A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 25. szám - Pótbirálat a fizetésrendezési törvényjavaslatról birói szempontból - A jog filozofiája és kritikai méltatása a fejlődési elv alapján

196 A JOG De talán éppen ez az oka, hogy nem külömböztettek, s mint már fentebb emlitém a 6. §. rendelkezései nem függhetnek össze a közérdekkel; nem eml tve azt, hogy a 2. §. 6. pontja — a minősített uzsoránál — a hitelezők javára szolgál a jelenleg érvényben álló 10 évvel szemben. Ennyi az, amit elmondandónak véltem, nem kétlem azonban, hogy a gyakorlati jogászközönség hozzászólása mélyebb medret fog ásni, a javaslat elismert fontossága következtében joggal elvárt megbeszélésnek, vitának. Pótbirálat a fizetésrendezési törvényjavaslatról birói szempontból. Irta X. Y. Az állami tisztviselők fizetésrendezését tárgyazó, az országgyűlés pénzügyi bizottsága által letárgyalt törvényjavaslat politikai körülmények miatt törvénnyé nem vált. Bizonyos, hogy alkotmányos tárgyalás végett egyhamar, napirendre kitűzve az országgyűlés elé sem kerül. A kormányelnöknek az állami tisztviselők tisztelgő küldöttsége előtt tett kijelentéséből következtetve nem lehetetlen, hogy talán valamikor azzal az országgyűlés is érdemileg foglalkozni így még most sem késő ismételten a törvényjavaslat némely hiányosságát feltüntetni. Az állami tisztviselők által körülményesen megbírált fizetésrendezési törvényjavaslatról sok mindenféle el lett mondva, melyről az tartom, hogy a javaslat csekély részben a tisztviselők érdekére nézve kielégítő, mégis a javaslatnak azon része, melyben a IX., VIII. és VII. fizetési osztály egyes fokozatai vannak megállapítva, módosítandó volna. A módosítás elsősorban abban állana, hogy a IX. fizetési osztályba 2,800, 3,200, 3,600 a VIII. « « 4,000, 4,400, 4,800 a VII. « « 5,200, 5,600, 6,000 koronás fizetési fokozatok állíttatnának be. Az osztó igazság elvének megfelelőleg, a javaslatnak a bírák igényét illetőleg azt a rendelkezést kellene tartalmaznia, hogy az albirói és alügyészi cim, mint képtelenség eltörlésével a táblabírói rangú és jellegű törvényszéki birák és járásbirák, valamint a főügyészi helyettesi cim- és jelleggel biró kir. ügyészek kivételével, kik a Vl-ik fizetési osztályba tartoznak, az első folyamodásu birák és ügyészek a IX., VIII. és VII. fizetési osztályokba, következőleg soroztassanak: 1. A 10 éven belül működő albirák és alügyészek mint törvényszéki birák. járásbirák és ügyészek a szolgálati ^időtartam szerint a IX.fizetési osztály 3. fokozatába egyenlően osztassanak be. 2. Albirák és alügyészek, kik 10—15 éven belül működnek, jussanak a VIII. fizetési osztály harmadik fokozatába. 3. A 15 éven tul működő albirák és alügyészek helyeztessenek a VIII. fizetési osztály második fokozatába. TÁRCA. A jog filozófiája és kritikai méltatása a fejlődési elv alapján. A J o g eredeti tárcája. Irta PLOPU GYÖRGY dr., biró a nagyváradi kir. ítélőtáblánál. I. Bevezetés. Az univerzumban, a világ lefolyásának végtelen szervezetében, az embernek és az emberiség művelődésének mindenkori állását kifürkészni, kutatni, megállapítani és meghatározni: az újkornak és főleg a legújabb kornak egyik elsőtendü szükségét, legkimagaslóbb feladatát képezi. Égető szükséggé vált e kérdés főleg a legutóbbi évtizedekben nemcsak azért, mert a társadalomban, a zömben, oly jelenségek jutottak felszínre, oly megjelenések és megnyilatkozások nyertek pozitív létet, amelyek elől sem a filozófus, sem a politikus el nem zárkózhatik, hanem azért is, mert azok a megjelenések és megnyilatkozások , mint immár testet öltött és szervezkedő létalakok, érvényesülést követelnek, és rohamos terjedésüknél s intenzivitásuknál fogva politikai, technikai és mechanikai rendezést igényelnek. A természetben kihasználatlanul összehalmozódott őserőket leigázó technika és mechanika, és az ezek szolgálatába szegődött óriási mozgó tőke oly produktivitást teremtettek, ezek a szövetkezett produktív erők oly hatalommá nőtték ki 4. Az 1—5 éven belül működő VlII.-ik rangosztálybeli birák és ügyészek hagyassanak meg a VIII. fizetési osztály harmadik fokozatában. 5. Az 5—10 éven belül működő VIII.-ik rangosztálybeli birák és ügyészek kerüljenek a VIII. fizetési osztály második fokozatába. 