A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 17. szám - A Budapesten székelő e. f. polgári és büntető biróságok működése 1902-ben. Folytatás

66 A JOG Megokolás : A B. P. 431. §-ának rendelkezése szerint a kir. Ítélőtábla előtt tartott fölebbviteli főtárgyaláson jelen volt, vagy képviselt jogosultak a kir. itélő táblának másodfokú Ítélete ellen használható semmisségi panaszukat e biróságnál kötelesek bejelenteni. Minden más esetben a semmisségi panasz az elsőbiróságnál jelentendő be. Az idézett §. e rendelkezéseinek logikai folyománya—amint a B. P. 425. §-ában, valamint a 431. §. utolsó bekezdésében kifejezetten is meg van mondva — az, hogy a kir. ítélőtáblának másodfokban hozott Ítélete, vádlottnak az elsőbiróság által csak akkor hirdetendő ki, illetőleg kézbesítendő, ha a kir. ítélőtábla előtt tartott főtárgyaláson sem ő, sem különvédője nem volt jelen; ha tehát a semmisségi panasz bejelentésére jogosultak a fölebbviteli főtárgyaláson mind jelen-, vagy képviselve voltak, tehát ha vádlott is személyesen vagy külön védője által képviselve jelen volt, s a jelenvolt vagy képviselt jogosultak valamelyike semmisségi panaszszal élt, a kir. Ítélőtábla az iratokat közvetlenül a m. kir. Kúriához terjeszti föl. A B. P. 425. §-a ugyanis a 431. §-al összhangban kifejezetten aképpen rendelkezik, hogy a kir. ítélőtábla határozata a fölebbviteli főtárgyaláson jelen nem volt vádlónak és sértettnek kézbesittetik, vádlottnak pedig csak az esetben kézbesítendő vagy hirdetendő ki a törvényszék által, ha a kir. Ítélőtábla főtárgyaíásán sem ő, sem külön védője nem volt jelen. A B. P. idézett rendelkezéseinek összefüggő és egymást kiegészítő intézkedéséből szükségképp következik az is, hogy ha a vádlott nem, de külön védője jelenvolt a kir. ítélőtábla előtt tartott főtárgyaláson, és a kir. ítélőtábla másodfokban hozott Ítélete ellen a külön védő akár élt semmisségi panaszszal, akár megnyugodott abban, a kir. ítélőtábla ítélete a fölebbviteli főtárgyaláson jelen nem volt vádlottnak sem ki nem hirdetendő, sem pedig nem kézbesítendő, tehát az iratoknak e célból az elsőbirósághoz leendő leküldése nem szükséges, s így az esetben, minthogy a B. P. 430. §-ának harmadik bekezdése értelmében a semmisségi panaszra is alkalmazandó 388. §. szerint a semmisségi panasz az ítélet kihirdetésekor, kézbesítés esetén pedig a kézbesítés napjától számítandó törvényes határidő alatt jelenthető be, a kir. ítélőtábla előtt tartott fölebbviteli főtárgyaláson jelen nem volt, de külön védő által képviselt vádlottra nézve lehetősége is ki van zárva annak, hogy a kir. ítélőtábla ítélete ellen törvényes határidőben semmisségi panaszt jelenthessen be. A. B. P. javaslat indokolása is reá mutat, hogy a fentebb érintett intézkedéseinek célja az eljárás gyorsítása volt, s e cél következetes keresztülvitelére vallanak az érintett törvényszakaszok összevágó s egymást kiegészitő rendelkezései is. A törvény emez értelmezésének helyességét nem döntheti meg a 430., illetve 383. §-nak ama rendelkezése, hogy a kir. Ítélőtábla másodfokban hozott Ítélete ellen, a vádlott és védője saját személyükben külön és együtt is jogosultak semmisségi panaszszal élni, minthogy a 431. §., mely e jog mikénti gyakorolhatását szabályozza, csakis abban az esetben teszi ezt a kir. ítélőtábla előtti fölebbviteli eljárásban reájuk nézve lehetővé, midőn a fölebbviteli főtárgyaláson mind a vádlott, mind pedig különvédője jelen vannak, azonban az, aki közülök a fölebbviteli főtárgyaláson nincs jelen, e joga gyakorolhatásában korlátozva van, és pedig annyiban, hogy a felebbviteli főtárgyaláson személyesen meg nem jelent, de külön védő által képviselt vádlott a semmisségi panasz bejelentésére való jogosultságát csak a fölebbviteli főtárgyaláson megjelent és őt képviselő külön védő által érvényesítheti, ki azt ugy asaját, mint a vádlott nevében van hivatva gyakorolni, ha azonban a külön védő nem jelent meg a fölebbviteli főtárgyaláson, ő jogorvoslattal egyáltalában nem élhet. Mindezeknél fogva tehát a határozat értelmében kellett dönteni. Kelt a kolozsvári kir. ítélőtáblának 1903. évi március hó 20-án tartott büntető teljes ülésében. Hitelesíttetett a kir. Ítélőtáblának 1903. évi március hó 31-ik napján tartott büntető teljes ülésében. Fekete Gábor s. k. elnök, Sc hőbe In Károly dr., s. k. tanácsjegyző. A közigazgatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. Ha a fél az örökösödési illetéket azért kéri töröltetni, mert a hagyaték peressé vált: az