A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 25. szám - Reformok a végrehajtások terén

2óá A /OG A magyar sajtójog, ugy amint életben van. (Irta K e n e d i Géza dr. A Fayer Gyula dr. és Vikár Béla szerkesztésében megjelenő Országgyűlési Könyvtár I—II. füzete, a Franklin-társulat kiadása, ára 3 K.) A magyar sajtójog teljesen elhanyagolt terét képezte még a legutolsó' időkben is jogunknak, s csak a bűnvádi pts életbeléptése óta találunk 1—2 kisebb munkát, melyek ezzel foglalkoznak, Magát a sajtóeljárást és történetét önállóan egyáltalában nem ^tistgozták fel s a sajtójogról szóló müvekbe vannak szórványosan vagy egyenesen, röviden felvéve az eljárási szabályok. A régibb időből Friedmann Bernát dr.-nak: Népbirák és esküdtszékek intézménye cimü nagyobb müvén kivül, melynek egyes részei a sajtójogot is tárgyazzák, igen kis számú és jelentőségű értekezések foglalkoznak sajtójogunk és sajtóeljárásunk vagy egyes részeinek tárgyalásával.*) Az uj bpts életbelépte óta három számottevő munkával találkozunk, mely sajtójogunkat és eljárásunkat felöleli. Az elsők Lukács Adolf dr. kolozsvári egyetemi tanárnak Főtárgyalás és Esküdtbíróság cimü összefüggő müvei, melyekben a sajtóeljárásnak és sajtójognak jórészét megtaláljuk szépen feldolgozva, de elszórva a műnek egyes részei között. A második Z s i t v a y Leo, a budapesti büntetőtörvényszék elnökének A magyar sajtójog mai érvényéin cimü kitűnően kidolgozott kézikönyve, a harmadik K e n e d i Géza dr. fenti munkája. A 2 utóbbi ugy tárgyára, mint tartalmára nézve teljesen azonos, csupán a beosz tás és rendszerben térnek el egymástól. Mig Z s i t v a y az anyagi jogszabályokban asajtójogkörébe foglalja mindazon büntetőjogi tételes törvényeket is, melyek sajtó utján is elkövethetők s ezen a btkv. keretébe tartozó tételes törvényeket a sajtójog alkatrészeinek illetve tételes törvényeinek tekinti, addig Kenedi dr. tulajdonképpen csak a sajtótörvényt és ennek rendelkezéseit módosító törvényeket tekinti sajtószabályoknak. Mig a btkv.-tiek sajtó utjáft is elkövethető deliktumait sajtójogi bűncselekményeknek tekinti csupán, melyekre a sajtójogszabályok nyernek alkalmazást. Abban azonban egyetértenek, hogy a sajtórendőri rendelkezéseket a sajtójog körébe utalják, aminthogy ezek tényleg alkatrészei is a speciális sajtójognak. Ezáltal Zsitvay-nál a sajtótörvény, btkv., khbtk. és sajtórei dőri jogszabályok együttvéve és egymással csoportosítva adják meg a mai sajtójogot, Kened i-nél a lényeg oda konkludál, hogy a sajtójogot tulajdonképpen a sajtótörvény és sajtórendszabályok alkotják, mig a btkv. és a khbtkv. sajtó utján elkövethető cselekményei csak oly büntető cselekmények, melyekre a sajtójog nyer alkalmazást. Jelen soraimnak nem lévén tárgya a 2 mü összehasonlítása, csupán Kenedi művének ismertetése és méltatása, a további összehasonlítást a rendszerben mellőzöm, a következőkben adom Kenedi dr. müvének ismertetését. A sajtó, a sajtójog és sajtószabadság fogalmainak ismerteiése után szerző áttér a sajtójog történetére, előbb általánosságban s ezután a sajtórendszabályok történetének teljes és hü ismertetését adja. Ezután 4 részben foglalkozik sajtójogunkkal. Az első részben Sajtójogi felelősség cime alatt az 1848. évi XVIII. t.c.