A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 36. szám - A pozsonyi kir. ítélőtábla és főügyészség

142 A JOG ennek fontosságát hangsúlyozza és a maga részéről a szerbeket arra buzdítja, hogy fó'törekvésük az anyagi izmosodására irányuljon, ami a polgári egyenjogúságot is maga után fogja vonni. Kétségtelen ugyan, hogy a hitbizományok intézménye törvényeken és egyéb törvényszerű jogszabályokon alapul, tehát ennek az intézménynek rendezése, megváltoztatása és megszüntetése is kizárólag a törvényhozás útjára tartozik, minthogy azonban ugyanaz az intézmény a magánjog körébe tartozik, amennyiben az örökösödési jog egyik ágát képezi; nvnthogy a magánjog keretébe eső kérdések ismertetése és megbirálása politikai tárgyat még abban az esetben sem képez, ha az hírlapi cikkbe foglaltatik; minthogy végre a kérdéses cikk szerzője a hitbizományonak, nézete szerint szükséges megszüntetését nem valamely országosan szervezett párt ily célú törekvésének támogatása által tartja elérendőnek és ily támogatásra olvasóit fel sem hivja, hanem csupán a véleménye szerint a hitbizományok elszaporodása következtében beállott, ismertetett hátrányok ellensúlyozása szempontjából azt a társadalmi és közgazdasági természetű módot hozza javaslatba, hogy a nép ingatlan vagyon megszerzésére törekedjék: megállapítható, hogy a kérdéses hírlapi közlemény nem forog politikai tárgyak körül. E szerint vádlott az 1848:XVI1I. t-c. 30. § ának rendelkezéseit meg nem sértvén, az ugyané törvény 31. §-a alá eső vétséget sem követte el. Minthogy pedig a kir. tszék az áital, hogy a hivatkozott törvény megfelelő rendelkezését abban a kérdésben, hogy a vád alapjául szolgáló tett m3gállapitja-s valamely bűncselekmény tényálladékát, tévesen alkalmazta, a bp. 385. §-nak 1. a) p. alá eső anyagi semmisségi okot szolgáltatta: Ítéletét a bp. 423. §-nak 2-ik bek.-hez képest megsemmisíteni és vádlottat a bp. 328. §. 1. p. alapján a vád alól felmenteni kellett, stb. A m. kir. Kúria (1903. május 28-án 4,924/B. sz. a.) A kir. ítélőtábla ítélete megsemmisíttetik, vádlott bűnösnek mondatik ki az 1848: XV11I. t.-c. 31. §-ába ütköző sajtó-rendőri vétségben, melyet elkövetett azzal, hogy mint laptulajdonos aBánátszki Glasznik cimtí hetilapnak 1901 szept. 4-én megjelent számában A földbirtok kérdése Magyarországon cím alatt politikai tartalmú cikket közölt, a nélkül, hogy biztosítékot letelt volna, s ezért az idézett §. alapján 3 napi fogházra és az 1892. XVIII. t-c 3. §-ában megjelölt célokra fordítandó 15 nap a. végreh. terhe mellett fizetendő, behajthatatlanság esetében további 1 napi fogházra átváltoztandó 5 K. pénzbüntetésre ítéltetik. Köteles vádlott a 12 K. 50 f. eddigi és a még felmerülendő bűn-' ügyi költségeket az államkincstárnak a fennálló szabályok szerint megfizetni Megokolás: A kir ítélőtábla megállapította, hogy a vádlott lapjában megjelent cikk a hitbizomány intézményét, mint országos ügyet telte megbeszélés tárgyává; hogy a hitbizományi intézménynek az állam közviszonyaira való hatását, továbbá egyes néposztályoknak, kü.