A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 1. szám - Erkölcsi alapelvek a magánjogban, tekintettel a magyar ált. polgári törvénykönyv tervezetére 8. [r.]

Huszonkettedik évfolyam. I. szám. Budapest, 19 3 január 4. Szerkesztőség: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY) BCTILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPZELETÉRE. A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják RÉVAI LAJOS dr. - STILLER MOR dr. ügyvédek. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve: Negyed évre _ 3 korona Fél « _ 6 « Egéu _ 18 Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen ooatautalványoyal küldendők. TARTALOM : Erkölcsi alapelvek a magánjogban, tekintettel a máptk. tervezetére. Irta Plo p u György dr., nagyváradi Ítélőtáblai biró. — A hivatkozás. Irta Fényes Vince, szerencsi járásbiró. — Hiteltelekkönyveinkről, a telekkönyvi betétszerkesztésről s a telekjegyzőkönyvek helyesbítéséről. Irta Fekete Gedeon, sárospataki betétszerk. tszéki biró. — Tarlózás (Az év mérlege. — A plusz. — Forgalmi akadályok. — A minuszl Irta (—n—s). — Belföld (A Magyar Jogászegylet ülései Külföld (Külföldi judikatura. Közli Oláh Dezső dr.. budapesti ügyvéd). — Nyilt kérdések és feleletek (Adalék az ajándékozás megtámadnatóságához. Irta L. L. dr. — Irodalom (Pap Dávid dr: A tengerszem ügye. — Baranyai Béla dr : Az ált. polg. tvkv. tervezete a megelőző jogvédelem szempontjából. — Döntvénytár. — Beküldött könyvek.) - Vegyesek. MELLÉKLET: Jogesetek tara. — Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a Budapesti Közlöny-bői. Erkölcsi alapelvek a magánjogban, tekintettel a magyar ált. polgári törvénykönyv tervezetére.*) Irta PLOPU GYÖRGY dr.. biró a nagyváradi kir. ítélőtáblánál. V VIII. Az akarat, mint szellemi tehetség nem állván közvetlenül a jog szolgálatában és hatalmában, hanem csak mint elhatározás és nyilvánulás a jogviszony megteremtvén: a jogviszony fenforgására nemcsak nem közömbös, hanem ellenkezőleg, első és feltétlen követelmény, hogy kétség esetében kiderítessék az elhatározás mozgató eleme, rugója, vagyis az a kritérium, hogy az akarat elhat rozása miként állott elő, mi idézte elő ; megállapittassék a jogviszony kauzalitása, az akaratelhatározásnak, mint okozatnak szülője, előzője, oka. Ez az ok jogi műnyelven az u. n. causa, c a u s a e f f i c i e n s.1) Ha a jogviszonyban megtestesült akarat, mint akaratelhatározás és nyilvánitás jöhet csak figyelembe, ha tehát jogilag nem maga az akarat, hanem csak az akarati elhatározás és nyilvánitás a döntő: akkor az elhatározás csak következmény, okozat lehet, következőleg kell, hogy legyen előzménye, oka. c a u s á j a. Ha az okozat maga nem materiális, akkor az előzmény, az ok e o i p s o nem materiális ; és mert a következmény szellemi, erkölcsi, e o i p s o az előzménynek is annak kell lennie. Az előzményt a kedélyben elrejtve találjuk meg ; innen indul ki az a foszforikus belső működés, amely az akaratot mozgásba hozza, elhatározásra birjaés nyilvánulásra indítja. Az eszthetikus kedélyben rejlő vágyak adnak impulzust az akaratnak a belső elhatározásra és külső manifesztálásra. Az intimé megindu'ó és folytonosságban a külső megnyilatkozásig fejlődő procedúrának lefolyása, az ethikai bölcselők dedukciója szerint ez :5j Az esztnetikus kedélyben belső érzelem, vágy, jogi műnyelven célzat, szándék támad. Ez a benső érzelem az akaratot megindítja, mozgásba hozza és folytonos hullámzásban tartja, mig a logikus ész is kompareál, és ekként mind a három szellemi funkció összhangzatos tevékenysége beáll és az akaratot belsőleg elhatározásra ennek folytán birja; az akarat ") Megelőző közleményt 1. multévi 48. számban. ') B u h 1 Ámánd : Beitráge zur Lehre von dem Anerkennungsvertrage. Heidelberg. 1875. L o t m a r : Über die Causa des römischen Rechts. 1875. Spaltenstein: Das specifische juristische Geschaft. 