A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 20. szám - A debreceni kir. itélőtábla és főügyészség

78 A JOG Bűnügyekben. A bpnak lényeges alapelvét képező vádelvnek szükségszerű folyománya, hogy a bíróság nem vonhat itélet-hozatala körébe olyan tettet, mely az eljárásnak és a vádnak tárgya nem volt. Ezt a bp. 325. §-a érvényre emelte, annak első bekezdésében kimondván : hogy a biróság semmiség terhe a.att nem tehet ítélete tárgyává oly tettet, mely miatt a vádló vádat nem emelt. Ámde ez a megszorítás csak magára a tettre vonatkozik, de annak a büntető törvények melyik rendelkezése alá vonása körül, a tett azonossága esetén is felmerülhető eltérő jogi nézetek folytan való különböző minösithetését nem érinti ; amint azt a bp. 325. §. 2. bek. ki is fejezi abban: hogy a tett minősítése tekintetében a biróság a vádló indítványához kötve nincs. Az elsőbiróság azáltal, hogy a sértettnek az eljárás alapjául szolgált indítványát hatályosnak tekintette, annak dacára, hogy sértett vádlottnak sikkasztás miatt leendő megbüntetését kérte, a biróság ellenben vádlott tettében nem a sikkasztás, hanem a csalás tényalladékát látta fenforogni, annál kevésbbé szolgáltatott okot ítéletének a bp. 384. §. 11. p. alapján való megsemmisítésére, mert a bűncselekménynek a biróság nézete szerint téves minősítése az indítvány hatályára nézve a bp. 90. §. 3 bek. érteim, teljesen közömbös. A m. kir. Kúria (1903 február 4-én 1,020/B sz. a.) sikkasztás, illetve csalás bűntettével vádolt és ennek vádja alól jogerősen felmentett H. Henrik ellen a nyilrai kir. tszék előtt folyamatba tett s ugyanolt 3,563. sz. a., a pozsonyi kir. it. tábla által pedig 447. sz. a. elintézett bűnvádi pert a koronaügyésznek a jogegység érdekében használt perorvoslata folytán vizsg. alá vévén, következőleg végzett: A koronaügyész perorvoslata alaposnak találtatván, kimondatik, hogy a magáninditvány hatályának elbírálásánál a vád tárgyává tett bűncselekmény, nem pedig ennek minősiiése az irányadó. Megsértette tehát a pozsonyi kir. Ítélőtábla fent idézett számú ítéletével a törvényt, nevezetesen a bp. 90. §. 3. bekezdésében foglalt rendelkezést annyiban, amennyiben H. Henrik vádlottat a terhére rótt és az elsőfokú bíróság által a btk. 386. §-ába ütköző csalásnak minősített cselekmény vádja a!ól egyedül abból az indokból mentette fel, mert a sértett nem csalás, hanem sikkasztás büntet e miatt kérte .1 bűnvádi eljárás megindítását. Jelen határozat a felekre nézve hatállyal nem bir. Megokol ás: A G. V. prágai cég javára 158 frt 47 kr. és j. iránti követelésének behajtása céljából, H Henrik vaskereskedő ellen 1899 január 11-én foganatosított kielégítési végrehajtás alkalmával H. Henriknél a végrch. jkvben 1—9 t. a. összeirt és 915 frtra becsült vasáruk vétetvén birói zár alá, ezek az árverésnek 1900 jan. 2-án történt megkisértésekor a végrehajtást szenvedő birtokában nem találtattak és megállapittatolt, hogy H. Henrik üzletét és a lefoglalt tárgyakat is magában foglaió áru készletét az árverés előtt L Lipótnak 3,800 írtért eladta és a vételárnak egyes hitelezők követelésének kifizetése után fennmaradt részét felvette a nélkül, hogy G. V. követelését kiegyenliiette volna. Ennek az utóbbinak, az árverésnél szabályszerű meghatalmazás alapján közbenjárt képviselője, az árverési jkvbe bevezetett előterjesztése szerint, az iratoknak a kir. ügyészséghez leendő áttételét és H. Henriknek sikkasztás büntette miatt való megbüntetését kérte. Ennek következtében H. Henrik ellen a nyomozás a btk. 359. §-ban meghatározott sikkasztás büntette miatt, elrendeltetvén, annak befejeztével terhelt a jelzett bűntett miatt vád alá helyeztetett és