A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 9. szám - A polgári perrendjavaslat a képviselőház igazságügyi bizottságában

72 A JOG A képviselőház pénzügyi bizottsága szinte kedden kezdte meg a javaslat tárgyalását. Számos felszólaló közül csakis Szederkényi Nándor képviselő szólalt föl a birák érdekében, akiknek helyzetén feltétlenül javitani kell. Figyelemre méltónak tartjuk még Lukács pénzügyminiszter nyilatkozatát, «hogy a méltányos javitás, pótlás elől senkinek sincs eszeágában elzárkózni!* Vederemo! A szerdai folytatólagos ülésben Barta Ödön hangsúlyozta, hogy a jav. a birák igen jelentékeny részét tényleg degradálja! Itt oly sérelmek vannak, melyeket okvetlenül orvosolni kell; az elkeseredés mindenütt baj, de legnagyobb baj a birói karban. Miklós Ödön is megemlékszik a birák és albirák helyzetéről. Komjáthy hangsúlyozza, hogy a szerzett jogokat respektálni kell és hátrányosabb helyzetbe a javaslat révén senki se juthasson. H i e r o n y m i ugyanezen állásponton áll. Egy kérdésre nézve nem tudott tisztába jönni: nem volna-e szükséges a birói kar fizetését éppúgy külön rendezni, mint p. o. a tanárokét f A birói karnak sokban kivételes helyzete van, talán ezt a helyzetet lehetne honorálni ? Ajánlja, hogy az előadó a lehető legnagyohb terjedelemben foglalkozzék e kérdéssel. — íme egy nemjogász, de praktikus ember eltalálta a szöget a fején. Széli miniszterelnök megjegyzi, hogy «a szerzett jogok konfiskálásáról szó sincs !» Biztosítjuk a miniszter urat, hogy téved; olvassa csak el P 1 ó s z nyilatkozatát a keddi küldöttség előtt. Lukács pénzügyminiszter is kiemeli, hogy a javaslat szerzett jogokat nem konfiskáljha valahol nyilvánvaló lesz, ugy az orvoslás elől nem zárkózik el. Legridegebben válaszol Plósz igazságügyminiszter. Szerinte a birói karral szemben teljesen méltányosan jártak el (?}) A szerzett jogot nem konfiskálja a javaslat. Visszaható ereje van, de ez nem hátrányos, hanem előnyös. A birák helyzetének kedvezőbbététele nem szólón, hanem azon általános szempontokon múlik, amelyeket a javaslat kockáztatása nélkül ignorálni nem lehet. A bíráknak a törvényből való kivétele a törvények egész sorának revideálását vonná maga után, ami most lehetetlen. (Miért ? Vonják vissza a javaslatnak a birákra vonatkozó részét és revideálják azt kellően, szakértelemmel, a birói kar meghallgatása mellett. Türte-e volna Szilágyi is bíráinak ily megrövidítését?) A budapesti birákról a részleteknél lesz mondani valója, ámbár ajavaslat intézkedései jelen alakjukban sem hátrányosak. — A törvényjavaslatokat erre általánosságban elfogadták. A kongresszus lesz egybehiva. értesülésünk szerint — f. é. március 8-ra A brassói törvényszék birói és ügyészi kara emlékiratot készített a fizetésrendezésről. A mindenben megszívlelendő memorandum e szavakkal záródik : Nem előnyökhöz juttat ez óhajok teljesítése, hanem csak a meglevők csorbításától óv meg; nem jogok szerzéseért folyó harc ez, hanem csak jogtosztás ellen való védekezés, mint ilyen tehát igazságos és támogatandó. A kecskeméti ügyvédi kamara 1902. évi jelentése, miután hangot ád a perrendjavaslat ellen szokásos panaszoknak, sürgeti a Btk. novelláris módosítását. Az esküdtszéki intézményről nagy elismeréssel nyilatkozik. Köszönetet mond az igazságügyi miniszternek a helybeli újonnan épülő igazságügyi palotáért. Végül sürgeti a helyi bíróságok személyzetének szaporítását. Elismerés Szivák Imrének. A kecskeméti ügyvédi kamara elismerését és köszönetét fejezte ki Szivák Imrének a perrendjavaslat bizottsági tárgyalásain