A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 29. szám - Közbenjárási dij és költség kérdése, midőn a végrehajtásnál az ügyvédnek nem-ügyvédjelölt alkalmazottja járt közbe - A jog filozófiája és kritikai méltatása a fejlődési elv alapján. Folytatás

114 A JOG különben a díjtételek évről-évre emelésével a 6. évi díjmentes kedvezménytől a biztosított megfosztatnék. Ezek szerint felperes jogosulatlanul emelvén a díjtételeket, azokat csakis az 1897. évi kötvényben foglalt alapon követelhetné. Tekintve azonban, hogy a magasabb díjtételek felszámítását tartalmazó 1898 évi kötvényt észrevétel nélkül átvette, az abban feltüntetett magasabb díjtételek miatt kifogást nem tett, ez által az abban foglalt feltételeket is elfogadottnak tekintendő, miértis 1898. évre a 100, illetve 150 százalékos magasabb díjtétel számitásbavételével az ezen évre járó biztosítási díj összege 1926 K. 82 fillérben volt elfogadandó. Ami az 5. •/. a. kötvényben 1899. évre kitüntetett díjtételeket illeti, e tekintetben is az 1898. kötvény oly tételeit kellett alkalmazni azért, mert igaz ugyan, hogy az 1899. évi kötvényt alperes helyesnek el nem fogadta, tekintve azonban, hogy az 1898. évi díjtételek ellen kifogást nem tett, ez által az 1897. évi díjtételekről lemondottnak, s ahhoz való jogától elállottnak tekintendő s az 1898. évi díjtételes helyességét elismertnek tartandó. Minthogy pedig felperes 1-90 illetve 2-70 százalékos díjtétel mellett vette számításba az 1899. évi biztosítási dijat, s ennek eredményeként 2,786 K. 76 fillérrel jogtalanul terhelte meg alperest, holott az 1898. évi díjtétel mellett csak 1,587 K. 13 fill. illette volna meg, felperesnek 1899. évre 1,587 K. 13 fillérhez, s igy összesen 3,513 K. 95 fillérhez lévén követelési joga, tekintettel arra, hogy a kereset beadása után alperes 2,748 K. 40 fillért kifizetett, a vitás és felebbezés tárgyát képező 1,986 K. 56 f-ből felperes részére 765 K. 55 f. volt megítélendő az ezt meghaladó 1,221 K. 01 f. töke és kamataira nézve pedig mindkét alsóbiróság ítéletének e részben megváltoztatásával felperes el volt utasítandó. A perköltségek azért szüntetődtek meg különösen, mert a kereset beadása után alperes 2,748 K. 40 f.-t az ellenirat beadása előtt kifizetvén, a kérdéses és további vita tárgyát képező 1,986 K. 56 fből felperes részére csakis 765 K. 55 f. ítéltetett meg, tehát a kérdéses követelés nagyobb részere felperes pervesztes lett. Bűnügyekben. A btk. ioo. §-ban foglalt az a szabály, mely szerint a 98 és 99 §§-ok esetében a felemelt szabadságvesztés-büntetés i5 évet nem haladhat tul, a 104. § alapján meghatározott összbüntetés kiszabásánál is követendő ; a btk. 53. i^-ának 3. bek. érteim, tizenöt évig tartó fegyházbüntetés alkalmazása esetében a kiszabott pénzbüntetést szabadságvesztés-büntetésre átváltoztatni nem lehet. A. m. kir. Kúria (1903 május 30-án 4606/B. sz. a.) gyilkosság büntette és súlyos testi sértés vétsége miatt jogerősen elitélt s büntetését töltő Z. Jakab elleni bperben a koronaügyésznek a jogegység érdekében használt perorvoslatát vizsgálat alá vévén, következő Ítéletet hozott: A koronaügyéiz perorvoslata alaposnak találtatván, kimondatik, hogy a btk. 100. §-ban foglalt az a szabály, mely szerint a 98. és 99. §§-ok esetében a felemelt szabadságvesztés büntetés 15 évet nem haladhat tul, a 104. §. alapján meghatározott összbüntetés kiszabásánál is követendő; — és hogy a btk. 53. §-ának 3. bek. érteim, tizenöt évig tartó fegyházbüntetés alkalmazása esetében }a kiszabott pénzbüntetést szabadságvesztés-büntetésre átváltoztatni nem lehet. Két irányban sértette meg tehát a törvényt a gyulafehérvári kir. tszék fenn idézett keletű (1902 ápril 5-én 2,492. sz.) Ítéletével, egyrészt annyiban, amennyiben a Z. Jakab ellen a btk. 104. §. 