a kir. ügyész a főtárgyalásnál is, habár oit kikifejezett nézete szerint vádlott tettében a btk. 386. §-ban körülírt csalás ismérveit is fenforogni látta, a btk. 359. és 356. §-ai alá eső sikkasztás büntette miatt emelt vádat. A nyitrai kir. tszék azonban a vád tárgyává tett cselekményben nem a btk. 359. §-ában meghatározott sikkasztás, hanem a 386. §. a:á eső csalás lényeges alkatelemeit látván fenforogni, vádlottat a btk. 92. §-nak alkalmazásával csalás vétsége miatt ítélte el. A vádlott és védője által felebbezítt ezt az ítéletet a pozsonyi kir. ítélőtábla a bp. 384. §. 11. pontjában megjelölt alaki semmiségi ok miatt megsemmisítette és vádlottat a bp. 326. §. 4. p. alapján a csalás bűntettének terhe alól egyedül abból az indokból mentette fel, mert a btk. 386. §-ba ütköző csalás, a btk. 390. §-a szerint csak a sértett fél indítványára üldözendő; G. V. sértett pedig csalás miatt vádat nem emelt. Ezzel a kijelentésével és arra alapított keresetével, a kir. it. tábla megsértette a törvényt. A bpnak lényeges alapelvét képező vádelvnek szükségszerű folyománya: hogy a biróság nem vonhat Ítélethozatala körébe olyan tettet, mely az eljárásnak és a vádnak tárgya sem volt. Ezt a bp. 325. §-a érvényre emelte, annak első bekezdésében kimondván: hogy a biróság semmiség terhe alatt nem tehet Ítélete tárgyává oly tettet, mely miatt a vádló vádat nem emelt. Ámde ez a megszorítás csak magára a tettre vonatkozik, de annak a büntető törvények melyik rendelkezése alá vonása körül, a tett azonossága esetén is felmerülnető eltérő jogi nézetek folytán való különböző minösithetését nem érinti; amint azt a bp. 325. §. 2. bek. ki is fejezi abban: hogy a tett minősítése tekintetében a biróság a vádló indítványához kötve nincs. A jelen esetben a sértett vádjának, valamint az eljárásnak tárgyát vádlottnak az a tette képezte, hogy a lefoglalt tárgyakat is magában foglaló áru-készletét az árverés előtt G. V. nevü hitelezőjének megkárosításával elidegenítette és a vádhatározatban PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG sikkasztás bűntettének minősített eme tettre vonatkozóan, a tszék előtt tartott főtárgyaláson sem állapíttattak meg oly lényeges ténybeli változások, melyek a vád tárgyát képező tett azonosságát megszüntették volna. Az elsőbiróság tehát azáltal, hogy a sértettnek az eljárás alapjául szolgált indítványát hatályosnak tekintette, annak dacára, hogy sértett vádlottnak sikkasztás mijtt leendő megbüntetését kérte, a biróság ellenben vádlott tettében nem sikkasztás, hanem a csalás tényálladékát látta fenforogni, annál kevésbbé szolgáltatott okot ítéletének a bp. 384. §. 11. p. alapján való megsemmisítésére, mert a bűncselekménynek a biróság nézete szerint téves minősítése az indítvány hatályára nézve a bp. 90. §. 3. bek. énetm. teljesen közömbös. Ellenben a kir. Ítélőtábla törvénysértést követett el azáltal, hogy a sértett indítványát hatályosnak nem tekintvén, az elsőbiróság által megállapított csalást vád hiányában nem büntethetőnek nyilvánította. Ezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismerni és a törvénysértést megállapítani kellett. Annak kimondása, hogy a jelen határozata felekre nézve haiályiyal nem bir, a bp. 442. §. utolsó bek. alapul. A Btk. 92. §. alkalmazhatása a bűnösség fokára egészben és egységesen kiható enyhítő körülményeken alapszik, s ez az alap az egy büntetést képező fő- és mellékbüntetésnek kiszabásánál a 92. S-nak elkülönített alkalmazását annál is inkább kizárja, mert ez a §. ellenkező irányú rendelkezést nem tartalmaz s ennek értelmében a főbüntetés csak a mellékbüntetéssel vagy a mellékbüntetés csak a főbüntetései együttesen szállítható le. (A m. kir. Kúria 1903 február 191,48^/90.3 sz. a.) Nem vonható felelősségre a kutya gazdája gondatlanság cimén az általa szájkosár nélkül szabadon bocsátott kutya által okozott súlyos testi sürülés miatt, ha ki nem mutattatik, hogy a kutya veszélyes természetű. (A m. kir. Kúria 1903 február 26. 