A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 2. szám - Kína büntető kódexe

8 A JDG bása végett folyamatba tett bűnügyében következőleg végzett: A kir. tszék helyesen járt el, midőn a Szeged sz. k. városának bordélyügyi szab. rendelete alapján alkalmazott, tehát a kbtk. 23. § alá eső mell. pénzbüntetetést az e §. 5. bek.-ben megjelölt határok között a íő összbüntetést képező fogházban és 2 napi tartamban szabta ki. Mert a kbtk. 23. §. korlátai akkor is megtartandók, midőn összbüntetés alkalmazása következtében a kihágási főbüntetés az eljárásnál súlyosabb büntetési nemre változik át és ennek folytán a kihágási mellékpénzbüntetés is e súlyosabb büntetési nemre változtandó át. Ha ez esetben a kbtk. 23. §. helyett a btk. 53. § alkalmaztatik, ez azon el nem fogadható eredményre vezetne, hogy az összbüntetés kiszabásánál, a melynek célja a külön-külön kimért büntetések méltányos leszálitása, a vádlott helyzete súlyosbodnék s igy a jelen esetben 2 napi elzárás helyett esetleg 5 napi fogházat szenvedne, ami nyilván ellentétben van a törvény célzatával. Minthogy eszerint a kir. tszék az összbüntetés megállapításánál a törvényt nem sértette meg, kir. ügyészség semmiségi panasza elutasítandó volt. Vádlottnak az a tette, hogy jogosulatlanul megszerzett okiratokkal magát a siketnémák intézete könyöradományok gyűjtésére felhatalmazott tanárának adta ki, s az igy gyűjtött összeget saját céljaira fordította, a Btk. 381. §-a szerint minősülő csalás bűntettének fogalma alá esik, nem pedig a Kbtk. 71. S- alá, mert az ebben körülirt közbiztonság elleni kihágás akkor létesül, ha az illető az ott meghatározott módozatok alkalmazásával saját maga számára eszközli a gyűjtést ; nem pedig akkor, ha a tettes, az adakozókat ravasz fondorlattal birja adakozásra. (A m. kir. Kúria 1902 július 23. 6,997/902. sz. a) A kir. belügyminiszterhez intézett bead ványban tett rágalmazó nyilatkozat a Btk. 262. §-ának szempontjából nem nyilvános. (A m. kir. Kúria 1902 június 3. 5,217/902. sz. a.) A bűnvádi eljárás befejezése után a büntető bíróság nincs jogosítva biztosítási végrehajtást elrendelni. A biztosítási végrehajtás elrendelése iránti végzés ellen a BP. szerinti, a foganatosítás során hozott végzések ellen a végrehajtási eljárásról szóló törvény szerinti jogorvoslattal lehet élni. (A m. kir. Kúria 1902 január 24. 179/902. sz. a.) A Btk. 359. §. szerinti sikkasztásnak tekintendő vétséget elköveti a nem-tulajdonos is, ki a tulajdonosnak a nála lefoglalt dolgát kiadja. A tulajdonos ez esetben a Btk. 368. 1?. szerinti jogtalan elsajátításban bűnös. (A m. kir. Kúria 1902 június 2. 5,216/902. sz. a.) A BP. 11. §-ának 1. bekezdése szerint a törvényben megállapított határidők csak a külön meghatározott esetekben hoszszabbithatók meg. A vádlónak tehát nem engedhető meg, hogy semmiségi panaszának indokait csak az ítélet kézbesítésétől számított nyolc nap alatt adhassa be. (A m. kir. Kúria 1902 unius 17. 5,800/902. sz. a.) Aki védekezés közben tudva valótlanul azt állítja, hogy a terhére rótt büntetendő cselekményt más követte el, hamis vádban bűnös. (A m. kir. Kúria 1902 április 3. 2,999/902. sz. a.) Néma csődhitelezők fedezetlen követelése, vagyis a vagyonbukás által okozott kár, hanem azon összeg irányadó a btkv. 4i5.í-ában előirt büntetés meghatározására, mely a csalárd bukást megállapítható tény folytán következett be. (A m. kir. Kúria 1902 szept. 17. 8.131. sz. a.) Aki betört ablaküveg darabjait kiszedve, az eképpen támadt nyíláson benyúlva tolja félre a bezárt ajtó reteszét, az eképp kinyitott ajtón bemenve lop : annák cselekménye nem esik a Btk. 336. S-ána'ü 3. pontja alá. (A m. kir. Kúria 1902 július 1. 6,147/902. sz. a.) Vádlottnak azon tette, hogy a sértettel váltót azon ürügygyei íratott alá, hogy szerződést tánuképp ir alá. s annak kitöltése után értékesítését megkísérelte, a csalás a Btk. 403. §. 1. pontjában (váltóhamisítás) és 404. (okirat megállapodásellenes kitöltése) §-ai szerinti okirathamisitás bűntettei kísérletének halmazatát állapítja meg. (A m. kir. Kúria J 902 június 4. 5,248/902. ,-=z. a.) Nem helyeztettek vád alá. a fegyelmi vétséggel vádolt ügyvédek amiatt, mert az ügyvédi kamara évi jelentésében a helybeli járásbíróság ügykezelésére nézve foglalt észrevételek megcáfolására a járásbiró felhívására a járásbírósághoz beadványt intéztek, mely beadványban kijelentették, hogy a kamarai jelentésben foglaltak a valóságnak nem felelnek meg és a jelentés tartalmán megütközésüket fejezték ki. (A m. kir. Kúria 1902 május 10. 