A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 14. szám - Az 1894: XVI t.-c. 60., 67. és 70. §-ában szabályozott külön jkvek gyakorlati alkalmazása

A JOG nem volt, s nem lehetett a törvényszakasz célja. Ha külön kellene kérelmezni a tkvi hatóságnál a megejtett osztályt, ez esetben a törvény a szándékolt kedvezményt nem nyújtja, igy a régi törvény értelmében is lehetett eljárni. Én is osztom azt a nézetet, hogy a tkvi hatóságok szabályellenesen jártak el akkor, mikor a hagyatékátadó végzés alapján kebeleztek be tulajdonjogot oly ingatlanra, mely hagyaték tárgyát nem képezte. De hiszen az általam felhozott példában nem ez az eset. A tkvi hatóság saját ügykörébe eső teendő elvégzéséül azt figyeli meg. hogy vájjon az egész ingatlanról a tkvi rendtartás értelmében történt-e az intézkedés. Ez pedig nem történt, mert az ingatlanok felerészéről a hagyatéki biróság saját hatáskörében is helyesen intézkedett, a másik feléről pedig a felek által bemutatott okirat, vagy az azt pótló külön jegyzőkönyv. Osztom azt a véleményt is, — mely az idézett második jbirósági végzésben jut kifejezésre — hogy helytelenül járt el a kir. közjegyző, mikor a 60. §. esetében nem vett fel külön jkönyvet, hanem az örökösök közt létrejött megállapodást a nem hagyaték tárgyát képező ingatlanra nézve is — a hagyatéki tárgyalás jegyzőkönyvébe vette fel. Helytelen ez azért, mert a 60. §. szerint, ha nincs az örökösöknek okiratuk, melyet csatolniok kell, akkor külön jkv készítendő, mert hiszen a nem-hagyatéki ingatlanokra nézve ez az irányadó, a tkvi hatóság csak ennek alapján adhat tulajdonjogot. De már nem osztom azt a véleményt — mely szintén ezen második végzésben jut kifejezésre — hogy a hagyatékátadó végzésben más vagyonról, mint a hagyaték tárgyát képező vagyonról nem intézkedhetik. Ellenkezőleg, nemcsak intézkedhetik, de kell is intézkednie, ha az örökösök a 60. §. értelmében okiratot csatoltak, mert hiszen — mint már fentebb kiemeltem — ez esetben külön jkvet nem kell felvenni, s magából az okiratból s a hagyatékátadó végzésből csak annyit tudhat meg a tkvi hatóság, hogy ugy a hagyaték tárgyát képező ingatlan, mint az osztály alá bocsátott is az örökösöket illetendi, de nem tudja, hogy mily arányban, vagy hogy a természetbeli osztály mi módon foganatosítandó. Ha a tkvi hatóság a hozzá áttett okiratot bekebelezésre alkalmasnak találta, ez esetben a hagyatékátadó végzésben foglalt megkeresést egész terjedelmében foganatosíttatni köteles. Véleményem szerint a 60. §. csak a hagyatékhoz nem tartozó ingatlannak osztály ali bocsátására vonatkozó külön okiratba vagy külön jkvbe foglalását tette kötelezővé, de nem azt, hogy külön osztály vétessék fnl, s hogy a hagyatékátadó végzésben más — nemcsak hagyatéki — vagyonról is lehet, sőt kell is intézkedni, mertezen §. rendelkezései csak igy vezethetők keresztül. Az talán nem képezheti vita tárgyát, hogy a hagyatéki biróság előtt vagyonát átadhatja-e vagy sem, mert nyilvánvaló, hogy mást, mint hagyatékot nem adhat át. E szerint a vita arra a kérdésre olvad le, hogy a hagyatéki biróság az átadó végzésben megkeresheti-e a tkvi halóságot, hogy ez az örökösök által csatolt szerződések alapján a tulajdonjogot az örökösök közt létrejött egyesség értelmében ezek javára bekebelezze, vagy pedig, hogy kötelesek-e az örökösök kész osztálylyal előállni, s ez esetben a hagyatéki bíróság csak a hagyatékot adja át, s az osztálylevelet egyidejűleg a tkvi hatósághoz teszi át ? A kérdést ugy is föl lehetne tenni, hogy az örökösök közt ugy a hagyatéki, mint az osztály alá bocsátott vagyonra nézve létrejött megállapodásokat a hagyatéki biróság vagy a tkvi hatóság öntse-e formába ? Ezen — sokszor hosszadalmas — munkát ez vagy amaz végezze-e ? Véleményem szerint, ez a teendő a hagyatéki biróság teendője, mert ha a törvény megadta a lehetőséget arra, hogy a hagyaték tárgyalása folyamán az élők vagyona is rendeztessék, ezen rendezéssel csak a hagyatéki bíróságot bízhatta meg. Márpedig a rendezés csak akkor teljes, ha mindenben az örökösök akaratának megfelelő. Egy végzésben, egy alakban, mely egészben tkvileg is foganatosítandó. Hamar Gyula, szakolcai járásbiró. II. Tóth György dr., besztercei albiró ur a Jog multévi december hó 14-én megjelent 50-ik számában Az 1894. évi XV/. t.-c. 60., 67. és 70. §-ában szabályozott külön jkönyvekgyakorlati alkalmazása cimü cikkében azt panaszolja, hogy a közjegyzői kar az 1894. évi XVI. t.-c. üdvös intézkedéseit nem óhajtja a gyakorlatba átvinni és a törvény legegyszerűbb intézkedéseit is jogászilag meg nem érthető módon magyarázza. Ez alkalommal panasza igazolására különös sérelmül azt hozza (el a bíró ur, hogy a közjegyzők az 1894. évi XVI. t.