A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 16. szám - Az uj cheque-törvényjavaslat.Vége

A JOG 129 István) tanácsához érkezett a m. é. 662 drb, hátralékkal együtt 2,709; ebből befejeztetett ítélettel és más módon 2,249 (ebből ítélet 1,728), folyamatban maradt 460. Tanácsülés i nap volt: a vádtanácsnál 311, a törvény széknél 732. Tárgyalási nap volt: a vádtanácsnál 246. a törvényszéknél 671, az esküdtbiróságnál 42 (ebből sajtóügyben 16). Ülési és tárgyalási ügyek száma volt: a vádtanácsnál 3,749, az esküdtbiróságnál 230, a főtárgyalási tanácsokban 6,276 =10,255. Főtárgyalási eredmény volt a) törvényszéki ügyekben 71 kiegészítés, 390 megszüntetés, 493 elnapolás és I, 769 Ítélet, b) az esküdtbirósági ügyekben 1 megszüntetés és 36 Ítélet. A felebbviteli két tanácshoz (Tóth Ernő és G a jzágó Manó elnöklete alatt) érkezett: a m. évi 691 drb hátralékkal együtt 2,432; ebből befejeztet ett visszautasítással 221, helybenhagyólag 1,174, megváltoztatással 388, megsemmisítéssel 241 = 2,024; ítélet hozatott 1,717, hátralékban maradt 408. A 2,024 elintézett ügy közül tehát 58% a helybenhagyó határozatok száma, ami elég kedvező eredménynek elfogadható, annál is inkább, mert a visszautasított felfolyamodások száma is 10-9°/o; a hátralévő 31-10»/0 eloszlik a változtató (1915%) és a megsemmisitő (ll'954/0) határozatok közt. Vizsgálóbírói tisztben _ eljártak: Saly, Puscariu dr. és La nger dr. vizsgálóbirák. Érkezett a m. é. 384 drb hátralékkal együtt 6,521 és elintéztetett 6,053, hátralék 468. Pénzügyi kihágás érkezett 649, befejeztetett: megszüntetéssel 205, ítélettel 199 = 404, hátralék 245; elintézett tanácsülési ügyek száma 806. Révai Lajos dr. (Folytatása következik.) Az uj cheque-törvényjavaslat.* (Vége.) IX. Váltójogi határozatok. 21. §. A chequere megfelelően alkalmazandó a váltótörvényről szóló 1876: XXVII. törvénycikknek 1. az összeg-adatok eltérésére vonatkozó 4. §-a; 2. a forgatmányok alakjára és joghatályára vonatkozó 10. §-a, a másolatra nézve fennálló rendelkezés kivételével, továbbá II. §-a, 13. §-a és 15. §-a; 3. a tulajdonosi minőség igazolására vonatkozó 36. §-a azon kiegészítéssel, hogy a bemutatóra szóló ch^quenél a tulajdonosi minőség a cheque birtoka által igazoltnak tekintetik; 4. a fizetendő pénznemre vonatkozó 37. §-a; 5. az előzök értesítésére vonatkozó 45. §-a azzal, hogy amennyiben a fizetés hiánya nem óvással igazoltatik, a chequebirtokos közvetlen előzőjének értesítésére rendelt két nap, a jelen törvény 15. §-ában előirt nyilatkozat (tanúsítvány) kieszközlésétől számíttatik; továbbá 46. §-a és 47. §-a; 6. A beváltási jogra vonatkozó 48. §-a azon kiegészítéssel, hogy az óvást az utalványozottnak a cHequere vezetett nyilatkozata, vagy valamely leszámoló-hely tanúsítványa pótolja, továbbá a visszkereseti jogra vonatkozó 49. §-a; 7. a visszkereseti igény nagyságára vonatkozó 50. §-a azzal, hogy a második bekezdésben emiitett lejárat alatt a bemutatás értendő, valamint az ötödik bekezdésben íoglaltak kivételével; továbbá 51. §-a az elfogadóra nézve fennálló rendelkezés kivételével és 52. §-a; 8. a visszkereset számára kiadandó okmányokra vonatkozó 54. §-a azon kiegészítéssel, hogy az óvást az utalványozottnak a chequere vezetett nyilatkozata, hogy valamely lesszámoló-hely tanúsítványa pótolja; 9. a hátiratok kitörlését illető jogra vonatkozó 55. §-a; 10. a váltó kiadására vonatkozó 80. §-a; 11. a hamis és hamisított váltókra vonatkozó 81. §-a és 82. §-a; 12. a visszkereseti igény elévülésére vonatkozó 87. §-a, 88. §-a és 89. §-a; 13. a hitelező jogaira vonatkozó 91. §-a az elfogadói a és a kezesre nézve fennálló rendelkezés kivételével, továbbá az adós kifogásaira vonatkozó 92. §-a és 93. §-a az elfogadásra vonatkozó rendelkezés kivételével; 14. a külföldi törvényhozásra vonatkozó 96. §-a és 97. § a; 15. az óvásra vonatkozó 98. §-a, 99. §-a, az 5. pont kivételével, továbbá 100. §-a és 101. §-a; 16. a bemutatás és egyéb cselekmények helyére és idejére vonatkozó 102. §-a az elfogadásra nézve fennálló rendelkezés kivételével, valamint 103. §-a azzal, hogy a lejárat alatt a bemutatás értendő, továbbá a második bekezdésben a másodlatok és másolatok kiállítására, az elfogadás iránti nyilatkozatra nézve fennálló rendelkezés kivételével; 17. a hiányos aláírásokra vonatkozó 104. §. és 105. §-a. X. Bélyegkötelezettség. 