A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 35. szám - A magyar ált. polg. törvénykönyv tervezetének 665. és 667. §-aihoz - A budapesti állami rendőrség jelentése 1902. évi működéséről. Vége

138 A JOG kifizetettnek állította, mely állítás azonban panaszló S. Márton részéről tagadtatván, özv. W. Vilmosné ezen döntő ténykörülményre nézve Sp. Mártont esküvel kínálta meg, melyet az utóbbi elfogadván : az eskü neki nemleges értelemben meg is ítéltetett és követelése az eskütől feltételezetten megállapittatott. S. Márton a neki megítélt esküt a békebiró előtt 1900 dec. 18. le is tette. Ez az eskü, a kir. ügyészségnél még a letétel napján tett feljelentésben hamisnak állíttatván, a bűnvádi nyomozás S. Márton ellen folyamatba tétetett, a ki annak befejeztével a kir. ügyész indítványához képest a btk. 215. §. 216. §-ban meghatározott hamis tanuzás büntette miatt vád alá helyeztetett. A pozsonyi kir. tszék azonban az 1902. évi szeptemb. 1-én tartott főtárgyalás alapján 5,096 sz. a. hozott ítéletével, habár a kir. ügyész a vádat a főtárgyaiásnál is főntartotta, S. Mártont a vád alól a bp. 326. §. 1. p. alapján, vagyis azért mentette fel, mert a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény; és ez az ítélet a felek megnyugvása folytán jogerőssé vált. Az ítélet indokai szerint a vádlott terhére rótt cselekmény bűncselekményt azért nem képez, mert a békebiró előtt tárgyalt, a községi bíráskodás alá tartozó ügyekben eskü által való bizonyításnak helye nem lévén, a fennforgott polgári ügyben eljárt békebiró az esküt S. Mártonnak törvényellenesen itélte meg; ebből kifolyóan pedig az ítélet alapján letett eskü érvénytelen; hamis esküről tehát szó sem lehet. Hogy a békebiró előtt tárgyalt, a községi bíráskodás alá tartozó ügyekben eskü által való bizonyításnak helye nincs, azt a tszék ítélete azon az alapon tartotta megállapíthatónak, hogy az 1893. XVIII. t.-c. 224. §-a az 1877 : XXII. t.-c. rendelkezéseit, amennyiben nem a községi bíráskodásra vonatkoznak, hatályon kívül helyezi; ellenben a községi bíráskodással felruházott békebirák eljárására nézve az 1877 : XXII. t.-c. intézkedését érvényben fentartotta; az utóbbi törvény 19. §. pedig a községi bíráskodás alá tartozó ügyekben az eskü által való bizonyítást kizárja. Ámde ez a felfogás a törvénynek meg nem felel, a mint az a következőkből kitűnik: A kisebb polg. peres ügyekben való eljárás az 1877: XXII. t.-c.-ben, nevezetesen ennek II. és III. fejezeteiben lényegesen eltérő szabályozást nyert ahhoz képest, amint valamely kisebb polg. peres ügy kizárólag a községi bíráskodás alá tartozik, vagy annak körét meghaladja. A perés ügyek ezen két osztályában a bíráskodásra hivatott közegek sem azonosak; az alkalmazható bizonyítási eszközök, illetőleg a bizonyítás módjai és a határozatok ellen engedett jogorvoslatok is különbözők. A községi bíráskodás alá tartozó ügyekben a törvény 19. í;-a szerint eskü által való bizonyításnak helye nincs; ellenben a községi bíráskodás alá nem tartozó kisebb jelentőségű polg peres ügyekben a bizonyítás módjai közé az eskü is fel van véve (44. §.), mely az 51. §. d) p. értelmében oly döntő ténykörülményekre nézve, melyekről mindkét peres félnek tudomása van, más bizonyítékok hiányában a peres felek valamelyikének megitélendő. A községi bíráskodás tárgyát képező ügyekben hozott határozatok ellen jogorvoslatnak helye nincs, hanem a meg van elégedő fél az ügyet a járásbiró elé viheti (25. §.), ellenben a községi bíráskodás körét meghaladó kisebb polg. peres ügyekben 55. §. szerint a törvény 56—63. §-aiban szabályozott jogorvoslatoknak s különösen az ítélet ellen a tszék elbírálása alá eső semmiségi panasznak van helye. Az eljárásnak ez a külömbözősége azonban csak annyiban mutatkozik hatályosnak, amennyiben a bíráskodást a törvény 1. §. ajés b) pontjaiban, valamint 5. §-ban megnevezett közegek gyakorolják; de nem bír gyakorlati jelentőséggel akkor, ha a törvény 1 .