önösen a szerb nemzet és ezeknek politikai viszonyaira a cikk szerint kivívandó egyenjogúságokra való befolyását fejtegeti, hogy a cikk az imént jelzett okból az intézménynek törvényhozásilag való eltörlését sürgeti, ami szintén állami ügy. Mindezek közfelfogás szerint politikai kérdések. A kir. ítélőtábla a cikket azért nem tekinti politikai tartalmúnak, mert az az emiitett kérdéseket nem pártszempontból veszi vizsgálat alá és a hitbizományi intézmény eltörlését nem valamely politikai párt törekvéseként tünteti fel, hanem avégből javasolja, hogy az ingatlan vagyon szerzése tágabb térben tétessék lehetővé. Ez a felfogás nem fogadható el. Az újságcikk akkor tekintendő az 1848: XVIII. t-c. 30. § a értelmében politikai tartalmúnak, ha az állam alkotmányát, törvényhozási vagy kormányzati teendőit a bírálat vagy a javaslattétel célzatával fejtegeti. Azt a nézetet, hogy az ily fejtegetés csak akkor politikai, ha pártszempontból történik, a törvény nem támogatja és az fogalmilag sem állhat meg, mert a sajtóközlemény tartalmát tárgyi ismérvek állapítják: meg, s e tartalom minősége nem függ attól, hogy azzal az ország polgárai vagy azoknak egyes töredékei egyetértenek-e vagy nem, és még kevésbbé attól, hogy az valamely létező párt eszméinek vagy törekvéseinek ad-e kifejezést. Minthogy ezek szerint a kir. Ítélőtábla félreismerte az 1848: XVIII. t-c. 30, illetve 31. íj ának érteim, abban a jogi kérdésben, hogy a vád alapjául szolgált sajtóközleménynek tényként megállapított tartalma az idézett anyagi büntetőtörvényben meghatározott cselekmény ismérveit kimeriti-e: Ítéletét a bp. 437. §. 3. p. értelmében a bp. 385. §. 1. a) p.-ban meghatározott semmisségi okból megsemmisíteni és a törvénynek megfelelő Ítéletet hozni kellett. A büntetés kiszabásánál a kir. tszék ítéletében felhozott enyhítő és súlyosító körülmények vétettek figyelembe, mellőztetvén mégis a beismerés enyhítő körülménye, mint amely a nyomtatványnak tárgyi bizonyítéka mellett súllyal nem bír, stb. írói stilus csak személlyel kapcsolatban képzelhető. A Bp. 328. S-a értelmében tehát kifejtendő lett volna, hogy mi alapon választotta el a kir. ítélőtábla a Szabadság közleményének stílusát annak Írójától és vonatkoztatta a bevádolt közleményben foglalt azt a kitételt, hogy «(önök) dórgölődznek a stílusra és nem személyekre. A m. kir. Kúria (1903 június 3-án 5,096/B. sz. a.) nyomtatvány utján elkövetett becsületsértés vétségével vádolt P. Béla elleni bűnvádi perében következőleg végzett: A kir Ítélőtábla ítélete a bp. 437. §. 5. bek. alapján megsemmisíttetik és a kir Ítélőtábla a szükséghez képest, esetleg uj főtárgyalás után, uj ítélet hozatalára utas.ttatik Megokolás- A kir. itélö tábla vádlottat többek kozott azért mentette fel, mert vádlott a bevádolt közleményben személyt nem nevezett meg és mert a magában véve sértő ny.latkozat a főmagánvádlóra nem érlhető. - Minthogy a kir itelo tábla megállapitoua hocry a bevádolt kifejezés a Szabadság cimu laphoz van intézve, az elsőbiróság pedig azt állapította meg, hogy a főmacránvádló a nevezett lapnak szerkesztője: elsősorban nyilatkozni tartozott volna a kir. Ítélőtábla arról, hogy az elsőbiróság e tény megállapítását magáévá teszi-e vagy nem ? Erről azon! an és egyáltalában arról, hogy mily terjedelemben teszi magáévá a kir. Ítélőtábla az elsőbiróság ténymegállapítását, a megtámadott ítélet mit sem tartalmaz. Azon esetre, ha a kir. ítélőtábla e részben, az első bírósággal egyetértve azt vette bebizonyitottnak, hogy a Tiszántul-nak be^ádalt közleménye a Szabadság szerkesztőségére vonatkozik, a bp. 328. §-a értelmében az ítélet indokolásában kifejtendő lett volna, hogy e ténymegállapítás mellett, mi okon vette bizonyítottnak hogy a közleményben személy (egyes