A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 33. szám - Kié a 10,000 korona? - Az országgyűlési tag megvesztegetése. Adalék a büntető Novellához

Huszonkettedik évfolyam. 33. szám. Budapest, 1903 augusztus ítf. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. az. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrcjdehisek, felszólalások a Kiadóhivatalhoz intézendök. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) BETILAF12 IGAZSÁGÜGY ÉRDKKE1NEK EÉP7ISELKTBRE. A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI t KÖZJEGYZŐI KAR Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. üryvédek. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési arak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre _ 3 korona Fél « _ 6 « Egész • _ 18 « Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen oostautalványayal küldendők. TARTALOM : Kié a 10,000 korona ? Irta Moldoványi Ede dr. Az országgyűlési tag megvesztegetése. írta ifj. M ó d 1 y László, Szegzárdon. — Küzdelem a mindennapi kenyérért. Irta A v a r f y Ferenc dr., aradi ügyvéd. — A budapesti állami rendőrség jelentése 1902. évi működéséről. Irta Révai Lajos dr. — Irodalom (Elkésett vélemény egy jó könyvről; J el 1 aCh i C h István dr : Törvényszéki Orvostan. Ösmerteti Fekete Ödön, kassai kir. ítélőtáblai tanácselnök.) — Vegyesek. MELLEKLET: Jogesetek tóra. — Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a 1 udapesti Közlöny-bői. Kié a io.ooo korona? Irta MOLDOVÁNYI EDE dr. Miklós Ödön a parlamenti vizsgálóbizottság előtt azt a tételt állította fel. mégpedig apodiktikus alakban, hogy a 10.000 korona Pap Zoltán tulajdona. A kérdés megoldása nem oly egyszerű, mint első tekintetre latszik. I. Mindenekelőtt megoldandó a kérdés, vájjon az nem elkobzandó-e a btk 61. §-a értelmében? Nem ! Mivel a képviselők megvesztegetése ez idő szerint büntetendő cselekményt nem képez. II. Fixpont elnyerése céljából kutassuk a döntést a Tervezet alapján. 625. §-a értelmében a traditio causa l-\ogügy\et. Kelléke a tulajdon átruházására irányuló érvényes kötelezettség. Hogy a megvesztegetés mindenképpen turpis causa. ahhoz szó sem fér. így tehát Pap a 10,000 koronán tulajdonjogot nem szerzett, a tulajdonos Szápáry László gróf. III. Az Indokolás szerint ez uralkodó jogunk álláspontja is. ((Határozottan állithatni, hogy birói gyakorlatunk az elvont dologi szerződés elméletét el nem fogadta.» Eszerint érvényes jogunk szerint is a 10,000 korona Szápáry László gróf tulajdonában maradt. De kérdés: vindikálhatja-e Szápáry László gróf a 10,000 koronát ? Nem ! Feltétlenül nem, cselekménye reá nézve is turpis volt s igy kereseti joga nincsen. De ha önként visszaadják azt neki, elfogadhatja. IV. Érdekesebb, de egyszersmind szövevényesebb a kérdés, ha nem osztjuk az Indokolás véleményét, hogy a traditio érvényes jogunk szerint causa/-jogügylet Mellesleg megjegyezve, hogy az érvelés nemis fedi teljesen a kijelentés apodikticitását. A causalügylet szempontjából '6 alkotórészt lehet a traditiónál megkülönböztetni. 1. Az érvényes kötelezettséget, melynélfogva «A» tulajdonát «B» re átruházza. 2. A tulajdon átruházására, illetve megszerzésére irányuló egybehangzó akaratnyilvánítást (animus transferendi et accipiendi dominii) és ehhez járul 3. a dolog tényleges átruházása. Az abstrakt dologi szerződésnél a 2. és 3. alkotórész szintén lényeges kellék. De az u. n. iusta causa traditionis1), legalább lélektan' motiváció gyanánt, az elvont ügyletnél is szerepel. Generatio aequivoca a jog terén sem létezik. Lehetetlenség, pszihologiai lehetetlenség, hogy egy józan ember másnak valami dolgot átadjon minden ok nélkül. Vagy ajándékoz, vagy eladott dol got szolgáltat, vagy kölcsönöz, no vagy veszteget. Tehát a iusta causa traditionis az abstrakt ügyleteknél is szerepel, a traditiót hol megelőzi, hol kiséri, hol lebeg ') L. az ily vonatkozásban agyonkommentált I. 81. pr. D. a. r d. (41. 1.) Nunquam enim nuda traditio transfert dominium, nisi ita, si iusta causa praecesserit, praeter quam traditio sequetetur. felette. A különbség csak az, hogy az obligatorius viszony vitiuma nem inficiálja a traditio dologbeli hatását, nem gátolja a tulajdon átszállását. Kétségtelen, hogy Pap Zoltán mentalreservatio-val élt, midőn a 10.000 illetve 12,000 koronát Dienes Mártontól tiltakozás nélkül átvette. Kérdés mármost, mennyiben befolyásolja a döntést ezen mentalreservatio ? Semmiben ! A mentalreservatió-nak jogi hatás nem tulajdonitható. Ez figyelembe nem jön. De ugyanazon eredményre jutunk, ha Kohler-tú a mentalreservatió-nak erkölcsi motívumból joghatályt nem tulajdonítunk, mivel az hazugság. Jelen esetben azonban Pap Zoltánt morális tekintetek vezették. De a iusta causában levő vitiu/u, itt a mentalreservatio nem inficiálhatja a dologi szerződést, nem gátolja a tulajdonjog átszállását. így tehát Pap Zoltán megszerezte volna a tulajdonjogot a 10,000 koronára. És csakis azáltal vesztette volna a már megszerzett tulajdonjogot, hogy a pénzt a Ház asztalára tette. Ugyanis a letétel által most a képviselőház, mint Szápáry László gróf negotiorum gestor-a szerepel és ily minőségben őrzi a pénzt. Ratiliabitio esetén Szápáry László gróf tulajdonává válik. Csakhogy itt sincs kereseti joga. Elfogadhatja a pénzt, de nem perelheti. V. Ugyanazon végeredményre, de kielégítőbb megokolással, jut a következő levezetés. Nem az 1. a. felsorolt iusta causa traditicnisban lappangó vitium inficiálja a dologi szerződést és akasztja meg a tulajdonjog átszállását a jogszerzőre, hanem a dologbeli szerződés létre sem jöhet, mivel a két s/erződő fél egybehangzó akaratnyilvánítása a tulajdonjog átruházására és illetve megszerzésére : a 2. alatt részletezett animus transferendi et accipiendi dominii hiányzik. Dienes, mint Szápáry László gróf meghatalmazottja, akarata irányult ugyan az animus transfereudi-re, de ennek meg nem felelt, ebbe bele nem kapcsolódott Pap Zoltán animus-a a dominii accipiendi-re. Nála a tulajdonszerzésre irányzott akarat teljesen hiányzott, igy tehát egybehangzó akaratnyilvánítás, vagyis szerződés létre sem jött. Igy tehát a 10,000 korona Szápáry László grófé maradt. De természetesen vindikáció joga nélkül. VI. Hogy a 10.000 korona Dienes Márton tulajdonának abszolúte és semmiféle szempontból nem tekinthető, az bővebb fejtegetést nem igényel, az Dienes Márton meghatalmazotti szerepéből kétségtelenül folyik. Megokolt ellenvéleményt köszönettel fogadok. Az országgyűlési tag megvesztegetése. — Adalék a büntető Novellához. — Irta ifj. MÓDLY LÁSZLÓ.. Szegzárdon. A büntető-törvény életbeléptetése óta az élet mind több és több oly bűnös cselekvést (kerités, leánykereskedés stb.) vet felszinre, amelyeket a B. T. K. büntetlenül hagyott. Szomorú jelensége ez az erkölcsök lazulásának és a társadalmi élet rothadásának. Több bűnös cselekvés felvétele válik szükségessé a B. T. K.-be, melyet negyedszázaddal ezelőtt a törvényhozó részint azért nem foglalt abba, mert azok elkövetésének lehetőségére nem gondolt, részint meit a közerkölcsíséget és a jogrendet nem veszélyeztették oly mérvben, mint jelenleg. Oly bünc^elekvés foglalkoztatja most az országot, megbotránkozást keltve annak határain tul is, sértve és veszélyeztetve a jogrendet, az állam alkotmányát, melyet a B. T. K. Lapunk mai száma 8 oldalra terjed.