1,781/903 sz. a.) Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Csődök : A szegedi tszéknél Polák Bernát makói kereskedő ellen, bej. jun. 13. fsz. jun. 20, csb. Fehér Tamás dr., tg. Kiss Pál dr. — A beregszászi tszéknél Friedman Éliás poroskói lakos ellen, bej máj. 24, fsz. jun. 16, csb. Szük Fajos, tg. Preusz Elemér dr. — A nyitrai tszéknél Steiner Sámuel miavai lakos ellen* bej. máj. 29, fsz. jun. 5, csb. Névery Ignác, tg. Füredi Fipót dr. — A ziláhi tszéknél Guttmann testvérek tasnádi cég ellen, bej. jun 6, fsz. jun. 20, csb. Barothy Zoltán, tg. Nagy József. — A szombathelyi tszéknél Weisz Rudolf cég ellen, bej. jul. 12, fsz. aug. 10, csb. Sohár Béla, tg. Borchert Jenő dr. — A szombathelyi tszéknél Leyer testvérek helybeli cég ellen, bej. jul. 6, fsz. jul. 8, csb. Prugberger Vince or., tg. Pekker László dr. — A kézdivásárhelyi tszéknél Perdy Karoly barothi kereskedő ellen, bej. jun. 16, fsz. jul. 3, csb. Haan Béla dr. tg. Ferenczy Géza dr. — A miskolci tszéknél Török Ernő hagyatéka ellen, bej. jul. 16, fsz. aug. 24. csb Hudák Andor, tg. Ferbstein József. — A balassagyarmati tszéknél Schweitzer Soma losonci kereskedő e len, bej. jun. 13. fsz. jun. 23, csb. Köröm László, tg. Feledi Jenő dr. — A gyulai tszéknél Klein testvérek orosházi cég ellen, bej. jul. 11, fsz. aug. 3, csb. Nyisztor Adorján dr., tg. Berthóty Károly dr. PalyázatOK : A téthi jbiróságnál birói áll. máj. 29. (109) A debreceni jbiróságnál albirói áll. máj. 29. dog) — A debreceni közjegyzői kamaránál a tenkei közjegyzői áll. jun. 5. (109) — Az apatini jbiróságnál aljegyzői áll máj. 29. (109). Kúriai és táblai értesítések Kérdezősködő t. előfizetőinket kérjük, Jiogy a kérdett ügyek folterjesztésének időpontját és a felek nevét pontosan közöljék velünk. Másképp azok felkutatására — sajnálatunkra — nem vállalkozhatunk. Békés I. K. Lipták—Uferbok érk. 1,099/903 p. sz. a. előa. Illés Jenő, n. e. — Vas—Gellén nem található. — Bonyhád R. M. dr. Jászberényi Hitelszöv.— Bordás János érk. 219/903 v. sz. a. előa. Nagy János, n. e. — Hódságh L. F. dr. Rácmiliticsi Tak.-és Hitelszöv—Rohacsek érk. 2,631/902 p. sz. a. elöa. Balázsovits, n. e. — Kassa N. V. dr. Resthei— Bene érk. 8,5">7/902 p. sz. a. előa. Zsiros, n. e. — Neumann —Engel érk. 521/903 v sz. a. előa. Szalacsy, n. e. — Kocsis—Rutzki érk. 401/903 v. sz. a. előa. Tolnay, n. e. — Fényes—Weisz érk. 8,318/902 p. sz. a. előa. Frink, n. e. — Kerekes - Csomó érk. 634/903 p. sz. a. előa. Staud, n. e. — Eitschein —Miskolci Hitelbank érk. 1,060/903 p. sz. a. elöa. Szalacsy, n. e.'— Paulisc-a b. ü. nem található. — Buck b. ü. érk. 1,717/903 b. sz. a. előa. Válkai. febr. 2ö. msem. Mindez ügyek felkeresése — a közölt adatok hiányossága folytán — teljes három negyedórába került. — Nagybecskerek M. I. dr. Palotai Kincstár érk. 3,824/903 p. sz. a. elöa. Somogyi, n. e. P Géza dr K. Mihályné-özv. M. Mátyásné érk. 2,593/903 p. sz. a előa. Zachár, n. e. — Pécs K. M. dr. Schwarz—Morgenstern érk. 1,128/902 v. sz a. előa. Kovács Béla, n. e. — Tab P. I. dr. Erdős-Balassa (3 183/902) máj. 13. hh. — Szegzárd S. L. dr. Cholnoky-Hirt (2 620/902) máj. 8. hh. ' ' Alföldvidéki kisvárosi járásbirósági aljegyző cserélni óhajt lehetőleg hegyesvidéki aljegyzővel. Chne a kiadóyt hivatalban. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. . V., Rudolf-rakpart 3. NYOMDÁJA BUOAPE8TEN-