22. §. A cheque darabonkint 10 fillér bélyegilleték alá esik. Azon cheque, mely alapszabályai értelmében folyószámlára, pénzátvételre jogosított valamely pénzintézetre (postatakarékpénz*) Előző közleményt 1. 13. számunkban. tár, bank, takarékpénztár, hitelszövetkezet) szól, a bélyegkütelezetiség alól fölmentetik azon esetre, ha az utalványozott részéről e célra adott űrlapon van kiállítva, belföldön bocsáttatott ki és belföldön fizetendő. A bélyegmentesség kedvezményében részesülnek a kibocsátónak valamely giróintézethez erre szolgáló űrlapon intézett azon megbízásai is, melyek valamely összegnek a kibocsátó számlájáról egy más számlára való átíratására, vagy értékpapíroknak a kibocsátó terhére leendő vásárlására, vagy letétjéből való kiszolgál,atásáia, illetve egy más számla javára leendő átruházására vonatkoznak. Egyébként ezen okmányokra a jelen törvény rendelkezései ki nem terjednek. A chequere vezetett minden forgatmány és nyugta, valamint a 15. §-a 2. pontja értelmében kiállított nyilatkozat és tanúsítvány bélyegmentes. A bélyegkötelezettség megszegése esetében az 1881. XXVI. t.-c. 7. §-ának büntető határozatai alkalmazandók. Az I-ső fokozat szerint számított bélyegilleték ötszörös összegében marasztalandó el az, aki az általa kiállított chequet nem keltezi, vagy a valóságnál későbbi keiéiről állítja ki, vagy ezen körülményt tudva, ilyen chequet elfogad, tovább ad, vagy kifizet. Az 1881 : XXXVI. törvénycikk 29. §-a alapján kiadott illetéki díjjegyzék 59. tétel 3. pontjában, továbbá az 1883 : VII. törvénycikk 8. §-ában a chequere vonatkozólag felvett rendelkezés, úgyszintén az 1889 : XXXIV. törvénycikk 9. §-a hatályon kivül helyeztetik. XI. Átmeneti és életbeléptetési intézkedések. 23. §. A jelen törvény életbeléptetése előtt kibocsátott chequekre ezen törvény rendelkezései nem alkalmazhatók. 24. §. A cheque-ügyekben követendő bírói eljárás a váltókra nézve fennálló eljárás elvei szerint rendeleti uton szabályozható. 25. §. Azt, hogy a jelen törvénynek megfelelően mi értendő leszámoló hely alatt, a kereskedelemügyi miniszter rendelete állapítja meg. 26. §. Jelen törvény végrehajtásával az igazságügyi, a kereskedelemügyi és a pénzügyi miniszter, Horvát- és Szlavonországokra nézve pedig a törvénykezés tekintetében a horvát-szlavon-dalmátországi bán bizatik meg. Külföld. Külföldi judikatura. A betéti társaság egyedüli képviseletre jogosított beltagja nem jogosult egy harmadik személlyel akként szerződni, hogy az a társaságba kültagként belépjen. Az ilyen szerződés a b o v o érvénytelen s azt a betéti társaság többi kültagjainak utólagos jóváhagyása sem teheti érvényessé. (Német birodalmi főtörvényszék I. 104/02). Valamely biróság helyi illetékessége oly tények alapján is megállapítható, amelyek a keresetindítás után, de a szóbeli tárgyalás előtt állottak be. (Német birodalmi főtörvényszék III. 113'02). Ha a közkereseti társaság cége egy ellene irányuló kereset kézbesítése után a bejegyzett cégek lajstromából felszámolási cég bejegyzése nélkül törültetett, a társaságnak minden 'képviseletre jogosult tagja védekezhetik a perben. (Bécsi legfelsőbb ítélőszék 655/901). A tömeggondnok a közadós ingó-vagyonára vezetett végrehajtás ellen intézett megtámadási keresetet a végrehajtási bíróságnál indíthatja meg, akkor is, ha a végrehajtást magyar biróság rendelte el. (Bécsi legfelsőbb ítélőszék 1,524/901). Az a körülmény, hogy a végrehajtás alkalmával lefoglalt pénzösszeg az igénylő Íróasztalának fiókjában találtatott s hogy e fiók kulcsa igénylő birtokában van, minden további bizonyíték nélkül megállapítja az igénylőnek a pénzösszegre való tulajdoni igényét. (Bécsi legfelsőbb Ítélőszék 17,209/901). Értékpapíroknak oly célból való átengedése, hogy azok árverésen az átengedő tulajdonjogának fenntartása mellett bánatpénzül használtassanak, nem alapit kölcsönszerződést; ez okból az árverező hitelezői a bánatpénzre végrehajtást nem vezethetnek. (Bécsi legfelsőbb ítélőszék 17,220/901). Tulajdonközösség megszüntetésére kereset csakabbanaz esetben indítható, ha a tulajdonostársnak tulajdonjog a telekkönyvileg be van kebelezve. (Bécsi legfelsőbb ítélőszék 17,459/901). A szállodatulajdonos birtokháboritást követ el, ha az utast a felmondási határidő eltelte után önhatalmilag kilakoltatja (Bécsi legfelsőbb ítélőszék 2,263/901). Közli Oláh Dezső dr., bpesti ügyvéd.