A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 12. szám - A házassági törvény 54. és 55 §-a a házasság általános jelentőségére és a német ptkv. megfelelő rendelkezéseire tekintettel

46 A JOG elriasztották. Tekintettel arra, hogy sértett vallomását a főtárgyalás rendén eskü alatt kihallgatott M. I. tanú, valamint N.L. tanúnak a vizsgálat rendén tett s a bp. 313. §. alapján a fó'tárgyálás rendén felolvasott vallomásai is megerősítik, mert egybehangzóan igazolták, hogy vádlott, akinek le volt eresztve a nadrágja, sértetten, a kinek meg a szoknyája volt felemelve, rajta feküdt, mindketten egy bokor mögött voltak elbújva, azonkívül még M. I. még azt igazolja, hogy vádlottnak tettenéretése alkalmával hímvesszője is kinn csüngött és nadrágja még bekisértetése alkalmával sem volt rendbehozva, amit különben a rendőrségnél felvett tényvázlat is tanusit; valamint M. I. igazolta azt is, hogy sértettnek a tetten éretéskor mezítelen teste jól látszott és a tettenéretéskor sirt. Tekintettel továbbá arra, hogy sértett a beszerzett születési anyakvi kivonat tanúsága szerint az eset történtekor még csak 13 éves mult el, hogy az orvosszakértők véleménye szerint sértett, akinek szüzhártyáját különben épnek találták, korának megfelelő fejlettségű és idősebbnek nem néz ki s így vádlott a sértett életkorára nézve tévedésben nem lehetett, sőt maga vádlott beismerte, hogy tudta, miszerint a leány fejletlen, mert erről, mikor a szoknyáját felemelte, beismerése szerint, önmaga győződött meg. Végül tekintettel arra, hogy ugy sértett, mint a tanuk vallomásával az nyert beigazolást, hogy vádlott az eset történtekor beszámíthatatlan ittas állapotban nem volt, de külömben a teljes ittasságra alapított védekezését vallomásával önmaga is megcáfolta, mert a cselekményt közvetlenül alig pár perccel megelőző és követő cselekményekre tisztán visszaemlékezett s így a cselekmény elkövetése pillanatában nem lehetett oly ittas, hogy cselekménye beszámithatóságát kizárja: mindezeknél fogva megállapítottnak volt veendő, ha vádlott mindjárt a közösülést el sem végezte, sértett ivarszervét a saját hímvesszőjével érintkezésbe hozta s miután a birói gyakorlat szerint a nemi részek összeértetése a vádbeli s a rendelkező részben irt büntetendő cselekmény tényálladékát már megállapítja s miután sértett törvényes képviselője édes atyja V. György, vádlott ellen a btö elj. megindítását a nyomozat rendén önmaga is kérte; ebben bűnösnek volt kimondandó. A büntetés kimérésénél figyelembe vétettek enyhítő körülmények gyanánt a büntetlen előélet, a sértett és tanuk által is igazolt kisebb fokú itas állapot és azon körülmény, hogy sértettet szüzességétől nem fosztván meg, sértettnek erkölcsi kárt nem okozott, s miután súlyosító körülmények fel nem merüllek, illetve azon körülmény, hogy vádlott sértettet fenyegetésekkel kényszeritette őt követni s vele kéjelegni, sértett vallomásán kivül mivel nincs igazolva s így figyelembe nem vehető, a btk. 92. §-ának alkalmazása indokolt stb. A sértett képviseletében édes apja V. György a felszámított magánkárra vonatkozó jogosultságát mivel sem igazolván, a megfelelő adatok hiányában a kártérítés összege sem leven biztosan meghatározható, ezen igényével polg. perutra volt utasítandó, stb. A kolozsvári kir. ítélőtábla mint felebbv. btö bíróság (1901. nov. 14-én 1,978. sz. a.) a kir törvszék Ítéletének részbeni megváltoztatásával G. György vádiolt szabadságvesztés büntetése 8 havi börtönre leszállittatik. Egyéb felebbezett részében a kir. tszék ítélete helybenhagyatik. Megokolás: a kir. tszék Ítélete a bűnösség kérdésében az e tekintetben felhozott