210/902. sz. a.) Sógorsági viszony fenforgása magában véve a felek ügyleteinek és üzleti viszonyainak ismeretét valószinüsitö egyéb szorosabb összeköttetése bizonyítása nélkül, jogvesztést maga után vono rosszhiszeműség bizonyítására elégtelen. (A m. kir. Kúria 1902 szept. 2. 197. sz. a.) Arra az elitéltre nézve, aki büntetését a BP. 5o6. s-anak második bekezdése alapján az ítélet jogerőre-emelkedése előtt kezdi meg, a büntetés a tényleges megkezdés napjától számítandó. Sérti tehát a törvényt az oly kir. ítélőtáblai itélet, amely a büntetés tényleges megkezdésének napjától az itélet jogerőreemelkedésének napjáig eltelt időt a Btk. 94. S-a alapján beszámítás tárgyává teszi. (A m. kir. Kúria 1902 május 7. 4,245/902. sz. a.) Az i883 : XXV. t -c. 2. §-a alapján a Btk. 92. §-ának alkalmazása nélkül is, egyhavinál rövidebb fogházbüntetés is szabható. (A m. kir. Kúria 1902 április 21. 3,64~</902. sz. a.) Azon állítás, hogy a német nemzetiségű polgárok Magyarországon nemzetiségük miatt minden tekintetben háttérbe szoríttatnak, határozatlanságánál fogva a bizonyítás lehetőségét kizárja. A sajtótörvény 33. §-a értelmében az átvett sajtóközlemény miatt akkor is van bűnvádi eljárásnak helye, ha az először történt közlés nem büntettetett, (A m. kir. Kúria 1902 július 30. 7.170/902. sz. a ) 30 frtot meghaladó erdei termény ellopása esetén a Btk. 338. §-a csak akkor alkalmazható, ha ezen lopás elkövetését megelőző büntetés kiállása óta nem telt el három év. (A m. kir. Kúria 1902 április 23. 3,750/902. sz. a.) Tolvajszövetség tagjai a szövetkezésből kifolyóan elkövetett egyes lopások tetteseinek tekintendők, tekintet nélkül arra, hogy a szövetség egyik vagy másik tagja egyes lopások elkövetésénél nagyobb vagy kisebb tevékenységet fejtett ki. Ez esetben tehát nem állapitható meg bünsegély. (A m. kir. Kúria 1902 június 17. 5,798/902. sz. a.) A magánvádló részéről képviselt vád esetében, ha a vádirat ellen a terhelt a törvényes határidőben nem tett kifogást vagy arról lemondott, a BP. 262., 267. §-aiban megjelölt határozatok hozására a BP. 279. §-a értelmében a vádtanács bír hatáskörrel. (A jogegység érdekében hozott határozat.) (A m. kir. Kúria 1902 január 14. 305/902. sz. a.) Bűnügyi zárlatot a vádtanács a vádirat beadása előtt is, terhelt előzetes meghallgatása nélkül, a biztosítási végrehajtással egyidejűleg is elrendelhet. A biztosítási végrehajtás ugyanis csak zálogjogot biztosit, a zárlat pedig a terhelt ingóságainak a sértett magánjogi igényének kijátszását célzó elidegenítését s elrejtését akadályozza meg ; tehát azoknak mindegyike más módon biztosítja a sértett magánjogi igényének érvényesítését. A veszély fenforgása azonban igazolandó. Sem a biztosítási végrehajtás, sem a zárlat elrendelése előtt a terheltet nem kell meghallgatni. (Budapesti kir. tábla 1902 április 30. 2,780/902. sz. a.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A budapesti keresk. és váltótszéknél Országos magyar kölcsönös biztosító szövetkezet felszámolásban helybeli cég ellen, bej. febr. 3., fsz. márc. 5., csb. Gallia Béla dr., tg. Fittler Dezső dr. — A pécsi tszéknél Weisz Anna siklósi kereskedő ellen, bej. febr. 7., fsz. febr. 18., csb. Farkas Sándor, tg. Vági Lajos dr. — A beregszászi tszéknél Kepecs Dávid tiszaujlaki kereskedő ellen, bej, jan. 19., Isz. febr. 9., csb. Szük Lajos, tg, Szász Ádám dr. — A székesfehérvári tszéknél özv. Pfeiffer Jakabné helybeli szabó ellen, bej. febr. 28.. fsz. márc. 13., csb. Sohár Béla, tg. Borchert Jenő dr. Pályázatok : A miskolci tszéknél jegyzői áll. jan. 21. (3) — A pécsi tszéknél aljegyzői áll. jan. 21. (3) — A pécsi közjegyzői kamaránál közjegyzői áll. Szentlörinczen, jan. 28. (3) — Ugyanazon kamaránál közjegyzői áll. Pécsett, jan. 30. (4) Kúriai és táblai értesítések. Brassó W. I. dr. 3,406/902 és 1,729 902 n. e. — Derecske L. A. dr. Mustó-Holczer netn ént — Fogaras F. A. dr. A kérdett ügy még nem érk. — Pécs K. M. dr Sebők—Sebők érk. 6,044/902 sz. a. elöa. Keresztszeghy, n. e. — A másik két ügy bővebb adatok (ügy neme, fölterj. időpontja) hijján nem található. — Pozsony L. D. dr. Grossmann—Székely-ügy nem található a táblán. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Fiatal ügyvéd előkelő fővárosi irodába — esetleg társul — belépne. Irodát készpénzzel át is venne. Cime a kiadóhivatalban. Gyakorlott ügyvédjelölt, aki több vidéki irodában működött s irodát önállóan isvezetett, alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. Gyakorlott, a német és tót nyelvet is biró közjegyzőhelyettes alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. PAU-A8 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUOAPESTBN.