A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 17. szám - A férj özvegyi joga s a kiházasitási ingók

132 A JOG a fenti talán kicsinynek tetsző, de a gyakorlat világa mellett mégis fontos szempontok figyelembevétele mellett — mi sem marad. Az ügyvédi kar a Diróságtól nem kér kalácsot, pecsenyét, de elvárhatja a kenyéret\ Gondoljon a birói kar arra, milyen egy per sorsa egy ügyvéd irodájában, milyen egy per fotográfiája lefolyásában s legyen megá'lapitása méltányos! 19 évi tanulás után lehet nozzíjutni az ügyvédi diplomához, legyen rajta a biróság a maga részéről is, hogy az diploma legyen s ne — koldus-tarisznya ! A férj özvegyi joga s a kiházasitási ingók. Irta ifj. MÓDLY LÁSZLÓ Szegszárdon. Örömmel konstatálható az az irányzat, mely a jogegyenlőséget, a család és örökösödési jogban, vallás, rendi, illetve osztály- és nemi-különbség nélkül keresztülvinni törekszik. A vallási egyenlőtlenséget megszüntette az 1894: XXXl-ik t.-c. A rendi, illetve osztály- és nemi-különbség fennmaradt foszlányait pedig megsemmisíteni igyekezik az uj polgári törvénykönyv. A rendi illetve osztály-különbség végleges megszüntetését célozza : a közszerzemény fentartása és általánosítása, a törvényes hitbér és az özvegyi örökösödés elejtése ; a nemi különbség megszüntetését pedig . a közszerzemény fenntartása, az özvegyi örökösödés elejtése, a nő férjtartási kötelességének s a törvényesen elvált szülőknek a gyermek eltartása iránt való kölcsönös kötelezettségének elismerése, stb., Sajnálatos azonban, hogy az özvegyi jognak a férjre leendő kiterjesztését, igy ezen intézményben is a jogegyenlőség elvének érvényrejutását, a polgári törvénykönyv tervezetét előkészítő bizottság nagytudományu tagjainak többsége nem tette magáévá. A férj özvegyi jogának elismerését pedig a jogegyenlőség, a jogfejlődés, az életviszonyok változása, a házastársak kölcsönös támogatásának kötelessége s a közöttük létező viszonosság és egyenlőség, a házastársi viszony bensősége, erkölcsi, s magasztos volta, jogi, erkölcsi éi méltányossági szempontok egyaránt igazolják és javasolják. A nő a családban, a társadalomban, a családi és örökösödési jog terén a férfival szemben elnyomott, egyenlőtlen állást foglalt el, amit különben megmagyaráznak akkori intézményeink (birtok, védelmi rendszer), eltekintve a nőnek a férfival szemben való alárendeltségét hirdető elvtől. Már első királyunk Szent István, vezéreltetve bizonyára a kereszténység magába szítt eszméi (testvériség, egyenlőség, és a magyar lovagiasság) által, felállította az özvegyi jog intézményét a nőket sújtó méltánytalanságok enyhítésére. Hasonlólag méltányossági okok figyelembe-vétele eredményezte a leánynegyed, hajadonjog, hitvestársi és özvegyi örökösödés intézményének létrejöttét. A leánynegyedet s a hajadoni jogot az országbírói értekezlet, ragaszkodva az 1852 évi ősiségi pátenshez, megszüntette. A hitvestársi öröklést, mely a Hk. I. r. 98—100. c. szerint régebben csak az asszonyt illette, az 1867: XI. t.-c. a férjre is kiterjesztette. Ily alakban tartotta fenn ujabb birói gyakorlatunk is. Az özvegyi öröklés megszüntetése pedig felvétetett a polgári törvénykönyv tervezetébe. Kézenfekvő dolog, hogy ezen intézmények megszüntetését, illetve viszonossá-tételét azon méltányossági okok megszűnte eredményezte, melyek azoknak létet adtak. Ugyanis a nő helyzete a családban, a társadalomban, a családi és örökösödési jog terén változik, mely változás szükségképp maga után vonja a velük összefüggő jogintézményeknek változását is. A női emancipáció a nőt a férfival egy sorba helyezi, részére mind több és több kereset forrás nyilik meg, ami természetszerűleg maga után vonja a férfiak keresetforrásának az apadását. A nő a családi vagyonjog terén is, a polgári törvénykönyv intézkedése szerint, nevezetes jogokra tesz szett. A Tervezet a közszerzemény intézményét fentartja és általánositja. A nemesek és honoráciorok feleségei ez által uj és nagy terjedelmű, eddig nem élvezett jogra tesznek szert. A szerzeményi közösséget a Tervezet azért tartja fenn és általánositja, mert a nőnek a férfival egyenlő szerzési képességet tulajdonit. (L. Zsógöd előadói jav. J. II. 80. I.) ((Következetlenség forog fenn tehát vagy az özvegyi jognál, hol a nő jogi sorsa éppenséggel nem bir az önállóság jellegével, vagy a közszerzeménynél, hol az önállóság, — a nő szerzői tevékenységének a férjével való egyenlősítése által, — határozott kifejezésre jut». (I. III. 279. 