A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 2. szám - Kína büntető kódexe

A JOG Ha az illető kirabolt vagy meglopott égvén egyszersmind meg is sebesittetett, a főtettes lefejeztetik, és ha valamely szervezett rablóbanda a zsákmány biztosítására irányuló támadás alkalmával felgyújt egy házat vagy bántalmaz egy nőt, a tettesek elfogatásuk után azonnal lefejeztetnek s fejük nyomban dárdákra szegezve köztéren kiál'iíandó. Ha egy rablás vagy lopás tettesének bűntársai első bűncselekményük elkövetése alkalmával feljelentik magukat, mielőtt valamely hatóság értesíttetett volna, kegyelmet kapnak. A lopásban bűnös egyének felett hozott kiváló bi rói ítéletekben a bíró mindig tekintetbe veszi a meglopott egyén rangját és az ellopott összeget. Közönségesebb esetekben a vétkes egyének bal karjának alsó részét e szavakkal bélyegzik meg: «tsie tao», ami annyit jelent, hogy «tolvaj>, — mintegy intőjelül másoknak s gyalázatára s önmaguknak s mellesleg, hogy testi büntetést vegyenek; bizonyos esetekben aztán örökre száműzetnek. Ami azt illeti, hogy mi határozza meg a lopást és a rablást s mi ezeknek csupán a kísérlete, erre a szabály az, hogy a dolgoknak nyilvános és erőszakos elvétele rablás, privát és eltitkolt elvitele lopás A kísérlet a bűnözési szándék keresztülvitelétől annyiban különböztetendő meg, hogy amidőn a körülmények általában arra engednek következtetni s tanuk szolgáltatnak bizonyítékot _a nyilvánvaló tényre, de a dolgok tényleges birtokbavételére nincs bizonyíték: a bűncselekmény csupán mint kísérlet büntetendő. Amikor a tényleges birtokbavétel be van igazolva, a lopás vagy rablás ténye teljesen befejezettnek vélelmeztetik s a tettes ennek megfelelő büntetésben részesül. Kiváló gondot fordit a kódex a császár egészségének és kényelmének a biztosítására; ha valamelyik orvos vigyázatlanul bárminő, a bevett szokás által nem-szentesitett módon készíti és keveri az ő császári fensége használatára rendelt orvosságokat, vagy nem látja el azokat a megfelelő leírással és utasítással, szigorúan büntettetik, úgyszintén az a s z a k á c s is, ki a császári ebédek elkészítésénél nem tanúsít különösebb gondosságot. A kínai kódexnek egyik-másik intézkedése nagyon figyelemre méltó, különösen azok, melyek az egyént védik a mindenféle monopóliumok ellen s amelyek arról intézkednek, hogy ha csalárd és a piaci árfolyamokra rendszerint kedvezőtlen befolyást gyakorló vállalkozók másokat arra kényszerítenek, hogy részükre meg nem engedett hasznot és előnyt nyújtsanak s igazságtalan cselfogások által áruik árát azok tényleges értékénél jóval följebb emelik — szigorúan megbüntettessenek. Szintén humánus szakasza a kódexnek az, amely az öregekről, erőtlenekről, betegekről és szűköl ködökről való gondoskodásra vonatkozik. Minden magisztrátusnak kötelességévé van téve a kerületében minden egyes ilyen egyént fentartani és gyámolítani, ha hozzátartozóik egyáltalán nincsenek; amennyiben pedig ezt tenni elmulasztaná, büntetésnek lesz kénytelen magát alávetni. A kódex még sok más érdekes intézkedést tartalmaz, de a felhozottak is elegendők annak megmutatására, hogy mig Kína büntető-törvénye a legnagyobb részben az osztályoknak kedvez s barbár módon kegyetlen ott, hol a köznépről van szó, bizjnyos szakaszaiban éppen nem érdemetlen a művelt Nyugat felvilágosult és előrehaladt nemzeteinek érdeklődésére. Zsoldos Benő, zombori kir. törvényszéki aljegyző. Nyilt kérdések és feleletek. A váltójog köréből. Válaszok a Jog multévi 52. számában fölvetett kérdésre. Az 1876: XXVII. t.-cikkbs foglalt magyar váltótörvény 84— 87. §-ai a váltójogi kereset elévülésének határidejét állapítják meg, s a 88. §. azt a kijelentést teszi, hogy «az elévülés hivatalból figyelembe nem vétetik.* Az 1881. évi november 1-én 2,851. sz. alatt a váltóügyekben követendő eljárás tárgyában kelt igazságügyminiszteri rendelet 14. §-a szerint: «sommás eljárásnak csak minden lényeges kellékkel bíró váltó alapján, az esetben van helye ... ha a kereseti jog elévültnek nem mutatkozik.* A végrehajtási eljárásról szóló 1,881: LX. t.-cikk 223. §-a első bekezdése szerint: <a kereset beadásával egyidejűleg, vagy a kereset beadása után, felperes külön kérelmére biztosítási végrehajtás rendelendő el, ha a kereset tárgyát készpénzbeli követelés képezi, s ugy a követelés összege mint lejárata törvényes kellékekkel ellátott és el nem évült váltóval van igazolva: a mennyiben felperes a veszély valószínűségét kimutatja.