6 A 10—15 éven belül működő VlII-ik rangosztálybeli birák és ügyészek osztassanak be a VIII. fizetési osztály első fokozatába. 7. A 15 éven tul működő VIII. rangosztálybeli birák és ügyészek tétessenek át a VII. fizetési osztály harmadik fokozatába. 8. Végre a VII. osztálybeli birák és ügyészek a szolgálati időtartam szerint egyenlő beosztással hagyassanak meg a Vll-ik fizetési osztály három fokozatában. Ami az előléptetést illeti, mondassák ki a törvényjavaslatban, hogy a IX. és VIII. fizetési osztály egyes fokozataiban az előléptetés 4, a IX. fizetési osztály első fokozatából a VIII ik fizetési osztály harmadik fokozatába az előléptetés négy év multán ujabb kinevezés nélkül következzék be; a Vll-ik fizetési osztály egyes fokozataiban az előléptetés 5 év multán a VIII. fizetési osztály első fokozatából a Vll-ik fizetési osztály harmadik fokozatába az előléptetés kinevezés nélkül szintén 5 év multán következzék be, mindazonáltal a legritkább esetet képező kinevezéssel való soronkivüli előléptetésnek is helye legyen. A birák érdekében az állam pénzügyi helyzetére való tekintettel a fizetésrendezésnek ezen módja a legcéhrányosabb ; mert elesik annak a szüksége, hogy a fővárosi VII., VIII, IX. fizetésosztálybeli birák, ügyészek, albirák, alügyészek 4/i<red része a Vll-ik, */io-eci része a VlII-ik, és 2/l0-ed része a IX. fizetési osztályba, a birák és ügyészek összlétszámának 3/10-ed része a VII. fizetési osztályba soroztassék, és az albirói és alügyészi állások 20°'0-a törvényszéki birói, jbirói és ügyészi állásokra átrendszeresittessék. Eme fizetésrendezési módozat és előléptetési rendszer szerint az éveken át mellőzött birák sérelme orvosoltatnék, a birák és ügyészek, mint családos emberek létérdekéről jobban volna gondoskodva, kiknek gyermekök felnevelésével növekedő kiadások mellett, jövedelmök is emelkedne, de arra nézve lennének kielégítve, hogy mellékkeresetük nincsen, hasznothajtó foglalkozást nem űzhetnek, és vagyont nem szerezhetnek. A családfentartás gondjai kevesbednének, hivatásuknak nagyobb munkakedvvel felelnének meg. Köztudomású, hogy a társadalom a bírótól is megkívánja a maga részét, aki az elől, hogy magát befalaztassa, — el nem zárkózhatik. Leginkább a birót kell attól megkímélni, hogy családjával folytonos nélkülözések mellett nyomorogjon és az elviselhetetlen helyzet tűrhetőbbé tétele végett felsőbbségénél előléptetésért könyörögjön. Sajnos, de való, hogy sok biró a legalsó rangosztályban magukat, amelyek a társadalmat felrázták közönyéből, és minden téren forrongást, forradalmat idéztek elő. Hogy a társadalomnak ez a hatalmas forrongása eminenter a jogéletre, tehát magára a jogra, mint organizmusra, különös hatással van, elég egyedül arra utalni, hogy a tömeg, a nyers erő, mint szervezkedni törekvő létalak, elismerést, jogot vindikál, nevezetesen azt követeli, hogy a jog körzete tágittassék, és abba az ő, mint elismert lét igényeinek rendezése is beillesztessék. A kultúrának ez a fokozatos fejlődése, rohamos megnyilatkozása és szervezkedésre való törekvése uj és uj lendületet adott ugy a filozófiának, mint a politikának, és különösen a jogfilozófust és a jogpolitikust arra indította, hogy végleg szakítson a régi iránnyal, és a jogot, mint organizmust, vagyis mint olyant tekintse, amely folytonos fejlődésben és haladásban van, él, gyarapszik, nő és izmosodik. Az élő természetnek legkardinálisabb törvénye : a fejlődés ; amely mint törvény, élettörvény, egyjelentőségü a művelődéssel, a kultúrával, legyen bár ez a fejlődés, ez a kultúra, akár előretörő, progresszív, akár hanyatló, retrográd ; mert a stagnáció csak időleges és múlékony minden körülmények közt. Ugyanis: ha a stagnáció a fejlődésnek, a kultúrának a tetőpontját jelenti, akkor azt a sülyedés követi, ha pedig a stagnáció csak beteges állapot, akkor ennek megszűntével a tovább fejlődésnek, a kultúra haladásának, be kell következnie. Az élő természetnek koronája az ember lévén : bizonyos, hogy az élő természet főtörvényének, a fejlődésnek, a kultúrának, az embernél, és e fogalom egyetemesitésével, az emberiségnél kell megnyilatkoznia, rajta kell teljesülnie a legtökéletesebb módon, mert ő van hivatva és képesítve leginkább az akadályokat legyőzni és elhárítani,