A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 36. szám - A pozsonyi kir. ítélőtábla és főügyészség

A JOG 253 illeti, de hasonlóképpen öt terheli minden kár» —és «azon c a s u s, hogy a megvett ház az árverés jogeró're-emelkedése előtt tüz által elenyésztetett, vevőket terheli.» Az nem lehet vita tárgya, hogy az utóajánlattevő az árverési vevő helyébe lépett, ennek jogaival és kötelezettségeivel. Ami az egyikre áll, áll a másikra is. Hamar Gyula, szakolcai járásbiró. II. Herzka Gyula dr. kollega fölötte érdekes kérdéseire megfelelni — a törvény világos rendelkezésével szemben — nem könnyű dolog, alakilag tekintve a kérdéseket; meritaliter azonban könnyű a felelet. Az az eset pl., hogy én egy 3.0C0 frtos telekre teszek utóajánlatot, amely telek pusztán megér 1,000 frt-ot, a reá épített épület pedig '2,000 frt., együtt tehát 3,000 frtot. Éppen azért teszek 3,000 frt-os utóajánlatot, mert ez a házas telek megéri ezt az árt. Miután az ajánlatot megtettem, a ház leég teljesen. Alakilag azért nehéz a megoldás, mert a becsületes és igazságos birót feszélyezi a törvény rendelkezése (végrh. törv. 187. §.), szeretne a biró törvényesen eljárni; de másfelől nem szeretné az igazságot se lábbal tapodni. Érdemben azonban minden biró egyformán ítélhet minden kétségeskedés kizárásával; itt tehát könnyű a felelet. Casus a tulajdonost sújtja. Ki most a tulajdonosa ezen házas teleknek ? Az alap-árvereltetö nem; mert az alap-árverés hatályon kivül helyeztetett. Az utóajánlattevő sem; mert a tüzeset alkalmával nem lehet még tudni, hogy a foganatosítandó árverés napján nem igér-e valaki nálánál többet. Az utóajánlat mindig csak feltételes jogot és feltételes kötelezettséget nyújt-, feltétlen tulajdont nem biztosit. A házas telek tehát a ház leégésekor a végrehajtást szenvedő tulajdona, miből kifolyólag a 2,000 frt kár egyenesen őt sújtja és nem sújthatja az utóajánlattevőt, ezen 2,000 frt vételár befizetésére nem kötelezhető, semmi ellenértéket sem nyújt érte neki a b i r ó i árverés, a birói eljárás maga pedig csalást és erőszakot keresztül nem vihet jogállamban. Ez az erőszak — meritaliter — mégis keresztül hajtatott első és felsőbíróság előtt. Azért hogy formailag a törvény rendelkezése megsértve ne legyen, inkább bukjon az igazság ! Oka ennek a törvényhozás hiányos munkája és a bíróságnak a törvényhez való ragaszkodása. Nagyon természetes, hogy a bíróságnak a törvényhez való bű ragaszkodását érinteni nem szabad; tehát a törvényhozás munkájának a hiányát kell pótolni. Addig is azonban, míg a parlament működése igénybe vétetnék valamikor, a bíróság megreperálhatja a dolgot, de természetesen nem perenkivüli módon egyoldalú végzéssel, hanem kontradiktórius eljárás rendjén, az összes érdekeltek meghallgatása mellett. Az előterjesztés elutasításával a bíróság törvényesen járt el s felelőssége tudatában másként alig is járhatott volna el. Ámde igazságosan s törvényesen jár el akkor is, ha az összes érdekeltek meghallgatása után (kik a vételárból részesülhettek volna) kimondja, hogy a casus a tulajdonos kárára esik, ennélfogva utóajánlattevő nem köteles 1,000 frt vételárnál többet befizetni. Tehát utóajánlattevő által önálló kereset indítandó (becslések alapján) a jelzálogos hitelezők, végrehajtást szenvedők ellen stb., szóval azok ellen, kik sorozás esetében a vételárhoz bármily részben jogot formálhatnak, az értékcsökkenés megállapítása s arányosítása iránt. Az adóstól senki se kaphat többet, mint amije van neki; harmadik jóhiszemű egyén adós helyett nem adhatja prédára, felosztás alá a maga vagyonát. Ez az igazság, de egyszersmind a valódi törvényesség is! B'óldni László, bánffyhunyadi ügyvéd. III. Az eset ismét egyike azoknak a justizmordoknak, melyeket a merev formáiizmus a jogban létrehozott. Tény az, hogy az 1891 : LX. törvénycikk 179. §-a, amely az árverés megsemmisítésének eseteit szabályozza, nem intézkedik arról, hogy ha utóajánlat esetén az ingatlan állagában az árverés foganatosításáig oly nemű casus folytán létrejött értékcsökkenés áll be, mely az ajánlattevők magatartását lényegesen befolyásolná, az előterjesztés hatályosan beadható lenne, ennek dacára azonban a telekkönyvi hatóság és a kir. Ítélőtáblai határozatok tévesek, és pedig a következő okból: A végrehajtási törvény 159. §-a arról intézkedik, hogy ha az ingatlanon olyan tartozékok vannak, amelyek jelentékeny és haszonhajtó üzemképességük folytán az árverési vételár megállapítására jelentékeny befolyással bírnak, a végrehajtó jogosítva van ezek külön becslését eszközöltetni és a becsárnak a kikiáltási árhoz csatolását követelni. Joga van ehhez a végrehajtást szenvedőnek is. A kérdésben foglalt eset ennek negatívuma. Itt az árverési vételárt jelentékenyen befolyásoló értékcsökkenés