A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 17. szám - A Budapesten székelő e. f. polgári és büntető biróságok működése 1902-ben. Folytatás

13fi A JOG teheti, amit jónak lát; vall az ipse, ahogy csak a tárgyalást vezető birónak a kedve tartja. De vájjon ez-e az igazság? Reméljük, hogy nem lesz messze az idő, hogy a pestvidéki törvényszék is uj, modern hajlék t nyer és akkor a judikaturája is az uj helyiséghez és viszonyokhoz jjbban fog alkalmazkodni, — baglyok csak romokban szoktak fészkelni. Rendszeresített személyzet: 1 elnök (kúriai biró), 2 ítélőtáblai c. és j. biró, 13 (m. é. 12) tsz. biró, 2 albiró, 3 (m. é. 2) jegyző, 6 (m. é. 7) aljegyző, 9 (m. é. 8) joggy, 1 irodáig., 5 telekkvezető, 31 irodatiszt, irnok és dijnok, 8 hív. szolga = 81 (79). Kir. közjegyzők száma a tsz. területén: 6, állandó szak­értő 12 (11), tolmács 7. A) Polgári ügyek. Érkezett beadvány: polg. 12,990, tkvi 25,231, büntető 17,766, fegyelmi 25 = 56,012; sommás felebbviteli ügy 631. Az év végén folyam, maradt: házassági per 4, egyéb rendes 8, lelebbv. ügy: D. lajstr. 1, F. lajstr. 3, telekkvi 34, I-foku bünper 272, II-foku bp. 145, bünvizsgálat 35; vizsg. megkeresés 20 = 650. 1. Polgári perek. M. évről foly. maradt 610 (603); érke­zett polgári 614 (370), házassági 135 (130), birtokrendezési 3 (5) bánya. 1 = 753 (705). Befejeztetett: polgári 582 (566), házassági 123 (124), birtok, rend. 4 (7), bánya 1 = 709 (698). T a n á c s ü I é s i napok száma 63 (98). Érdemleges Ítélet hozatott 473 (468); megnemjelenés f íté­let 48 (33); pert befejező végzés 173 (189); egyezséget jóváhagyó végzés 15 (8). Az év végén folyamatban maradt: po:g. 519 (487); házassági 133 (121); birtokr (1), bánya 2 (1) = 654 (610). Szünetel 35 (12). Telekkönyvi ügyek. Az év elején elintézetlen Vi.lt tkvi beadvány 72 (399), per 192 (343). Érkezett tkvi beadv. 25,231 (26,271), per és ügy 18,395 (26,271). E 1 i n t é z te t e t: tkvi beadv. 25,^65 (26,598), per 19 (35). Végreh. jog bej ir. kérelem 1,593 (1,455), árv. kérv. elmt. 863 (788); sorrendi tárgyalás 287 (360); vételárfelosztás 435 (1,718), egyéb tkvi ügy 15,356 (12,536) = 18,553 (16,893). Az év végén elintézetlen maradt: tkvi beadv. 38 (72), p-r 34 (192). Bánya­telekkvi beadv. érkezett 30 (54); az év végén folyam, maradt 1 (2). Csődügyek. Csődnyitás ir. kérvény érkezett 22 (21); áz év elején folyamatban volt csődök: 3 (7); a f. é megújított csődök: 2 (1). Megszűnt: vagyon^iány miatt 1 (1), a hitele­zők beleegyezése folytán 1 (2). A csődvagyon felosztásával — (1) Az év végén folyamatban maradt csődök száma 3 (3). É r ték pap i rok és okiratok megs. ir. ügy érk. 11 (10); az év végén folyam, maradt 9 (7). Anyakönyvi ügy érk. 2. Ügvvéd elleni panasz érk. 8 (15). az év végén foly. maradt 2 (3). Egyéb polg. peren kívüli ügy. érk. 194 (245), az év végén foly. m. 2 (3). Hitbizo mányi ügyek száma 3 (3) II. Felebbviteli ügyek. F e 1 e b b e zé s m. évről folyam, maradt 208 (117). Érkezett: pénzkövetelést tárgyazó per 400 k-ig 154 (190), 400—1000 k.-ig 97 (81), 500 k -n felül 9 (18). Az 1893 XVIII. t.-c. 1. §. 2. p. alá eső per 24 (31), 3 p. a. eső per — (5), egyéb per 195 (203) = 479 (528). Befejeztetett: visszautasítással 21 (15), helybenh., 308 (247), megváltoztatással 179 (140), feloldólag 4 (2), egyességgel 4 (1), más módon 43 (32) = 559 (437) Szóbeli tárgyalás tartatott összesen 143 (179) Con­tradict. tárgyaláson elint, ügyek 479 (395), nyilvános előadás 32 (39). érdemleges Ítélet hozatott 457 (350), pert befejező vég­zés 65 (44), egyességet jováh. végzés 4 (1), folyamatban maradt felébb, ügy 128 (208), szünetel 63. Felülvizsgálat. M. év folyam, maradt. 