1.) Tartsuk fenn és általánosítsuk a közszerzeményt, kárpótoljuk azonban a férfit az özvegyi joggal. Változván a nőnek helyzete, szükségképp felmerült az a kérdés, — éppúgy, mint a fenti jogintézményeknél, — hogy az özvegyi jog törlendő-e, vagy pedig viszonossá teendő. Teleszky Tervezetében az özvegyi jog eltörlése mellett foglal állást, mert az a kölcsönösség követelményébe ütközik. «Nem tarthatók fenn általánosságban régi jogunk azon intézkedései sem, melyek az özvegyi jogot szabályozták. A hitvestársi öröklésnek mintegy kiegészítését képező ezen mtézkedések a kölcsönösség követelményébe ütköznek, mennyiben a férj hagyatékában a nőnek oly jogokat biztosítanak, me!yek kel viszont a férj a n5 hagyatékára vonatkozólag nem bir.» (Terv. Imt. 34 1.) Jancsó, ki a «Magyar özvegyi jog» c. m. Teleszky-féle Tervezet-nek az özvegyi jogra vonatkozó részét bírálat alá veszi, ezeket mondja : «Semmi sem akadályoz és magunk is óhajtjuk, hogy az özvegyi jogot kölcsönössé tegyük, éppúgy, mint teszi azt hitvestársi öröklés alakjában a Törvényjavaslat is. A túlélő férj éppúgy rászorulhat meghalt felesége hagyatékának haszonélvezetére, mint ez az övéére.» (i. m. 22. 1.). A Teleszky-té\e Tervezeten felépült Törvényjavaslat, a hitvestársi öröklésben; — melyben az özvegyi jog is bennfoglaltatik, a mostani polgári törvénykönyv tervezetébe) foglalt özvegyi joghoz hasonió alakban, — a viszonosságot és egyenjogúságot emeli érvényre. A képviselőház igazságügyi bizottsága Jelentésé-ben (14. 1.) a következők találhatók : «A bizottság elsősorban a leszármazókkal együttesen történő öröklés kérdését kívánván szabályozni, a paritás elvét fogadta el, abból indulva ki, hogy mivel a házasságban is egyenjogú felekként állanak a hitvestársak, a családi vagyonjogban is meg kell tartani az egyenjogúság elvi álláspontját, ennek elnemfogadása visszaesést elentene, épp a hazai jog szellemét tekintve, mely t. i. a nőnek házasságralépés által adja meg a teljes cselekvési képességet. Nem hagyhatta figyelmen kivül azt sem a bizottság, hogy ugy a hazai jogfejlődésünk, mint a természeti viszonyok szempontjából a nőnek lévén nagyobb igénye az eltartásra, ennek kiegyenlítéséül az özvegynek — leszármazókkal való együttes örökösödés esetén, — ezenfelül még egy további negyed haszonélvezete, azonban csak ujabb férjhezmeneteléig adandó ; inig felmenőkkel és oldalrokonokkal szemben oiy növekvő egyenlő hányadokban állapítja meg mind a két fél örökrészét, hogy azok mellett az özvegy nőnek különleges részesítése feleslegesnek mutatkozik, ö lg. biz. törvényjavaslat 35. §. : «Ha az örökhagyónak örökösödési joggal biró leszármazója van (20—22. §.) a) az életben maradt féijet holtiglani haszonélvezetül az örökségnek egy negyedrésze; b) az életben maradt nejét özvegységének időtartamára haszonélvezetül az örökség fele, ujabb férjhezmenetelétől haláláig pedig szintén haszonélvezetül az örökségnek egy negyedrésze illeti.» lg. biz. törvényjavaslat 35. §. : «Ha az örökhagyónak örökösödési joggal biró leszármazója nincs, az" életben maradt házastárs örökrészül kapja: a) az örökségnek felét, ha vele együtt az örökhagyó szülői, vagy ezektől leszármazó rokonok, b) az örökségnek kétharmad részét, ha vele együtt az örökhagyó nagyszülői, vagy ezektől leszármazó rokonok, avagy az örökhagyó további felmenői (30. §.) örökösödnek.)) Schwarcz G. a magyar ptkv. kodif. bizottságában tett előterjesztése szerint az özvegyi haszonélvezetet kiterjesztené a férjre is. (J. II. 38., 95., IV. 61., 62. I.) Köves György a hitvestársi öröklés tárgyát nem képező vagyon felerészének haszonélvezetét mindkét házastársnak megadná. (J. IV. 42. 1.) Nagy Ferenc az özvegyi haszonélvezetet a férj vagyontalansága és keresetképtelensége esetére, ő reá is kiterjesztené. (J. IV. 35. 1.) Tkirring Lajos : ((Csatlakozik Schwarcz G. dr. nézetéhez annyiban, hogy oly esetben, midőn a vagyon állaga az örökhagyó oldalrokonaira száll, a túlélő férjnek is adna haszonélvezeti jogot.» (J. II. 105. 1.) Sipőcz László : «Az özvegyi jognak a férjre kiterjesztését illetőleg, azok véleményéhez csatlakozik, kik azt . . a férjnek vagyontalansága és keresetképtelensége esetére nyujtanák.» (J. IV. 40.1.) Vavrik Béla : «Nem idegenkedik attól, hogy az özvegy férjét neje vagyonában az eddiginél nagyobb mérvben részeltessük, mert