §-a értelmében fog­házbüntetés csak vétségre szabható ki, vádlott cselekménye vét­ségnek volt minősitendő. A közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. Bérbeadott kapualj házbér adó tárgyát £^".(19,339/901 s*) Elhalt céhtag kitörlése iránt beadott kérvény 20 koronás bélyeggel látandó el. (4625/902 sz.) Telekkönyvi rangsor feljegyzése iránti kérvény 72 fil­léres bélyegilleték alá esik. (4590/902. sz.) Ha az állam és magánfelek között létre jött áruszállí­tási szerződésben nincs kitéve, hogy a szerződési bélyeg is a nyugtán rovandó le: ennek elmulasztása miatt felemelt illeték nem követelhető. (20,477/902. sz.) Takarékpénztári igazgatósági tag, ha előre megállapí­tott, esélyektől nem függő, fix javadalmazásban részesül, nem IIL, hanem IV. oszt. kereseti adót köteles fizetni. (22,778/902 sz.) Ha valaki már megadózott juhtenyésztést vállalata részére legelőt bérel: ez a legelőbérlet külön adó alá nt m vonható. (5,117/903. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A csíkszeredai tszéknél Vajda József gyergyószent­miklósi kereskedő ellen, bej. okt. 7. fsz. nov. 4, csb. Száva Antal, tg. Csikó István dr. — A pécsi tszéknél Kohn Fanni mohácsi cég ellen, bej. okt. 10, fsz. okt. 14, csb. Gellér Ottó, tg. Kontz Adolf dr. — A kolozsvári tszéknél Reichelt Mihály helybeli kereskedő ellen, bej. okt. 17, fsz. nov. 12, csb. Jékey Dániel dr, tg. Ilea György dr. Pályazatok : A dévai kir. ügyészségnél alügyészi áll. szept. 19 (200) — A békési jbiróságnál birói áll. szept. 23 (203) — A zilahi jbiróságnál albirói áll. szept. 23 (203). Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek f ölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Apatin B. M. dr. Sztojakov- Sztojakov (6,676/1902 előv. Bene) szept. 9 rmv. — Debrecen B. D. dr. Lévay— Cseke (5,763/902) szept. 3 fo. — Dés V. L. dr. Erős—Mózsa érk. 3.449/903 p. sz. a. előa. Sárói Szabó, n. e. — Erzsébetváros I. Gy. dr. Lőfi-b. ü. érk. 6760/903 b. sz a. előa. Berlógia, n. e. — Kassa K. K. Rónai—Neuwirt érk. 5,810/903 p. sz. a. előa. Zsembery, n. e. — Kauffmann—Rosen­berg érk. 4.066/9-4. előa. Uhlyarik, n. e. — Kőszeg M. J. 2,439/903 (előa. Kovács Antal) n. e. — Miskolc H. G. dr. Borsodmiskolci Gm. — Miklós érk. 6,163/903 p, sz. a. előa. Frink, n. e. — Mohács V. A. Mathievics—Csurcsin (5854/1902) szept. 3. hh. — Szabadka V. S. dr. Weisz—Grüner érk. 567/903 v. sz. a. előa. Szalacsy. n. e. — Wéber— Wéberné érk. 6,597/903. p. sz. a. előa. Töttössy, n. e. — Pollákné— Vécsei érk. 4,545/993 p. sz. a. előa. Klimkó, n. e. — Hubert—Lőwy érk. 4,469/913 p. sz. a. előa. Zachár, ne. — Andrásy- Andrásy érk. 4,543/903 p. sz. a. előa Staud, n. e. — Szombathely Sch. É. dr. Friedmann —Stadler érk. 177/903 v. sz. a. előa. Jókuthy, n. e. — Takács —Tiborcz érk. 7391/902 p. sz. a. Uhlyank, n. e. — Németh-Varga érk. 5,242/903 v. sz. a. előa. Bene, n. e. — Geist—Deutsch érk. 951/903 v. sz. a. előa. Szalacsy, n. e. — Turóc-Szentmárton F B dr Duchaj b. ü. (7021/1903, előa. Mészöly) aug. 15. elut. Na9T gyakorlattal biró ügyvédjelölt vidéki irodát keres. Leveleket Nagy gyakorlat cim alatt a kiadó­hivatal továbbit. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Nagyobb vidéki gyakorlattal biró ügyvédjelölt keres­tetik dr. Fuchs Ignác ügyvédi irodájába, Galántára. Többévi vidéki gyakorlattal biró ügyvédjelölt vidéki irodában október elsejére állást keres. Cime a kiadó­hivatalban. Vidéki törvényszéki székhelyen, hol alig van 7—8 ugyved, jóforgalmu ügyvédi iroda csakis készpénz elle­neben eladó. — Cim a kiadóhivatalban. Gyakorlattal biró ügyvédjelölt, aki ezidőszerint Gracban tuzérönkéntes, október elsejére irodába óhajt belepni. Megkereséseket a kiadóhivatal továbbit A szerkesztésért felelősek : Révai Lajos dr. Stiller Mór dr V-, Kálmán-utca 16. y., Rudolf-rakpart 3. P*1XA« HÉ8ZvéNYTXn8Aa*0 NVOMVU* BUOAPE8TEN "

Next

/
Thumbnails
Contents