indokaiból hagyatott helyben. A büntetés mértéke tekintetében azonban a kir. trvszéki télete megváltoztatandó és nagyobb méltatásával a vádlott mellett felhozott enyhítő körülményeknek és különösen figyelembe véve azt, hogy az ügy adatai szerint vádlott, habár nem a beszámítást kizáró, hanem mégis az akarat elhatározási képességre nagyobb befolyással biró ittas állapotban volt, az első bíróilag kimért büntetés tartama megfelelő mérvben leszállítandó volt. Végül megjegyeztetik, hogy a felebbviteli főtárgyalás rendjén V. György sértett atyja által kártérítése megállapítása iránt előterjesztett kérelem birói határozat tárgyát az okból nem képezhette, mert eltekintve attól, hogy a bp. 5. §. szerint a magánjogi követelésnek polg. bíróság döntése elé bocsátását kimondó határozat ellen perorvoslatnak nincs helye, V. György a tszék Ítéletének a kártérítés kérdésében hozott határozata ellen nem jelentett be felebbezést. A m. kir. Kúria (1902. novemb. 25-én 10,137. sz. a.) A semmiségi panasz elutasittatik, egyúttal azonban a bp. 385. §. 1. b) pontjában meghatározott s ezennel hivatalból figyelembe vett anyagi semmiségi oknál fogva mindkét alsóbb fokú bíróság Ítélete, a bűncselekmény minősítését illetően és azzal kapcsolatban a büntetés kiszabására nézve és a bp. 437. §. 3. bek. érteim, mégsem misittetik, G. György vádlott, a megfertőztetés büntette helyett a btk. 219. §.-ában meghatározott szemérem elleni vétségben mondatik ki bűnösnek s e miatt a most idézett törv. szak. alapján 14 napi fogházra, valamint 10 K. pénzbüntetésre ítéltetik, mely utóbbit 15 nap a végreh. terhével a kolozsvári kir. ügyészséghez köteles befizetni, behajihatlanság esetére pedig az emlitett pénz büntetés további 1 napi fogházzal helyettesítendő Az alsóbi rósági Ítéleteknek a bűnügyi költség és a magánjogi ig nyre vonatkozó rendelkezését a jelen ítélet nem érinti. Megokolás: A btk. 236 §-ában körülirt bűntett csak tisztességes leányon követhető el; minthogy pedig eme kellék fennforgását az alsóbb fokú bíróságok nem állapították meg: a vád tárgyát képező cselekmény a megfertőztetés bűntettének nem minősíthető. Tekintettel azonban arra, hogy a kir. ítélőtábla által valónak elfogadott és a bpr. 437. § első bekezdése értelmében a kir. Kúria határozatának alapjául szolgáló tényállás szerint G. György vádlott 1900. apnl 25-én Koloz várott a múzeumkertben: nyilvános helyen, nappal, tobb szemé y szemelátára V Zzuzsával nemileg közösült, illetve a közösülést megkisérelte s tekintve, hogy ez a megállapított cselekmeny a btk. 249 S ábán meghatározott szemérem elleni vétség ismérveit teljesen kimeríti: ugyanazért mindkét alsóbbfoku bíróság ítelete a bp 385 ti 1. h) p. és végbek. alapján a *37. §. 3. bekezdésének rendelkezéséhez képest megsemmisitendő G. György vádlott a megfertőztetés büntette helyett az előljelzett vétségben bűnösnek kimondandó és e miatt a jelen Ítélet rendelkező részében kitett fogház és pénzbüntetésre ítélendő volt. A büntetés mértekének meghatározásánál a kir. Kúria enyhítő körülményekül a vádlott rovatlan előéletét és azt vette figyelembe, hogy a másodfokú bíróságnak Ítéleti megállapítása szerint, a beszámítást ugyan ki nem záró, de az akarat-elhatározási képességre mégis nagyobb befolyással biró ittas állapotban követte el a terhére eso cselekményt. A vádlott részéről a bp. 385. §. 1. a) és c) p. alapján: bűncselekmény tényálladékának hiánya cimén és a beszámítást állítólag kizáró ittasság miatt érvényesített semmiségi panaszt a kir. Kúria, az előrebocsátottaknál fogva, alaptalannak és azért elutasitandónak találta; a büntetés kiszabása tekintetében felhozott sérelem pedig, melynek indokolásául különben vádlott, a kir. ítélőtábla ítéletével szemben helytelenül hivatkozott a bp. 385. §. 