* Egyrészről az első, másrészről az utóbbi két jogszabály közt az első pillanatra ellentét mutatkozik, amenyiben a váltó elévülése az első szabály szerint hivatalból nem, hanem csak kifogás folytán, a két utóbbi szabály szerint pedig hivatalból is mindenesetre figyelembe veendő; tehát kérdés, hogy ha felperes az alperes elien elévült, de egyébként minden kellékkel ellátott eredeti aggálytalan váltó alapján indit váltókeresetet, kibocsátandó-e a sommás végzés, s ha esetleg nem bocsátandó ki, mit kell tenni a keresettel ? Ezek közt a jogszabályok közt tulajdonképpen semmiféle ellentét vagy összeütközés nincsen, sőt mindegyik megérthető és alkalmazható, ha figyelembe veszszük, hogy a váltójog kétféle, u. m. A) anyagi, B) alaki váltójog. Az alaki váltójog ismét kétféle, mégpedig: 1. peres, 2. perenkivüli eljárás. t A váltóperek az eljárás szempontjából szintén kétfélék, mégpedig: a) sommás váltóperek, b) rendes váltóperek lehetnek. Ezen szabályok összeegyeztetésére annak, hogy a sommás váltóperek ismét: aa) sommás fizetési egyenes váltókeresetek, bb) sommás fizetési visszváltókeresetek,^ cc) sommás fizetési egyenes és visszváltókeresetek, dd) sommás biztosítási egyenes váltókeresetek, ee) sommás biztosítási visszváltókeresetek, ff) sjmmás biztosítási egyenes és visszváltókeresetek, a rendes váltóperek pedig: aa) rendes fizetési egyenes váltókeresetek, bb) rendes fizetési visszváltókeresetek, cc) rendes fizetési egyenes és visszváltókeresetek, dd) rendes biztosítási egyenes váltókeresetek, ee) rendes biztosítási visszváltókeresetek, ff) rendes biztosítási egyenes és visszváltókeresetek lehetnek — semmi befolyása nincsen. Az 1876: XXVIt. t.-c. 88. §-ába foglalt az a jogszabály, hogy azelévüléshivatalból figyelembenem vétetik, csak az anyagiváltójogban érvényes, s azt jelenti, hogy a váltókereset, csupán a kereseti jog elévülése miatt, ha az elévülés akármily kétségtelenül felismerhető is a váltóból, hivatalból nem utasítandó vissza, sőt ellenkezőleg, letárgyalandó, s az alperes, amennyiben a perben az elévülés kifogásával nem él, a váltóba foglalt összegnél magasabbra nem-rugó kereseti összeg és járulékai megfizetésére vagy biztosítására kötelezendő, s csak ha az alperes az elévülés kifogásával élt, utasítandó el a felperes keresete. Az 1881. évi 2,851. I. M. E. szám alatt kelt váltóeljárási szabályrendelet 14. §-ának az a jogszabálya, hogy sommás váltóeljárásnak csak minden lényeges kellékkel ellátott eredeti aggálytalan váltó alapján van helye, haa kereseti jog elévültnek nem mutatkozik és a végrehajtásról szóló 1881: LX. t.-cikk 223. §-ába foglalt az a jogszabály, hogy váltó alapján készpénzkövetelés iránt indított perben a kereset beadásakor, vagy később beadott kérelemre csak akkor rendelhető el a biztosítási végrehajtás, ha a váltó el nem évült: csak az alaki jogban érvényes, s azt jelenti, hogy elévült váltó alapján sommás végzés ki nem bocsátható, azon rendes váltóper folytatható, továbbá, hogy a biztosítási végrehajtás elévült váltó alapján indított perben még veszély igazolása esetén sem rendelhető el, mert az adós kötelezettsége az elévülés egyszerű kifogására feltétlenül megszűnik. Ha valaki elévült váltó alapján sommás váltókeresetet ad be, akkor a bíróság a sommás végzés kibocsátása helyett, anélkül, hogy a keresetet elutasítaná, vagy pótlás végett visszaadná, az 1881. évi 2,851. I. M. E. alatt kelt váltó eljárási szabályzat 17. §-a értelmében a pernek a rendesváltóeljárás szerinti tárgyalására határnapot tüz, melyre a feleket a kereset példányain oly hozzáadással idézi, hogy a kitűzött határnapon meghatalmazott ügyvédjeik által az 1868: LIV. t.-cikk 111. §-ában meghatározott következmények terhe alatt jelenjenek meg. Az idéző végzésben felperes a sommás végzés megtagadásának okairól is értesítendő. Ha több váltókötelezett ellen együttesen indítanak sommás váltókereselet, sommás végzés azonban a váltónak egy vagy több váltókötelezett irányában való elévülése folytán nem minden váltókötelezett ellen hozható: ugyanazon végzésben, amely egy vagy több alperes ellen a sommás végzést tartalmazza, a sommás uton nem marasztalható alperesekre nézve a pernek rendes váltóeljárás szerinti tárgyalására határnap tűzendő ki. Ugyanezen szabály megfelelően alkalmazandó akkor is, ha ugyanazon váltókötelezett ellen több váltó alapján indítanak sommás váltókeresetet: sommás végzés csak az elnemévült váltók összege erejéig hozandó, az elévült egy vagy több váltóra nézve pedig a pernek a rendes váltóeljárás szerinti tárgyalására határnap tűzendő. Török István dr. tkvi. betétszerk. kir. albiró Turkevén. II. A J o g 1902. évi 52. számában közölt kérdésre a feleletem az volna, hogy ha az elévültnek mutatkozó, vagy egyébként aggályos váltó alapján kéri felperes a sommás végzés kibocsátását, ugy a 2,851/1881. ig. ü. min. rendelet 14. és köv. §§. szerint az eljárás módja az, hogy a biró előbb a kereset tárgyalására határnapot tüz, majd pedig e tárgyalás eredményéhez képest ítéletet hoz. Tudtommal a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék gyakorlata is ez. Szerény nézetem szerint ez éppen nem ellenkezik a váltótörvény 88. §-ában foglalt és a dolog érdemére tartozó azon rendelkezéssel, hogy az elévülés nem hivatalból figyelembe veendő körülmény; mert hiszen mi sem áll útjában annak, hogy ha alperes