személy vagy személyösszrsség) megnevezve nincs és hogy az, tekintettel a megelőző polémiára is, miért nem érthető a főmagánvádlóra, ki a Szabadság szerkesztője. Végre homályos a neheztelt ítélet indokolásának az a tétele is, hogy a bevádolt kifejezés nem személyre hanem «a eoromba stílusra* vonatkozik; mert irói stilus csak személlyel kapcsolatban képzelhető. A Bp. már idízett 328 §-a értelmében tehát kifejtendő lett volna, — hogy mi alapon választotta el a kir. ítélőtábla a Szabadság közleményének stílusát annak írójától és vonatkoztatta a bevádolt közleményben foglalt azt a kitételt, hogy «(önök) dörgölődznek>, a stílusra, és nem személyekre. — Minthogy ezek szerint a kir. ítélőtábla megállapításai részben hiányosak, részben pedig nincsenek a Bp. 328. § ához képest indokolva s minthogy e megállapítások a btk. 261. §-ának alkalmazása szempontjából lényegesek: ítéletét a bp. 437. §. 5. bek. érteim, meg kellett semmisíteni és uj ítélet hozatalát kellett elrendelni. Kivofsat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A fehértemplomi tszéknél Hellebrand Adél helybeli kereskedő ellen, bej. okt. ltí, fsz. nov. 13, csb. Reichel Frigyes dr., tg. Malain Titusz dr. — A budapesti keresk-és váltótszéknél ifj Sonnenschein Mór helybeli ruhakereskedő ellen, bej. szept. 29, fsz. okt. 27. csb. Nitsche Győző dr., tg. Farkas Ármin dr. —A nyíregyházi tszéknél Kohn Lajosné kállósemjéni kereskedő ellen. bej. okt. 10, fsz. okt. 20, csb. Székely Sándor, tg. Lévay Sándor. — A nagykanizsai tszéknél Blumenschein Simon zalaszentbalázsi kereskedő ellen, bej. okt. 26. csb. Kondor Jenő dr., tg. Rosenberg Mór dr.—• A szombathelyi tszéknél Eisenstádter Károly felsőeőri kereskedő ellen, bej. okt. 20, fsz. nov. 3, csb. Prugberger Vince dr., tg. Frank Miksa dr., Pályázatok; Az alsójárai jbiróságnál aljegyzői áll. szept. 11. (193).— A pestvidéki tszéknél aljegyzői áll. szept. ló (196). —A besztercebányai tszéknél albirói áll. szept. lí (197). — Az edelényi jbiróságnál albirói áll. szept. 10 (197). — Az erzsébetvárosi tszéknél aljegyzői áll. szept. 17 (198). — Az abrudoínyai jbiróságnál albirói áll. szept. 17 (198; — Az aranyosmaróti tszéknél albiró áll. s^ept. 18 (199). Kúriai és táblai értesítések. Fogaras F A. dr. Türk —Mucsunai (5,411/902, előa. Fráter) szept. í fv. — Versec S. K. dr. Vojnov—Lacskov, Jeszenszky- Hollander, Alt. Bank - Első Temesmoravicai tp nem érk. Telekkönyvi ügyekben jártas, szorgalmas, józanéletü kir. közjegyzősegéd 1,000—2,000 korona óvadékkal állandó alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. Nagy gyakorlattal biró ügyvédjelölt vidéki irodát keres. Leveleket Nagy gyakorlat cim alatt a kiadóhivatal továbbit. Közjegyzőjelöltet, aki tárgyalásra jogosított s már kellő gyakorlattal bir, és írnokot, aki telekkönyvi ügyekben teljesen jártas, keres a hátszegi kir. közjegyző. Román nyelv birása szükséges. Füredi Lipót dr., vágujhelyi ügyvéd irodájában egy, a tót nyelvet is biró ügyvédjelölt alkalmazást kaphat. Az állás azonnal elfoglalható. Több, mint tiz évi gyakorlattal biró, kamarailag bejegyzett, a hagyatéki ügyeket önállóan kezelni képes közjegyzőjelölt alkal mazást keres. Cime a kiadóhivatalban. Ügyvédjelölt, teljes joggyakorlattal, azonnali belépésre, lehetőleg vidéki irodát keres. Cime a kiadóhivatalban. PALIM RÉSZVÉNY TÁRSASÁQ NYOMDÁJA BUOAPE8TEK A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3.