2. p.-ra való téves hivatkozással, tényleg azonban a 104. §. 2. p. alapján meghatározott összbüntetést tizenöt évi és egy havi fegyházban szabta ki, és másrészt az által, hogy az ugyanazon vádlottra a fegyházbüntetésen felül kiszabott 20 K. pénzbüntetés behajthatlansága esetére 1 napi fegyházra átváltoztattatni rendelte. Egyúttal pedig az idézett Ítéletnek az összbüntetés tartamának meghatározásáról és a pénzbüntetés átváltoztatásáról rendelkező része hatályon kívül helyeztetik; — Z. Jakab összbüntetést képező fegyházbüntetése a büntetés kezdetére és a vizsgálati fogság beszámítására vonatkozó ítéleti rendelkezések érintetlenhagyásával — 15 évi tartamban állapittatik meg; a 20K. pénzbüntetésnek behajthatatlanság esetére fegyházra való átváltoztatása iránti intézkedés pedig mellőztetik. Megokolás: Z. Jakab a gyulafehérvári kir. jbiróságnak 1900 aug. 11-én 1900 B. 454/4. sz. a. hozott ítéletével a R. Gligor irányában 1900 máj. 27-én elkövetett, a btk. 301. § alá eső súlyos testisértés vétsége miatt 3 napi fogházra és behajtatlanság esetén 2 napi fogházra átváltoztatandó 20 K. pénzbüntetésre Ítéltetvén, a vádlott által felebbezett ezt az ítéletet a gyfehérvári kir. tszék az 1901 febr. 4-én tartott felebbv. tárgyalás alapján 4480. sz. a. hozott, a felek megnyugvása folytán jogerőre emelkedett ítéletével helybenhagyta. Időközben, vagyis a jelzett bűnügy folyamatbanléte alatt azonban Z. Jakab a S. Niculae irányában 1900 szept. 30-án elkövetett a btk. 278. §-ában meghatározott gyilkosság bűntettének gyanújából 1900 okt. 5-én vizsgálati fogságba helyeztetvén, a gyfehérvári kir. tszéknek mint esküdtbiróságnak 1901 febr. 24-én 1,250. sz. a. hozott ítéletével az említett gyilkosság büntette miatt a btk. 92. §-ának alkalmazásával 15 évi fegyházbüntetésre és 10 évi hiv. vesztésre ítéltetett. Ez az ítélet is a közbevetett semmisségi panaszoknak a kir. Kúria részéről történt vissza- és elutasítása folytán jogerőre emelkedvén, a gyulafehérvári kir. tszék a kir. ügyész indítványára a külön ítéletekben kiszabott szabadságvesztés-büntetésnek a Bp. 517. és 518. §-ai értelmében egy összbüntetésbe való foglalása céljából 1902 ápril 5-én tárgyalást tartott és az ennek alapján 2492. sz. a. hozott, a felek által megnyugvással fogadott jogerős ítéletének a fenn említett ítéleteknek a szabadságvesztésbüntetésre vonatkozó rendelkezéseit hatályon kívül helyezve, Z. Jakab összbüntetését, hivatkozással a btk. 104. §. 2. pontjára, 15 évi és 1 havi fegyházban állapította meg; a kiszabott 20 K. pénzbüntetést pedig behajthatatlanság esetére 1 napi fogházra átváltoztatni rendelte. Ezekkel a rendelkezésekkel a gyfehérvári kir. tszék megsértette a törvényt, mert nem vette figyelembe a btk. 100. §-áb* foglalt és a 104. §. szerint a külön Ítéletek által kiszabott több rendbeli szabadságbüntetésnek egy összbüntetésbe való foglalása alkalmával is alkalmazandó azt a szabályt, mely szerint a büntetett és más büntetendő cselekmény halmazata esetében kiszabott, illetőleg felemelt szabadságvesztés-büntetés 15 évet tul nem haladhat; valamint szem elől tévesztette a btk. 53. §. 3. bek.