1 (10); érkezett 95 (104), befejeztetett: helybenh. 80(51), megv. 6 (15,) felold. 3(8), más módon 6 (39) = 95 (113), folyam, maradt 1 (1) Felfolyamodás M év. foly. maradt. (3); érkezett 53 (46); befejeztetett helybenh. 30 (15), mv. 18 (20) fo. 2 (1), más m. 3 (13) = 33 (49). Az F. lajstromban elint, ügyek 4 (36) B) Büntetőügyek.1.Vizsgálóbírói ügy. M. évről foly. maradt 54 (76) Érkezett 862 (675); e 1 i n t é z t e t e 11 861 (697), folyam, maradt 55 (54). A vizsg. kiegészítése ir. indítvány érk. 17. 2. Bűnvádi per. M. é. foly. maradt 198 (136): ér ke Zptt: 740 (627) Befejeztetett: Ítélettel 549 (445), más mó­don 117 (120) = 666 (565), folyam, maradt 272 (198). 3. Pénzügyi kihágás M. é. foly. m. 53 (4); érkezett: 371 (367), befejeztetett:megszüntetéssel 23 (21), ítélettel 331 (297), folyam, maradt 71 (53). 4. Tárgyalások száma és eredménye. A vád­tan ács tárgyalt 36 (34), üléseinek száma 193 (132). A tszéki tanács ülései; ek száma 130 (167). Főtárgyalás okszáma 160 (151). Eredménye: az eljárás kiegészítése 21 (18), megszüntetése 24(8), elnapolás 99 (96), ítélet 522 (435); az e sk üd t b i r ó­s á g i főtárgyaiások száma 42 (10). Uj esk. bíróság elé utas. 2, Ítélet 27 (10). Másodfolyamodásban. M. é. foly. m. 188 (131); érkezett fellolyamodás 35 (40), felebbezés 818 (672) ±= 853 (712). Befejeztetett: visszautasítással 27 (12), hh. 592 (475), megváltozt. 251 (168), megs mmisit 26 (20) = 896 (675), hozott Ítéletek 843 (653), folyam, maradt 145 (188). Elnöki és fegyelmi ügyek. Elnöki beadv. elint. 5,712 (5,292) Fegyelmi ügy. A m. évr. foly. m. 1 (4), érkezett bírósági személyzet ellen 5 (5). Fegyelmi vizsgálat foganatosíttatott 2 (4), elintéztetett: meg­szüntetéssel 1 (1), felmentő krt. 1 (1), vétkesre szóló k. 2 (1), más módon 1 (1) = 5 (8); folyam, maradt 1 (1). Birói végrehajtói vizsgára jelentkezett 8, képesitte­tett 6. Telekkvi bevezetés fogan." 13,080 drb. tjkvben; az év végéi: bevezetésre várt 62. Telekkvi kivonat elkészíttetett 500 (Folytatása következik.) Révai Lajos dr. Külföld. A biztosítási tudományok szemináriuma Göttingában* Azon berendezésekről kívánunk röviden szólani, melyek Németországban, mégpedig eddig egyedül a göttingeni egyete­men a végből létesíttettek, hogy a biztosítási üggyel foglalko­zók a felmerülő kérdések elméleti tanulmányozásával alapos, tudo­mányos kiképzést nyerhessenek. A cél itt, a biztosítási szeminá­rium ideiglenesen kiadott szabályzata szerint az: «hogy azok szá­mára, kik akár mint mathematikusok, akár mint magasabb köz­igazgatási hivatalnokok, köz- vagy magánbiztositási társulatok kebelében óhajtanak működni, megfelelő tudományos kiképzésre alkalmat nyújtsanak*. A jelzett célt az egyetemmel kapcsolatos biztosítási szeminárium szolgálja, rendszeres előadásaival, gyakor­lataival és nagy könyvtárával. Ezen szemináriumot a porosz minisztérium 1895 november 5-én nyitotta meg; mégpedig azért éppen a göttingeni egyetemen, mert ennek szervezete volt erre a porosz felsőbb tanintézetek sorában a legalkalmasabb, amennyi­ben e szeminárium szervezése a göttingeni mathematikai egye­temi oktatásnak Klein Félix által megindított reformálásával szo­ros összefüggésbe juthatott. Megemlítjük, hogy