§-ának c) pontjában említett békebiró biráskcdásáról van szó. A békebirák ugyanis.kik a községi bíráskodást meghaladó kisebb polg. ügyekben való eljárásban hivatottak, de a törvény 3. §-a szerint a községi birásV odással is megbízhatók, az ennek körébe tartozó ügyekben is a törvény III. fejezetének határozatai, vagyis a községi bíráskodás alá nem tartozó kisebb jelentőségű polg. peres ügyekben követendő szabályok szerint járnak el. Ezt az 1877: XXII. t.-cikk 27 §-a világosan megállapítja; s így nem foroghat fenn kétség arra nézve, hogy a most említett törvény hatálya alatt a békebirák előtti eljárásban a községi bíráskodás alá tartozó ügyekben is a törvény 51. §-ában meghatározott esetekben eskü által való bizonyításnak volt helye. A változtatások, melyeket a sommás eljárásról SZÓ1Ó1893 . XVIII. t.-c. az 1877 : XXII. t.-c. rendelkezésein tett, az előbbeni törvénynek a vegyes és átmeneti intézkedéseket tartalmazó 3-ik címe alatt vannak felsorolva. Az 1893 : XVIII. t.-c 224. §. szerint: >a jelen törvény életbelépte napján az lh77: XXII. t.-c. rendelkezései, amennyiben nem a községi bíráskodásra vonatkoznak, hatályukat vesztik* és a 225. §. első bekezdése szerint «az 1877: XXII. t.-cikknek a községi bíráskodásra vonatkozó rendelkezései továbbra is érvényben maradnak.> Ezekhez képest az 1877: XXII t.-c-nek an a rendelkezései, melyek a községi bíráskodást meghaladó kisebb polg. peres ügyekben való eljárásra vonatkoznak, az 1893: XVIII t.-c. hatálybalépte után nem volnának többé alkalmazhatók. Ámde itt is kivételt állapit meg a törvény a békebirákkal szemben, amennyiben a 225. §. utolsó bekezdésében kimondja, hogy: a községi bíráskodással felruházott békebiráknak a községi bíráskodás alá tartozó ügyekben való eljárására, ide értve az ítélet ellen használható semmiségi panaszt is az 1877 : XXII. t.-c. rendelkezései egész terjedelemben érvényben n aradnak>. Tekintettel tehát arra, hogy a községi bíráskodással felruházott békebirák az ily ügyekben az 1877. XXII. t.-c. 17. §-a értelmében a községi bíráskodást meghaladó kisebb polgári peres ügyekben követendő szabályok szerint jártak el; ! hogy továbbá az 1893. XVIII. t.-c. 225. §. utolsó bekezdésében a községi bíráskodással felruházott békebiráknak a községi bíráskodás alá tartozó ügyekben való eljárására nézve az 1877. XXII. t.-c. rendelkezései egész terjedelemben érvényben fentartatnak, hogy végül a most idézett 225. §. az ítélet ellen használható semmiségi panasznak perorvoslatként való fentartását az 1877 : XXII. t.-c. 57. §-nak megfelelően külön is felemlíti, nyilvánvaló: mikép a községi bíráskodással felruházott békebiráknak a községi bíráskodás alá tartozó ügyekben való eljárásában az 1893 : XVIII. t.-c. hatálybalépte után is az 1877: XXII. t.