-ben szabályozott sajtójogi fogalmakat ismerteti azon sorrendban, amint azokat a sajtótörvény megállapította. A 2-ik rész Sajtójogi bűncselekmények fogalma alatt sorolja fel azon bűntetteket és kihágásokat, melyek sajtó utján elkövethetők s mert ekkor ezen törvények a sajtótörvényben megállapított jogelvek alapján nyernek elbírálást, a sajtójognak tárgyaivá lesznek. A 3-ik rész Sajtórendtartás a sajtórendőri jogszabályokat és intézkedéseket ismerteti. Végre a 4-ik rész a büntetőeljárást tárgyazza sajtóügyekben s illetve a bpts és életbeléptetési törv. azon intézkedéseit ismerteti, melyek sajtóügyekben alkalmazást nyernek, azon kivételes intézkedésekkel, melyek a fenti törvényekben a sajtóeljárást bármi tekintetben kivételesen szabályozzák. Minden egyes részben, az egyes vitás kérdésekben állást foglal a szerző, s egyúttal ismerteti a bírói gyakorlatot, ugy, hogy a sajtójogi judikaturának teljes áttekintését adja. Az egyes kérdésekben elfoglalt álláspontját a törvény rendelkezéseiből és a judikaturából meriti s e tekintetben különösen hasznos szolgálatot tesz azoknak, kik sajtójoggal és sajtóügyekkel nem foglalkozván egyszerre a sajtójogi eljárás keretébe tartozó oly kérdést kénytelenek megoldani, ahol a törvény betűje útbaigazítást nem ad. Éppen ezért a tételes törvény intézkedése külön van jelezve, hogy a szerző jogi fejtegetéseitől és egyéb magyarázataitól mindjárt meg legyen különböztethető. A sajtójog maga kicsiny tér, kevés tételes intézkedéssel, de ezen intézkedések mindegyike óriási horderővel bir, s azért legfőbb ideje, hogy jogi irodalmunk többet foglalkozzék a sajtójoggal és sajtóeljárássa). — Szerző egy hatalmas lépéssel járult hozzá az anyag összegyűjtése, rendszerbe foglalása- és magyarosításához, s ezért müve mindenkor számottevő lesz sajtójogi irodalmunkban. Öd'ónfi Miksa dr. A haszonbérelengedésről. (Remissio mercedis). Irta Kiss Géza. Szerző, ki a polgári törvénykönyv tervezetének rendelkezéseit a szaklapokban már több ízben tette beható kritika tárgyává, ez ujabb jeles tanulmányában a Tervezetnek a haszonbérelengedésre vonatkozó 1,588—89. §§-ait bírálja meg. Ismertetve ez intézmény eredeti jelentőségét és létjogosultságát a római jogban, s kezdetleges gazdasági viszonyok közt, az újkor fejlett gazdasági viszonyainak, különösen a biz*) Megjelent Grill Károly kiadásában 1900-ban. tositás ügyének nagyarányú fejlődése tekintetbevetelével kimutatja a Tervezet e rendelkezéseinek helytelenséget. E mellett szólanak az ujabb kodifikácionális munkálatok, melyek a kérdést dispozitive nem szabályozzák, hanem a kötelmi jog általános tanainak megfelelőleg a remissio mercedisnek csak határozott, szerződéses kikötés esetén adnak helyet. De ellenérvet szolgáltat maga a Tervezet is, amidőn 1,589. §. 2. bekezdésében így rendelkezik: «Elengedésnek nincs helye .... ha a haszonbérlő^ megfelelő intézkedések, k ü 1 ö n ö s e n biztosítási szerződés kötéseáltal megóvhatta volna magát a kártól*. A haszonbérelengedésnek ilyetén törvényi szabályozása — triviális hasonlattal élve — «a nesze semmi fog meg jól» mondását juttatja eszünkbe. . Szerző tehát mindvégig biztos judiciummal, helyes jogi erveléssel és a jogi, valamint gazdasági irodalom idevonatkozó müveinek kritikai mérlegelésével irott tanulmányában oda konkludál, hogy az 1,588—1,590. §§-ok töröltetvén, helyükbe a következő rendelkezés teendő: §. «A. haszonbérlő a gyümölcsöketért elemi csapások cimén a haszonbérből elengedést a felek ily értelmű kikötése hiányában nem követelhet*. *•/ Felsöbiróságainek elvi határozatai. A m. kir. Kúria és a kir. táblák elvi jelentőségű döntéseinek rendszeres gyűjteménye. Készíti Márkus Dezső dr., kir. ítélőtáblai