valamivel előbb Bécsben is alakult hasonló célzatú intézet. Az intézetnek az egye­temmel való kapcsolatbahozása teszi legközvetlenebbül lehetővé, hogy a szükséges előadások és gyakorlatok megtartását előkelő szakférfiakra bizhatják és hogy a tagok az Őket érdeklő egyéb tanulmányokkal is megismerkedhetnek A biztosítási tudományok lényegükben két csoportba oszthatók: a) a jogi és b) a mathema­tikai csoportba. A göttingeni szeminárium mind a két csoportot magába foglalja, e mellett alkalmat ad arra, hogy az egyes cso­portbeliek sajátlagos tanulmányaikat különösen is művelhessék. A tanfolyam befejeztével tartott vizsgálaton is különbséget tesz­nek az úgynevezett adminisztratív és a matematikus csoport­beliek között. A szemináriumba való felvétel általános követelménye, hogy az illető legalább is két félévet töltött előzőleg főiskolában. Ki­vételt csak olyanok képeznek, kik azonkívül, hogy az egyetemre való felvételre képesítve vannak, megfelelő előképzettséggel bír­nak (erről az igazgató mond Ítéletet). A felvettek lehetnek ren­des vagy rendkívüli tagok. A tanfolyam maga két félévet vesz igénybe, befejeztével az igazgató elnöklete alatt, a tanfolyam do­censei sorából a minisztertől kinevezett öttagú bizottság előtt vizsgálatot tartanak. A vizsgálat sikerét (Lexis, Cohn, Ehrenberg, Bohlmann jelenleg a vizsgáló tanárok) az u n. «Diplom für Versicherungsverstándige* tanúsítja, mely azonban csak tájékoz­tató jellegű, azaz nem képesít különös egyetemi grádusra vagy határozott nyilvános hivatalra. A vizsgálati szabályzat 1896. évi július 27 én lépett életbe. Azok számára, kik nem kívánnak vizs­gálatot letenni, tanulmányaik menetéről távozási bizonyítványt állítanak ki. A szeminárium tagja félévenkint 5 márkát fizetnek a könyvtár használata fejében, ezenkívül természetesen az elő­adásokért a rendes kollégiumpénz (félévenkint heti egy óráért 5 márka) jár. A vizsgálat egy csoportból 40 márkába, mind a két csoportból 48 márkába, a 6 hónap múlva tehető esetleges pót­vizsga 20 márkába kerül. A minisztérium az intézményt évi 1,200 márkával segélyezi: a tagok átlag összesen 500 márkát fizetnek be. Az egyévi kötelező tanfolyamnak a következő beosztása van. j Minden rendes tag köteles félévenkint legalább egy nagyobb dolgozattal a szeminárium gyakorlataiban résztvenni. Szemináriumi gyakorlati óra hetenkint 4 van (2 a jogi, 2 a mathematikai tanulmányok köréből), ehhez járul fakultative a könyvvitelnek heti egy órában való gyakorlása. Az előadások rendje a következő: Mindkét csoportra nézve kötelezők: Biztosítási számitások (télen heti 3 óra). Biztositási magánjog (télen heti 2 óra). Bizto­sítási közjog (munkásbizt. télen heti 2 óra). Biztositási gazdaság­tan és statisztika (nyáron heti 3 óra). Az egyetemi előadások közül: Elméleti nemzetgazdaságtan. Gyakorlati gazdaságtan. Keres­kedelmi váltó- és tengerjog. A vizsgálati szabályból a következő pontokat idézzük: mint már emiitettem, a vizsgálatok a következő két csoportban külön­böző módon történnek. Közös vizsgatárgyak szóbelileg: Elméleti nemzetgazdaságtan (25 — 30 perc). Statisztika és biztositási gazdaságtan («/4 1 óra). Eltérés a közetkező tárgyakban van: a) az adminisztratív csoport­ban ezenkívül szóbelileg: Köz- és magánbiztositási jog (s/4 lóra) és írásban ÍJ óra alatt zárthelyi dolgozat készítendő, amelynek * A kitűnően szerkesztett Bizt. és Közg. Lapok után.

Next

/
Thumbnails
Contents