1876. Schlesinger: Zur Lehre von der Causa obligatorischer Vertragé. 1868. ') V, ö:a már idézett ethikai és jogbölcseleti műveket. belső elhatározása külsőleg is megnyilatkozik. Ha az akarat külső megnyilatkozása a jót célozza — mert a szerény fejtegetésemet csak a jó érdekli — és vagyoni érdeket törekszik kielégíteni, megszületik, létesül a jogviszony, amelyet, ha külső jogcselekvény, tett követ: a javak cseréjét és a dolgok fölötti uralmat létesiti. Ezek szerint a jogviszonyokban lényeges, alkotó elemként szereplő belső akarat két alakban fordul elő : mint causa, vagyis mint indító ok és mint consensus, vagyis mint külső okozat. Amaz a kötelmi jognak, emez pedig a dologjognak kritériuma ; miből kifolyólag a kötelmi jogi szerződések kauzális, a dologjogi szerződések pedig konszenzuális jellegűek. A causa tehát azt fejezi ki, hogy a szerződéses akarat lekötelezésének mi az ellenszolgáltatása, ellenértéke; ez a visszterhes szerződés, — és ha anyagilag ily ellenszolgáltatás nem létezik, akkor a causa kifejezi azt, hogy a másik felet gazdagítja; ez az ajándékozási szerződés. A causa rendszerint kifejezést nyer a szerződéses akarattal egyidejűleg, vagyis az akarat, a lekötelezés, okát is előadja ; ez az u. n. kauzális, obligatórius, kötelmi szerződés, amely a kötelmi jognak domináló, vezérlő alakja. A forgalom, ez a hazátlan óriás, azonban nem törekszik arra, hogy erkölcsi manifesztációi külsőleg is nyilvánulásra jussanak, mert ezek a lebonyolításra akadályul szolgálnak, — hanem megelégszik az internum erkölcsi létével is. Ez okból, hogy a lebonyolítás a szükséges gyorsasággal és biztossággal elérhető legyen, a forgalom : csonka, causa-fosztott, speciálisan causa nélkülinek (nem causa-hiányos) elnevezett szerződéseket is teremtett és a jog ezeket is szolgálatába szegődtette, mert a jogi élet követelményeinek és materiális természetének megfelelnek. Az akaratnyilvánítás függetlenittetett causa efficiensétő! ; és pusztán a megtestesült akarat képezi a kötelem lényeges elemét; ez a kauzális szerződésnek ellentéte : a konszenzuális, speciálisan causa- nélkülinek (nem causa-hiányban szenvedőnek) elnevezett, másként causa-fosztott és ezért abstrakt szerződés. Mind a kettőben, t. i. ugy a kauzális, mint a konszenzuális szerződésben megvan a causa ; de mig az előbbiekben a causa a lényeg; az utóbbiakban ez a lényeg, a causa, el van takarva külső formalizmusban, amely itt a lényeg, — és a causa helyébe a consensus van előtérbe helyezve. Hogy a causa mind a kettőben tényleg megvan, meg kell lennie, kétségtelen abból, hogy a kauzális szerződésekben a causa érvényesüljön mindig, — a causa-nélküli szerződésekben pedig bizonyos esetekben és körülmények közt szintén tér és alkalom van adva. A konszenzuális, másként abstrakt, speciálisan causanélküli szerződés, mint formál szerződés előfordul a kötelmi jogban is, bár itt a kivételt képezi; tipikus alakjai: a váltó, a kereskedelmi utalvány, a bon és az adósságelismerés. De főleg a doiogjogban jut a causa-nélküliséggel. a konszenzussal való operálásnak kiváló és tág tér a dolog átadása által; mert a dolog átadása consensus által történik • a dologi szerződések tehát mint konszenzuális szerződések mindig abstraktak, ellentétben a kötelmi obligatórius, kauzális szerződésekkel. A causát a konszenzussal csak az ujabb jogbölcselet hozta összhangba. A régi doktrína a kettőt lényegükben nem ismerte, s igy összeegyeztetni sem tudta; ezért folyamodott a jogcím és a szerződési mód (titulus et modus acquirendi) mesterséges fogalmaihoz, amelyeknek sem a tudomány, sem a gyakorlati élet szempontjából reális értéket, jelentőséget tulajdonítani nem lehet, annak dacára, hogy azokkal minduntalan találkozunk. A jogcímet a causa, a szerzési módot a consensus, a mai jogtudomány követelményeihez képest különös értékkel Lapunk mai száma 12 oldalra terjed.