bíró. XIII. kötet (1902) Magánjog, tkvi rendtartás, kereskedelemi jog, váltójog, polg. törvénykezési rendtartás. Ezzel kapcsolatban: A m. kir. minisztériumnak hatásköri összeütközések tárgyában hozott határozatai. Szerkeszti Térfi Gyula dr., kir. igazságügyminiszteri osztálytanácsos. I. Polgári ügyek. Grill Károly könyvkereskedése Budapest. — Ez a kötet megbővült a m. kir. minisztertanács ama határozatainak egybefoglalásával, amelyeket a m. kir. minisztérium a kir. bíróságok és közigazgatási hatóságok, valamint a kir. közigazgatási bíróságok és a rendes bróságok között fölmerült hatásköri összeütközésekben hozott. A célszerű újítást követni fogja a kir. közigazgatási bíróság és a szabadalmi tanács bíráskodása köréből vett anyagnak rendszeres feldolgozása. A 4'2%-os osztrák államadósság konverziója és a magyar állam évi járuléka. Kölönlenyomat a Magyar Közélet-bői. Irta Flórián Károly dr„ eperjesi jogakadémiai tanár. Budapest, P o 1 i t z e r Zs. és Fia kiadása. Ára 1 korona. Flórián Károly dr., eperjesi jogakadémiai tanár fenti cím alatt az úgynevezett «közös» államadósság átváltoztatásához szól hozzá az egész eddig keletkezelt irodalom bő felkarolásával és a kérdés hisztorikumára való beható kitérésekkel. A tanulmány bőven foglalkozik a visszafizetés összes eddig felmerült módozataival, nemkülönben állandó figyelemmel van az osztrák parlamentben ebben a kérdésben felmerült nézetekre. Zeitschrift für Ungarisches Öffentliches- und Priyatrecht, 1903. I—V. füzet. Szerkeszti S g a 1 i t z e r Gyula dr. E füzet tartalmából kiemeljük Raffay Ferenc dr., eperjesi jogtanárnak lapunkban először megjelent tanulmányát a Tervezet birtoktanáról, amelyet H e b e 11 Edvárd dr. fordított németre. Megjelentek: Hatásköri összeütközések eseteiben hozott minisztertanácsi határozatok rendszeres gyűjteménye. Összeállította Kampis János dr. A Közigazgatási Könyvtár V. évfolyamának 3—4. száma, Ára 2 korona 40 fillér. PALLAÍ RÉSZVÉNY TÁfl»*íAo NYOMÓIM BUOAPWT6M. A Házi Törvények. Irta Heiman Jenő dr. Különlenyomat a Magyar Közélet 1903. évi 6. számából. Vegyesek. A budapesti kir. törvényszéki birák szabadságideje. A p á t h y László július 2-tól aug. 9-ig, Fejér Elek június 20-tól jul. 31-ig, Barthodeiszky Emil aug. 1-től szept. 11-ig, Izsák Gyula dr. július 20-tól aug. 30-ig, Fövenyessy Lajos július 21-től aug. 31-ig, Goczigh József aug. 17-től szept. 27-ig, Hajdú Imre aug. 4-től szept. 14-ig, Serly Antal május 20-tól július l-ig, Karossá Bulcsú aug. 1-tŐl szept. 11-ig, Ádám György július 20-tól aug. 16-ig és okt. 5-től okt. 18-ig, Borbély Jenő aug. 3-tól szept. 13-ig, Do b iá s Arnold július 21-tol aug. 31-ig, Erdős József július 2-tól augusztus 12-ig, Laufer Gyula július 2-tól aug. 12-ig, Jámbor Jenő dr. július 20-tól aug. 20-ig, Csanády György dr. július 25-től aug. 25-ig, Kridl Adolf aug. 2 tói szept, 12-ig, Tódor ffy Domokos dr. jul. 2-tól aug. 12-ig, Láng Ferenc dr. aug. 1-től aug. 30-ig, Lampel Hugó dr. július 13-tól aug. 23-ig, Gaár Vilmos dr. jul 21-től aug. 31-ig, Ja ni esek József dr. június 22-től július 31-ig, Já szol y Mihály dr július 6-tól július 31-ig és szept. 14-től szept. 30-ig, Schlauch Lajos dr. július 1-től aug. 11-ig, Biber Gyula aug. 1-től szept. 11-ig, A n do r ffy Károly dr. június 6-tól június 26-ig és augl-tőí aug- 21-ig, Bothos Gyula dr. szept. 7-től okt. 18-ig Alcsuty Ágost dr szept. 21-től nov. l-ig, T h o 11 József július 20-tólaug. 30-ig, Várady József jun. 22-től aug. 2-ig