-c. 60. $-ában szabályozott külön jegyzőkönyv tartalma tekintetében nem követnek egyöntetű eljárást és hogy a most hivatkozott §. rendelkezéseit a gyakorlatban helytelenül alkalmazzák. Azt állítja ugyanis a biró ur, hogy «az 1894. évi XVI. t.-c. 60. §-a értelmében történt osztály alá bocsátás következtében érdekeltek között a hagyaték cselekvő és szenvedő állagára és az osztály alá bocsátott vagyonrészre vonatkozólag létrejött s telekkönyvi bekeblezésre alapul szolgálható osztályos egyesség» az idézett §. rendelkezéseinek megfelelően külön jegyzőkönyvbe foglalandó. Vagyis, hogy jól megértsük, elmondjuk ugyanezt még egyszer, kissé kibővítve, más szavakkal is, tehát: azt követeli a biró ur a közjegyzőktől, hogy azon esetben, midőn az örökösök valamelyike, vagy az örökhagyó házastársa rendszerint ingatlanra vonatkozó, vagyonközösség megszüntetését célzó osztályos egyesség léthesithetése okából,az 1894 évi XVI. t.-c. 60 §-a alapján, a hagyatéki ingatlannal közös, saját külön ingatlan vagyonát, a hagyatékban osztály alá bocsátja: akkor ugy a hagyatékhoz tartozó, valamint az u. n. osztály ala bocsátott ingatlan vagyon felett létrejött osztályos egyesség a hivatkozott külön jegyzőkönyvben és semmiesetre sem a hagyatéktárgyalásról felvett jegyzőkönyvben foglalandó. Es éppen azt sérelmezi a biró ur a közjegyzők eljárásában, hogy a közjegyzők általában véve, a most körülírt osztálvos egyességeket nem a külön jegyzőkönyvbe, hanem a hagyatéktárgyalási jegyzőkönyvbe foglalják és megelégesznek annyival, hogy az u. n. «osztály alá bocsátotta ingatlan vagyon osztály alá bocsátásáról a külön jegyzőkönyvben u. n. osztályalábocsátási és elfogadási nyilatkozatot vesznek fel és ennek megtörténtével az ezen nyilatkozatot tartalmazó külön jegyzőkönyvet melléklik az osztályos e^yességét felölelő hagyatéktárgyalá-i jegyzőkönyvhöz. A felvetett kérdés pontos és helyes elbírálása végett a közjegyző szóbanforgó sérelmezett eljárását egy a gyakorlati életben csaknem mindennap előforduló példával világítjuk meg. íme az eset a következő : X. örökhagyó hagyatéki vagyonát ingatlan jutalék, például egy több parcellából álló nagyobb birtoktestnek a felerésze képezi; e birtoktestnek másik felerésze pedig az örökhagyó házastársának, — aki életben van és szintén örökös, - telekkönyvi és tényleges tulajdona. A hagyatéki vagyon örökösei : a) az örökhagyónak házastársa és b) az örökhagyónak 3 gyermeke. Ezek az örökösök ugy a fentjelölt hagyatéki ingatlan-jutalék, valamint az örökhagyó házastársa — tehát az egyik érdekelt örökös — tulajdonát képező, vagyis a hagyatékhoz nem tartozó ingatlan-jutalék, egyszóval: az egész birtoktest, — illetőleg ennek egyes parcellái felett egymásközött. természetben, kölcsönös egyetértéssel már megosztoztak ; ezt a körülményt a hagyatéki tárgyaláson előadják és kérik a tárgyalást vezető közjegyzőt, hogy közöttük az osztályos egyességet az egész birtoktestre vonatkozólag - tehát ugy a fentirt hagyatéki mint az örökhagyó házastársa ugyancsak fentirt ingatlan jutalékára — a természetbeli megosztásnak megfelelően ez alkalommal, vagyis a hagyatéktárgyalás rendjén vegye fel. hogy az a telekkönyvben is egyszerre foganatosittassék. Ilyen és ehhez hasonló mindennapi esetekben a közjegyzők egy része azt a gyakorlatot követi, hogy elsősorban az örökhagyó házastársának a hagyatéki ingatlannal közös felerész ingatlan jutalékát az 1894. évi XVI. t.-c. 60. §-a alapján az összes örökösök által követelt osztályos egyesség létesithetése okából az örökhagyó házastársa által osztály alá bocsáttatja és illetőleg a többi érdekeltek által osztály alá. az örökhagyó hagyatékába elfogadtatja a következő jegyzőkönyv szerint: «120—1902.hagy. számhoz. Jegyzőkönyv, osztály alá bocsátásról. Fölvétetett Kolozsvárt, 1902. év hó napján D A- k « kir- közjegyző által a K on 1902. évi hó napján végrendelet hátrahagyása elhalt v nélkül A hagyatéki ügyével kapcsolatosan. Jelenvoltak: alulírottak, l. Y, mint örökhagyó házastársa az 189* evi XVI. t,c. 60. §-a alapján, a saját külön tulajdonát kepezo k i ijkvben A + 1., 2. rendszámok stb. alatt bejegyzett ingatlanokból öt illető felerész-jutalékát az örököstársaival való osztályos egyesség létesithetése okából ezennel a fent nevezett X. örökhagyó hagyatékába osztály alá bocsátja és beleegyezik, hogy ezen ingatlanokbóli jutalékának tulajdonjoga, további meghallgatása nélkül, a fentnevezett örökhagyó hagyatéka s illetőleg az alaptárgyalási jegyzőkönyv rendjén igazolt jogutódjai javára