A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 1. szám - Hiteltelekkönyveinkről a telekkönyvi betétszerkesztésről s a telekjegyzőkönyvek helyesbitéséről. Folytatás. 2. [r.]

A JOG Az állat tulajdonosa kártérítéssel tartozik annak, aki saját elhatározásából, de azon célból, hogy az állat részéről másokat fenyegető veszélyt elhárítsa, az állatot feltartja és e közben meg­sérül. (Német birodalmi íőtörvényszék 1902 febr. 20. it. VI. 389 01. SÍ.) A vevőnek nem áll jogában egy még nem esedékes áru­szállítási szerződéstől az eladó vagyoni helyzetének megromlása, sőt inszolvenciája miatt sem, visszalépni. (Német birodalmi fötör­vényszék 1902 ápril 11. II. 407/012.) Közli Oláh Dezső dr. bpesti ügyvéd. Nyilt kérdések és feleletek. Adalék az ajándékozás megtámadhatóságához. (Kérdés.) Alperes egy 452 kor. és jár. iránt indított sommás per fo­lyamán elmarasztaltatott a kereseti követelésben. Minthogy azon­ban alperes 600 frt értékű házát gyermekeire ruházta át s az átruházás a j á n d é k o z á s jogcímén történt, minthogy továbbá alperesnek nincsen sem ingatlan, sem ingó egyéb vagyona, fel­peres ügyvédje perbevonta alperes kiskorú gyermekeit, mint aján dékozottakat, az ajándékozott összeg erejéig. Az eljáró bíróság a követelést azzal a megokolással utasi totta el, hogy mivel az átruházó fentartotta holtigvaló haszonél­vezeti jogát az ajándékozás tárgyául szolgáló házra, ez aktiv kö­vetelés gyanánt szerepel és igy a követelésért elsősorban az átruházó felelős, nem pedig a megajándékozott gyer­mekek. A kérdés fácitja pedig az, hogy miután 600 frtot tesz ki az átruházott ház értéke s erre az ajándékozónak csak fele­részben van holtigvaló haszonélvezeti joga, tehát ez a jog tulaj­donképpen csak 300 f r t o s házra terjed, ami 10—15 frt évi összegnek felel meg s még a zárlat költségeit se futná. Tisztelt kartársaim nagyon leköteleznének, ha nyilatkozná­nak, mennyiben tartják helyesnek az elsőbiróság ítéletét. L. L. dr. Irodalom. A tengerszem ügye. Irta Pap Dávid dr. Budapest, Grill Károly kiadása. A közvéleményt még mindig erős hullámzásban tartja a tengerszem ügye, dacára annak, vagy épp azért, mert a választott biróság ez ügyben döntött. Már az országgyűlésen megnyilatkozott igen erélyesen és nyomatékosan nem-egy hang a mellett, hogy ezen ügyben a biróság nem járt el a nemzetközi jog szabályai értelmében, és azért azon ítélet törvénybe való iktatása ellen foglalt állást. Szerző immár rendkívüli alapossággal és jogászi éllel egy egész monográfiában védelmére kel azon álláspontnak és igazán ellentmondást alig tűrő, a kérdésnek min­den lehető oldalát megvilágító és megcáfolhatlan adatokkal és érveléssel kimutatja nemcsak a választott bírósági ítéletnek igaz­ságtalan voltát, de az egész eljárásnak és az Ítéletnek tartalmi és formai semmisségét. Meglepőek azon történeti adatok, melyeket szerző álláspontja támogatására felhoz, melyek nagyrészt ujak és mint látszik, a biróság előtt ismeretesek nem voltak. De megle­pőek azon érvek is, melyeket szerző a nemzetközi jog alapján felhoz és melyek végkövetkezményként abban csúcsosodnak ki, hogy ezen ítélet be nem cikkelyezhetö. Szerző ezen száraznak látszó kérdést oly szellemesen, oly megkapó melegséggel, oly fényes és meggyőző dialektikával tárgyalja, hogy igazán sorozható e mo­nográfia a legjobbak közé, melyeket az utolsó évtizedben közjogi kérdésekről olvastunk. A müvecskét legmelegebben ajánljuk. s. m. Az általános polgári törvénykönyv tervezete a megelőző jogvédelem szempontjából. A pécsi közjegyzői kamara emlékirata. Irta Baranyai Béla dr., pécsi kir. közjegyző. Pécs, 1902. Szerző előbb a jogtörténeti előzményeket, úgymint a megelőző jogvéde­lem európai fejlődését és hazai jogunkbeli állását fejtegeti érde­kesen. A következőkben nagy alapossággal tárgyalja azt a kér­dést, hogyan nyilvánul a megelőző jogvédelem az európai tör­vénykönyvekben és a magyar általános polgári törvénykönyv ter­vezetében. Döntvénytár. A felsőbíróságok elvi jelentőségű határozatai, jegyzetekkel ellátva. Kiadja a Jogtudományi Közlöny szerkesztő­sége. Harmadik folyam XXI. és XXII. kötete. Ára 4—4 korona. Budapest, 1902. Franklin-társulat. Beküldetett: A magyar birodalom története két kötetben, irta Acsády Ignác. 3 és 4. füzet. Kiadja az Athenaeum r. t. Egy füzet ára 60 fi 11. Zeitschrift für ungarisches öffentliches und Privatrecht. Szerkeszti S g a 1 i t z e r Gyula dr., ügyvéd. V—IX. füzet. Magyar biztosítási évkönyv 1903. Szerkeszti T ö rök Jenő Endre. Kiadja a Birtositási és Közgazdasági Lapok. Ára 4 K. Szociológia és büntetőjog, irta Vargha Ferenc kir. főügyészi helyettes. Budapest 1902. Franklin-Társulat. Ára 40.611. E füzetkére még visszatérünk. Athenaeum, tilozoiai és államtudományi folyóirat. Szer­keszti Pauerlmredr. 