2. és 3. pontjának rendelkezéseire, a jelen Ítélet folytán tárgytalánná vált. Kivonat a Budapesti KÖzlöny-böl. Csődök: A szolnoki tszéknél Vágó Sándor jászárokszállási kereskedő ellen, bej. máj. 30, fsz. jun. 24, csb. Kemény Zoltán dr., tg. Móczár Lajos. — Az eperjesi tszéknél Atlasz Dezső helybeli kereskedő ellen, bej. jun. 10, fsz. jul. 7, csb. Fest Géza, tg. Horovitz Gyula dr. — A trencséni tszéknél Schlesinger Bódog csacai kereskedő ellen, bej. máj. 8, fsz. jun. 10, csb. Pólyik Imre, tg. Ilübsch Adolf dr. A gyulai tszéknél Karaguly Balázs köröstarcsai kereskedő ellen, bej. máj. 11, fsz. máj. 25. csb. Nyisztor Adorján dr., tg. Liszka Nándor dr. — A nagykikindai tszéknél Engber Gusztáv helybeli kárpitos ellen. bej. ápr. 30, fsz. máj. 12, csb. Ban Ferenc, tg. Höck Arnold dr. — A pancsovai tszéknél Angyelkovics Mária helybeli cég ellen, bej. ápr. 22., fsz. máj. 13, csb. Furdek Miksa, tg. Feymann Gyula. — A trencséni tszéknél Weisz S. L. helybeli kereskedő ellen, bej. máj. 8. fsz. jun. 5, csb. Polyik Imre, tg. Weisz Béla dr. — A miskolci tszéknél Jónás L. helybeli cég ellen, bej. máj. 18. fsz. jun. 4, csb. Hudák Andor. tg. Évva Ernő. - A soproni tszéknél Wagner Zsigmond helybeli cég ellen. bej. máj. 24, fsz. jun. 18, csb. Thirring Béla, tg. Hajnal Endre. Pályázatok: A nagykanizsai tszéknél birói áll. márc. 28.(58; — A marosvásárhelyi tszéknél birói áll. ápr. 1. Í6i) —A budapesti keresk. és váltótszéknél jegyzői áll. márc. 2. >6a) — A fehértemplomi tszéknél aljegyzői áll. márc. 3. 1631 Kúriai és táblai értesítések. Békés I. K. Domokos—Köpe (8,667/902 p.) márc. 18. hh. — Beszterce M. I. dr. Ciuta—Hitelintézet nem érk. — Beszterce P. L. Kincstár Sarlay (7,898'902 p.) márc. 16. hh. — Dárda B. B. (2,157/902 p. 6,255/902 p. és 6,789[902 p.) n. e. — Derecske L. I. dr. Mustó— Holzer (8,547/902 p.) márc. 11. hh. Erzsébetvárosi. Gy. dr. Adam — Roth nem érk. - Kassa N. V. dr. Neumann—Engel (3,857'902 v.) febr. L9. mv. — Meggyes Sch. J. dr. Burz-Burz nem érk. Mohács V. A. Legközelebb. — Sátoraljaújhely T. D. dr. Schön —Schőn érk. 1,026/903 p. sz. a. előa. Illyés Károly, n. e. — Somorja P. K. dr. Kisfaludy-Takáts (1,601/902) márc. 17. mv. Szabadka K. H. Szuvajcsics- Budanovics (1,432/902) p. márc. 17. mv. — Szenic N M dr. Dolinay-Horváth és Hahóthy (7,262'902 p.) febr. 18 hh. — Versec S. V. dr. Hoffmann—Hitelbank nem érk. Közjegyzősegéd, aki a hagyatéki ügyek tárgyalásában és a közjegyzői okiratok önálló fölvételében tökéletes jártassággal bir, beszél magyarul, németül és tótul - jó közjegyzői irodába azonnal kész belépni. Cim a kiadóhivatalban. Gyakorlott közjegyzőhelyettes hasonló minőségben állást keres. Cime a kiadóhivatalban. Leitersdorf Mór dr., pozsonyi ügyvéd irodájában egy a magyar, német és tót nyelvet biró ügyvédjelölt, ki némi gyakorlattal is bir, felfogadt ifik. A tót nyelv nem föltétlenül szükséges. Gyulay János, aki jelenleg Kalocsán önálló tárgyaló segéd, négy esztendeig a dévai közjegyző irodájában működött, április elsejére közjegyzőhelyettesi állást keres. Fiatal, szorgalmas ügyvédjelölt állást keres. Cime a kiadóhivatalban. Gyakorlott ügyvédjelölt április vagy május elsejétől irodájábar Ajánlatokra bővebb értesítést Molnár József ügyvédi irodájában. Rimaszombatban alkalmazást nyerhet szívesen ad az iroda. PALLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYCAKJÁJA BUOAPESTE A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. stiller Mór dr. Kálmán-utca 16. V.. Rudolf-rakpart 3.