állott be, miértis az, akinek a kikiáltási ár mely összegben való megállapítása érdekkörét érinti vagyis az utóajánlattevőnek, jogában áll az árverési feltételeknek a tényleges ingatlan állapotnak megfelelő módosítását követelni. Támogatja ezen jogát az általános magánjog is, melynek egyik domináló elve azon jogosultság, hogy a jogcselekvény megtámadható abban az esetben, ha azon feltevés, melyben a kötelezett fel szerződni akart, az ő hibáján kivül fekvő okokból, be nem következett. Az utóajánlattevő a felülépitményekkel ellátott ingatlanra tette meg az utóajánlatot; az ő vételi szándéka a casus folytán pusztává lett földre nem irányul, ezért az árverés semmis és a telekkönyvi hatóságnak annak megsemmitése mellett az előterjesztésnek helyt kellett volna adnia. Halmi Bódog, pápai kir. járásbirósági joggyakornok. Irodalom. Nemzeti könyv. A nemzeti igények jogosultságáról és terjedelméről. Irta Veöreös Jenő, győri ügyvéd. Győr, 1903. Ára 4 korona. A m(í betűrendben idézi — a szükségszerint a maguk teljességében, vagy kivonatosan — azon törvénycikkeket, leiratokat, rendeleteket, stb., amelyek a magyar hadsereg történelmi és törvényi jogosultságára vonatkoznak és ezzel kapcsolatba hozhatók. Az egyes idézetek nyomán levő jegyzetekben tárgyalja szerző az illető idézetek tartalmát és ennek kapcsán kiterjeszkedik a tartalommal viszonyban levő kérdésekre, főleg a kiegyezési törvényre, azoknak miként való végrehajtására és hellyel-közzel — az eszmetársitás szerint csoportosítva — kifejti nézeteit politikai, parlamenti, párt- és egyéb a magyar alkotmányos élettel összefüggő viszonyokról és állapotokról. A mű kiválóságát mi se bizonyítja jobban, mint az a nagy elterjedség, amelyre rövid idő alatt szert tett. Az elhagyott gyermekek sorsa Angliában és Olaszországban. Nálunk Magyarországon nem is birnak tudomással az emberek, hogy Angliában és Olaszországban a gyermekvédelem egész sajátos rendszerei léteznek, melyek a franciától, a némettől, a magyartól lényeges eltéréseket mutatnak. E mű szerzői, Turcsány i Imre dr. és Engel Zsigmond dr., érdemes munkát végeztek ennélfogva, midőn személyes tapasztalataik és a hivatalos adatok, valamint az irodalom felhasználásával megírták e művöket. Nálunk, hol a szociálpolitikai törvényhozás az utóbbi időben annyira haladt és a gyermekvédelem iránti érdeklődés oly nagy, eminens fontosságú e mű, mely Dobrowsky és F r a n k e kiadása. Ára 2 korona. Szociológiai jegyzetek a gyermekvédelem egynéhány kérdéséhez. E kis mű szerzői: Turcsányi Imre dr. és Engel Zsigmond dr., vizsgálat tárgyává teszik ama felfogásokat, melyek általánosan hirdettetnek a gyermekvédelem alapvető kérdéseire vonatk.zólag. A lelencházak, a szülői hatalom, a házasságon kivül született gyermek helyzete egész uj megvilágítást nyer e kis műben. Nálunk Magyarországon annál időszerűbb e kis mű megjelenése, mert a gyermekvédelem elméleti kérdései teljesen tisztázatlanok. A könyv ára 1 korona és Dobrowsky és Franké kiadása. Vegyesek. Kitüntetések. A király ő felsége Vörösmarty Bélának, a m. kir. Kúria másodelnökének és Óberschall Adolf, budapesti táblai elnöknek a belső titkos tanácsosi méltóságot adományozta. Örömmel látjuk, hogy a királyi kegy sugara emberi és birói érdemekben egyaránt gazdag két férfiút érintett ez alkalommal. — Pap József dr. budapesti gyakorló ügyvéd és egyetemi magántanár az egyetemi nyilvános rendkívüli tanári cimet és jelleget kapta. Mindenki, aki Pap József szakirodalmi tevékenységét figyelemmel kiséri, csatlakozni fog hozzánk, midőn neki szívből szerencsét kívánunk érdemeinek ezen hízelgő elismeréséhez. Helyreigazítás. A Jog 34. számának 241. oldalán, a második hasábon alulról számítva 5. sorban előforduló bevetése szó helyett ez olvasandó: kezelése. A nagyváradi kir. kath. jogakadémiánál a beiratások az 1903—1904. tanév I. felére f. évi szep. 1—12-ig az igazgatónál, ellenben egyes tanárok névjegyzékébe legkésőbb f. év szept. 15-ig bezárólag teljesíttetnek. A pót- és ismétlő alapvizsgálatok f. é. szept. 9—15-ig tartatnak, a Veni Sancte szep. 15-én lesz, a nyilvános előadások f. é. szept. 16-án kezdetnek meg. Hatáskör megállapítása hamis mérleg használata mellett elkövetett csalás miatt indított ügyben. A kir. igazságügyi minisztérium a B. M. n.-i lakos ellen, hamis mérleg használata mellett elkövetett csalás miatt tett feljelentés tárgyában a p.-i. kir. járásbíróság és a d.-i járás főszolgabirája közt felmerült hatásköri összeütközés esetét 1903. évi január hó 21-ik napján tartott tanácsában vizsgálat alá vévén, következőleg határozott: Jelen ügyben az eljárás a kir. biróság hatáskörébe utaltatik. Meg o kólái: 0.1. s.-i lakos azt panaszolta, hogy B. M. n.-i lakos. 1902 szeptember hó 18-án árpavásárláskor, őt hamis