1902. 4-ik sz. Kiadja a m. tud. Akadémia. Vegyesek. A likvidáció. Ritka szép tanújelét adta a budapesti ügyvédi kamara választmánya ugy önzetlenségének mint hálaérzetének, az e napokban történt és alább közölt ügy véd­vizsgáló bizottság tagjainak választása alkalmából. Önzet­lenségének azért, mert 36-ból csak 9, mondd kilenc helyet rezervált saját tagjai számára, holott éppoly joggal és tapintattal az egész lisztát is saját tagjaival betölthette volna, — hálájának pedig azért, mert végre sikerült a mezei hadakat is a lezajlott kamarai választások alkalmával tett nagybecsű szolgá­lataikért — habár eddig csak a Conto is —• kárpótolni és kielégíteni. Ha eddig azt hittük, hogy ezen — ideális eszközökkel és az ügyvédi karhoz egyedül méltó szabad és befolyásolhat lan választás utján alakult kamarai választmányban van képviselve a budapesti ügyvédi karnak szinejava; — ugy e részbeni nagy téve­désünket nyíltan beösmerjük. Aki a budapesti ügyvédi karnak díszét és virágát ismerni akarja, az siessen az ügyvédvizsgáló bizottság névsorába bete­kinteni. Szégyenünkre be kell vallanunk, hogy annyi jogászi por­tentum létezéséről eddig még halvány sejtelmünk sem volt. Sokan közülök oly nevek, kik bár eddig a jogirodalomban és a magasabb igényeknek megfelelő joggyakorlat terén nem szere­peltek, de annál több kilátást nyújtanak arra, hogy bokros felada­tuknak mostantól fogva szorgalmas tanulás által megfelelni törek­szenek, és igy a jelöltet megfoszthatják azon kényes gyönyörtől, hogy többet tudjon szigorú cenzoránál. Docendo discimus. Bünbánólag be kell ismernünk, hogy a lefolyt kamarai választások alkalmával nem győztük eléggé hangsúlyozni a nagy­szavu, bár ürességtől kongó programmoknak — tévútra vezető és hazug voltát. Mennyire tévedtünk ! S ime a reform párt fényesen beváltotta ígéretét és kaptunk oly kamarát és ügyvédvizsgáló bizottságot, hogy azt bármely ügyes impressario pénzért muto­gathatná ! Büszkék vagyunk arra, hogy e magas nivóju választások eredményét előre megjósoltuk; igaz, hogy képzeletünk messze lett túlszárnyalva a valóság által Applaudite ! Az ügyvédi kar nem fejezheti ki méltóbban háláját azon iliusztiis és nagy tudományú két testület tagjai iránt, mint ha őket éjjeli zenével és fáklyás menettel megtiszteli. Fiatal óriások azok mind, kik előtt a bizottság bírói tagjai eltörpülnek és bizonyára csak irigy szemmel néznek a kamara felé, aki a jeleseket zsebé­ből csak ugy kirázza! Boldog Magyarország! Csak természetes és cseppet se vesszük zokon, hogy az utile dulci elvénél fogva az újonnan választottak vizitkártyáikon és üzleti levélpapírjukon is tündököltetni fogják uj méltóságukat. Már eddig is láttunk névjegyeket, ahol X. Y. «mint az ügyvéd­vizsgáló bizottság tagja» szerepel. Ez nimbust ád a kliens előtt, emeli az expens-notát és vájjon mi volna ő ezen epitheton ornans nélkül ? A budapesti ügyvédi kamara választmánya a budapesti ügy­védvizsgáló bizottság tagjaiul, az 1903. évre, a következő kamarai tagokat választotta meg: A r d ó Alfréd dr., Balogh Arnold dr., B e r g e r Miksa dr., Darányi Gyula dr, Enyiczkei Gábor, Fried Vilmos dr., Glücklich Emil dr., G old Simon dr., Gyöngyösi József dr., Messinger Simon dr., Nagy Dezső dr., Berezeli Antal dr., Okolicsányi Géza dr., Österreicher Samu dr., Pap József dr., R e i n e r János dr., S g a 1 i t z e r Gyula dr., V á r a d y Gábor dr., G r á b e r Károly dr., K e n e d i Géza dr., K o b 1 e r Ferenc dr., K ö n i g Vilmos dr., Pap Dávid dr., S z m i k Lajos W i 11 m a n n Mór dr., V i s o n t a i Soma dr., Rakovszky Géza dr., Kemény Miklós dr., Gráner Ernő dr., L o s c h i t z Lajos dr., Sztehló Kornél, Burián Béla dr., Szilágyi Arthur Károly dr., id. Környei Ede dr., Bunczel Alfréd dr., Vá­z s o n y i Vilmos dr. Helyreigazítás. A m. kir Kúriának mult számunkban közöl­nagyfontosságú (7,700/902 b. sz.) büntetőjogi határozatába értelem­zavaró sajtóhiba csúszott. Ugyanis a Jogesetek Tárának 208. olda­lán, a bal hasáb 21. sorában álló felismerhetetlen szó helyett ez olvasandó: félreismerhetetlen (a törvényhozó azon szándéka, stb.). A Jog 1902. évi tartalommutatóját jövő számunkkal fogjuk szétküldeni. Az ügyvédi kamara az 1874. XXXIV. t.-c. 19. és 32. §-a értelmében, az ügyvédség és jogszolgáltatás terén tett tapaszta­latairól minden év elején tartozik az igazságügy miniszterhez jelen­tést tenni.

Next

/
Thumbnails
Contents