ily kérelem határidőhöz kötve nincs. (18,176/901. sz. a.) Néptanítóknak olyan beadmányai, amelyekkel a m. kir. fóldmivelésügyi miniszter felhívására a tanfelügyelő utján gazdasági tanfolyamra jelentkeznek, bélyegmentesek. (947^902. sz. a.) Az ttalmérésí engedélyek iránti ügyek a közigazgatást bíróság hatáskörébe nem tartoznak. (12,871/902. sz. a.) A tőzsdei vételi megbízások, míg bíróság előtt nem használtatnak, bélyegmentesek. (13,054/902. sz. a.) Az illetékekre fennálló egyetemleges fizetési kötelezettség a birságra nem terjed ki. (18,348'901. sz. a.) Részvénytársaságok üzleti adója megállapításánál a nyers jövedelemből levonandó az az osztalék, melyet a részvénytársaság idegen társaság részvényei után huz. (18,391 /901. sz. a.) Magántclepitések után illetékmentesség nem igényelhető. (18,505/901. sz. a.) Ha erdőkitermelés titán megadózott fél az államvasutaknak talpfákat ad el, ez után külön adóztatástlak helye nincs. (5,406/901. sz. a.) A háztulajdonos csak akkor kívánja, hogy a lakójától adóban lefoglalt és elárverelt bútorok vételára bírói letétbe helyeztessék, ha elsőbbségi igényét a biróságnál bejelenti s ezt az árverés napjáig igazolja. (6,562/901. sz. a.) A 30 napon belül megfelebbezett illeték csak a pénzügyigazgatósági végzés kézbesítését követő 75 nap elteltével mutatható ki végrehajtásra. (11,465/901. sz. a.) A szülő a kiskorú gyermeke terhére kiszabott illeték ellen akkor is felebbezhet, ha a fizetési meghagyás a kiskorúnak kézbesittetett. (2,624/902. sz. a.) Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök: A debreceni tszéknél Rosenthal Sándor helybeli kereskedő ellen, bej. jun. 16, fsz. jul. 9, csb. Szoboszlay Sándor, tg. Fejér Ferenc dr. — A nagykikindai tszéknél Beck Antal nagytószegi kereskedő ellen, bej. máj. 20, fsz. máj. 28, csb. Kovács Gusztáv, tg. Ferch József dr. _ A pécsi tszéknél Lázár Károly mohácsi kereskedő ellen, bej. máj. 20, fsz. jun. 10, csb. Farkas Sándor, tg. Kaufmann József dr. — A pécsi tszéknél Goldberger Gyula helybeli kereskedő ellen, bej. jun. 17, fsz. jul. 10, csb. Farkas Sándor, tg. Parragh Antal dr. — Az egri tszéknél Braun Dezső 1 gyöngyösi kereskedő eilen, bej. máj. 18, fsz. jun. 18, csb. L. Farkas Kálmán, tg. Kurcz Jakab dr. Pályázatok : A békési jbiróságnál albirói áll. máj. 2. (86) — A pécsi jbiróságnál albirói áll. máj. 2. (86) — A bethleni jbiróságnál albirói áll. máj. 2. (86) — A kolozsvári tszéknél aljegyzői áll. máj. 5. (88) — A nagykaposi jbiróságnál albirói áll. máj. 5. (88j — A girálti jbiróságnál albirói áll. máj 5. (88) — A pécsi tszéknél birói áll. máj. 8. (91) — A szombathelyi tszéknél aljegyzői áll. máj. 8.(91)— A nagyigmándi jbiróságnál aljegyzői áll. máj. 8. (91) — A nagybittsei jbiróságnál birói áll. máj. 8. (91) Kúriai és táblai értesítések. Bakabánya Sch. J. dr. Rranek-Pacher érk. 9,222/902 sz. a. előa. Hidegkuthy, ne. — Schwarz—Homola érk. 2,149/903 p. sz. nincs elintézve. — Debrecen B. D. dr. 5,763/902 p. sz. nincs elintézve. — Eger U. J. dr. Károlyi—Grosz érk. 3,445/903 sz. a. előa. Lallosevits, n e. — Nagy—Nsgv érk. 8.490'902 sz. a. előa. Balázsovits, n. e. — Jászapáti V. S. dr. Hajnal —Hajnal érk. 6,765/902 sz. a. előa. Somogyi, n. e.—Tóth—Turupuly érk. J.606/903 p. sz a. előa. Debreczenvi, n. e. — L. Pécs Schwarcz—Morgenstern érk. 1,118/901 v. sz. a. előa. Kovács Béla, n. e. — Lauber—Schapringer nem érk. — Csoport— Vajda nem érk. — Meggyes Sch. J. dr. Burz—Burz nem érk. — Nagykikinda N. D. dr. Molnár—Molnár (6,859/902 előa. Tódorffy) ápr. 21. hh. — Pécs M. J. dr. Reith—Tencz (2,114/903) ápr. 20. hh. — Nagy — Orbán (2,302/903) ápr. 20. hh. — Szabadka V S. dr. Bauer—Joó 4,259/902 p. előa. Horváth) n. e. — Tab P. L dr. 3,183 és 1,428 902) n. e. —Versec S. V. dr. Hoffmann—Hitelbank nem érk. Gyakorlott közjegyzőhelyettes hasonló minőségben állást keres. Cime a kiadóhivatalban. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Vidéki nagy városban működő -közjegyzőhelyettes, aki önállóan vezetett közjegyzői irodát, hasonló minőségben alkalmazást keres. Cime a kiadóhivatalban. Ügyvédjelölt, dr juris, aki a német nyelvet teljesen birja s akinek nagyobb gyakorlata van, nagyobb irodában állást keres. Cime a kiadóhivatalban. Nyugalmazott kir. albiró, 42 éves, közjegyzőhelyettesi avagy ügyvédjelölti állást keres. Cime a kiadóhivatalban. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr Kálmán-utca 16. V., Rudolf-rakpart 3. PAÍXA8 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYO-MOÁJA BUDAPESTEM-