-ben foglalt azt a szabályt, mely szerint 15. évi fegyházbüntetés alkalmazása esetében a kiszabott pénzbüntetést szabadságvesztés-büntetésre átváltoztatni nem lehet. Mindezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismerni és a törvénysértést megállapítani; egyúttal pedig pedig a Bp. 442. §-ának utolsó bek. érteim, az ítéletnek a törvényt sértő rendelkezéseit hatályon kivül helyezni és a törvénynek megfelelően intézkedni kellett. A közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. A házépítő egyesületek, mint illetékegyenérték alá eső jogi személyek, adásvételi illetéket űzetni nem tartoznak. (8,384/902. sz.) A pékek és tejkereskedők szállítójegyei nem esnek számlabélyeg alá. (6,637. és 7.890/902. sz.) Ha az örökösök a végrendeletet hatályon kirül helyezik, az örökösödési illeték helyesbítését nem kívánhatják azon a címen, hogy az osztály a végrendelet alapján eszközöltetett. (5928/902. sz.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A debreceni tszéknél Czeglédy József helybeli lakos ellen, bej. aug. 29, Isz. szept. 21, csb. Kolbenhayer Kálmán, tg. Vályi Nagy Gusztáv. — A szegedi tszéknél Strausz Cecil helybeli lakos ellen, bej. aug. 22. fsz. szept. 5, csb. Gömöry Andor, tg. Kormányos Jenő dr. — A kassai tszéknél Jurovics Lipót helybeli cég ellen, bej. szept. 14, fsz. okt. 10, csb. Dubay József, tg. Stamberger Péter dr. — A kolozsvári tszéknél Janovits Géza helybeli kereskedő ellen, bej. aug. 13, fsz. szept. 23. csb. Jékey Dániel dr, tg. Náthán Salamon. Pályázatok : A topánfalvi jbirőságnál albirói áll. jul. 25 (154) — A zilahi jbirőságnál birói áll. jul. 25 (i54) — A tiszalöki jbirőságnál albirói áll. jul. 25 (154) — A budapesti körjegyzői kamaránál közjegyzői áll. Kunszentmiklóson, aug. 4 (i56) — A gyulafehérvári kir. ügyészségnél alügyészi áll. jul. 29. (i57). — A zsolnai jbirőságnál albirói áll. jul. 29. (157). — Az aranyosmaróthl ügyészségnél alügyészi áll. jul. 29. 1157). — A székelyudvarhelyi jbirőságnál aljegyzői áll. jul. 29 (157) — A veszprémi tszéknél aljegyzői áll. jul. 30 (i58) — A nyíregyházai tszéknél aljegyzői áll. jul. 30 (i58) — A beregszászi tszéknél aljegyzői áll. jul. 31 (i59). Kúriai és táblai értesítések. Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, hogy a kérdett ügyek f ölterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velü7ik. Másképp azok felkutatására—sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Dárda N. K. dr. Izsák—Bognár váltóper nincs a Kúrián. — Homonna M. Gy. dr. Baranik—Weiszberger érk. 3170/903 sz. a. előa. Vaszilievits, n. e. — Barnik—Miksák érk. 4371/802 p. ss. a. előa. Horváth, n. e. — Moór H. J. dr. Patak— Kailbach nem érk. — Nagykanizsa F. A dr. Virányi b. ü. nem érk. — Nagyszeben H. H. K dr. Binder—Binder érk. 3473/903 p. sz. a. előa. Töttössy, n. e. — Ervén— Ervén érk. 2117/903 p sz. a. előa. Pecháta, jun. 30. hh. — Herskovics —Herskovics érk. 5696/903. p. sz. a. előa. Tódorffy, n. e. — Secelean - Secelean (tulajd.) érk. 4209/903 p. sz. a. előa. Popu, n. e. -.- Ezen felek között válóper nem érkezett a Kúriára. Pécs R. B. dr Guth — Weber erk. 7961/902 sz. a. előa. Istvánffy n. e. — Sátoraljaújhely Sz G Séra—Séra érk. 176/903 p. sz. a. előa. Uhlyarik. n. e. - Vasvár K P Pap-Karlovits érk. 6750/902 p. sz. a. előa. Klimkó, n. e. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönbenjelöltekgyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Több mint tizévi gyakorlattal biró, kamarailag bejegyzett, a hagyatéki ügyeket önállóan kezelni képes közjegyzőjelölt alkalmazást keres. Kálmánczhey Béla Ermihályfalván. A rozsnyói kir. közjegyző helyettestT keres ; előnyben részesül azon pályázó, aki a tót és német nyelvben jártas. PALLA8 RéeZVENYTÁR8A«ta NYOMDÁJA BUDAPESTEN.