-c. III. fejezetében foglalt szabályok követendők; és hogy ehhez képest a békebiró előtti eljárásban a most idézett törvény 51. §. d) pontjában körülirt eskü által való bizonyításnak is van helye. Minthogy tehát a fentebb kifejtettek szerint S. Márton a Pozsonyváros békebirósága előtt tárgyalt fenntjelzett kisebb polg. peres ügyben özv. W. Vilmosné részéről a követelt fizetés megtörténtére, mint döntő ténykörülményre nézve neki kínált, általa elfogadott és részére meg is ítélt esküt a törvényes hatáskörében eljáró békebiró előtt törv. szerűen és érvényesen tette le, nevezett S. Mártonnak az ellene hamis tanuzás, helyesen hamis eskü büntette miatt emelt vád alól lett felmentését egyedül a letett eskü állítólagos törvénytelenségére és érvénytelenségére alapítani nem lehetett. Mindezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismerni és a törvénysértést megállapítani kellett stb. A közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. Magyarországban működő vasúti központi leszámítoló hivatal (amely több magyar, osztrák, román vasutigazgatóság cs hajózási vállalat által állíttatott fel) pénztára közpénztárnak tekinthető ?icm lévén, ennél a pénztárnál a magánfelek részéről áruszállításból folyólag kifizetés végett bemutatott számlák mint nyugták II. III fokozat szerinti bélyegilleték alá nem esnek. (14,917/1902. P. sz.) Ügyvédi panaszügyben létrejött egyezség, mint perenkivüli egyezség illetékezendö. (14,236/1903 P. sz.) Oly esetben, midőn az állam és a magánfelek között kötött áruszállítási szerződésben az. hogy a szerződés után járó illeték a kiutalványozott vételár felvételéről szóló nyugtán lerovandó, felemlítve nem lett; a magánféltől felemelt illetéket azért, mert a nyugtán a szerződés után járó illetéket le nem rótta — követelni nem lehet. (20,477/1903. P. sz.) Bérbeadott kapualj házbéradó alá esik. (19,B39j 1902 P. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A szabadkai tszéknél Bátori Jenő helybeli kereskedő ellen, bej. okt. 1, fsz. okt. 19, csb. Hajnal József dr, tg. Csillag Károly dr. — A szombathelyi tszéknél Eisenstádter Ignác felsőeőri cég ellen, bej. szept. 29, fsz. okt. 28, csb. Halász Ernő, tg. Frank Miksa dr. A sátoraljaújhelyi tszéknél Lukacs István helybeli iparos ellen, bej. okt. 5, fsz. okt. 26, csb. Görömbey Balázs, tg. Búza Barna dr. — A szatmárnémeti tszéknél Kolb Mor helybeli lakos ellen, bej. okt. 19, fsz. nov. 2, csb, Dezső Kálmán dr, tg. Szűcs Sándor dr. — A győri tszéknél Lische Gusztáv helybeli iparos ellen. bej. szept. 19, fsz. szept. 26, csb. Proszt János, tg. György Károly dr. PalyazatOK . A szegedi tszéknél albirói áll. szept. 6 (189.) Kúria3 es taftlai ért*»s tesek. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek f ölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Kolozsvár Gy. B. \. dr. Gazdák és iparosok—Scheffer érk. 4,818/902. sz. a. elöa. Vaszil.evics. n. e. — Natyröce V. K. dr. Plank—Pöltl érk. 4,5t6/9U2. sz. a. (nem 4.4(i(i) n. e. elöa. Pecháta. — Straszman—Klein érk. 820/903. v. sz. a. elöa. Jókuthy, n. e. — Versec S. K. dr. Államkincstár —l'inzker érk. 1,772/903 sz. a. előa. Debreczenyi, n. e. — Csuka—Bozsana érk. 3,810/903 sz. a. előa. Zachár, n. e. — Vizenkovics — Gábor érk. 924/903 sz. a. előa. Oroszi, n. e. — Torbarov— Raschits érk. 5,63-S/903 sz. a. előa. Scrierff, n. e. — Vojnov—Laczkov, Jeszenszky—Hollánder, Ált. Bank—Első Temes- moravicai tp. nem érk! Telekkönyvi ügyekben jártas, szorgalmas, józanéletü kir. közjegyzősegéd 1,000—2,000 korona óvadékkal állandó alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. Nagy gyakorlattal biró ügyvédjelölt vidéki irodát keres. Leveleket Nagy gyakorlat cim alatt a kiadóhivatal továbbit. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. PAIXAS RÍSZVÉNrTÁIWASÁO NrOMOÁJA BUOAPE6TÖ1