kifejtett működéseért, Az aradi ügyvédi kamara 1902-ről szóló jelentése behatóan foglalkozik a polgári perrendjavaslatnak az ügyvédséget érintő intézkedéseivel. A jogegység és jogbiztonság érdekében követeli a kamara, hogy az összes váltóügyekre továbbra is fentartassék a törvényszékek hatásköre, vagy pedig föltétlenül, az értékre való tekintet nélkül kötelezővé teendő az ügyvédi képviselet a járásbíróságok hatáskörébe utalandó váltóügyekben is. Könyvkivonati és számlakövetelések továbbra is a könyvvitel helyén legyenek perelhetők. Az ellentmondás perjogi nóvuma — a kamara szerint — kerékkötője a per gyors lebonyolításának s így kihagyandó az alkotandó törvényből, vagy ki kell mondani benne, hogy az ellentmondási határidő elmulasztása nem orvosolható. A birtok-, tulajdon- és örökösödési ügyekre nézve helyet kell adni a felülvizsgálatnak, ha nem haladja meg a per tárgyának értéke a 400 koronát, mert az ügyek tételes anyagi törvény hiányában csupán a biró belátására és az ingadozó gyakorlatra vannak bízva. Békéltetéskor a házasfeleken kivül jelenhessék meg az ügyvéd is. A felülvizsgálati birságról szóló intézkedés sérelmes és kihagyandó a javaslatból. Közérdek, hogy a személyállapotot tárgyazó és a házassági perekben kötelező legyen az ügyvédi képviselet. A szegényvédelmek rohamos szaporodása megköveteli a kamara szerint, hogy a pártfogó és védőügyvédek az állam részéről a bírósági átalányokból megfelelő díjazásban részesüljenek. Szigorú intézkedések szükségesek a zugiróskodás ellen. A bíróságoknál fölvett leletek óriási száma nagy sérelme az ügyvédségnek, különösen az alaptalanul kirótt leletek tömeges volta" miatt. Sérelmes a Kúriának és ;>z Ítélőtábláknak költségmegállapító gyakorlata. A nagyváradi tábla többször olyankor is leszállította az elsőbiróságilag megállapított költségeket, amikor egyik fél se fölebbezett a költségmegállapitás ellen. A mult év folyamán az aradi kamara választmánya elvi álláspontjaként kimondotta, hogy ha az ügyvéd ügyfele képviseletében szerkesztett beadványait, az ügyeiben kifejtett tevékeny-, ségét és elért sikereit hírlapokban reklámszerüen következetesen közzéteszi vagy közzététeti, az ügyvéd méltóságával és az ügyvédi kar tekintélyével összeférheletlen cselekményt követ el és a választmány azt az 1874. évi XXXIV. t.-c. 68. §. b) pontjába ütköző fegyelmi vétségnek minősiti. A jelentés ezzel az elégikus mondattal végződik: Ha a perrendjavaslatot változatlanul elfogadja a törvényhozás, az ügyvédi kar túlnyomó részében magára vonatkozhaíja a pokol kapujára vésett jelmondást: Lasciate ogni speranza! A kecskeméti ev. református jogakadémia tanrendje az 1902—1903. tanév második felében. I. Első évi jogi tanfolyam. Római jog; hetenkint 6 óra; előadja Pázmány Zoltán dr. Európai jogtörténet; hetenkint 5 óra; előadja Móricz Károly dr. Legujabbkori történelem; hetenkint 4 óra; előadja Móricz Károly dr. Bölcseleti erkölcstan; hetenkint 4 óra; előadja Tegze Gyula dr. II. Második évi jogi tanfolyam. Magyar magánjog; hetenkint 5 óra; előadja Kiss Albert dr. Pénzügytan; hetenkint 5 óra; előadja Szigethy Lehel dr. Közjog; hetenkint 7 óra; előadja Joó Gyula dr. Nemzetközi jog; hetenkint 3 óra; előadja Joó Gyula dr. III. Harmadik évi jogi tanfolyam. Büntetőjog; hetenkint 6 óra; előadja Tegze Gyula dr. Statisztika; hetenkint 5 óra; előadja Kovács Pál dr Perrendtartás; hetenkint 5 óra; előadja Bagi Béla dr. A vagyontalanok ingyenes jogvédelme. A Jogvédő-Egyesület vagyontalanok részére felterjesztést intézett az igazságügyminiszterhez, s felterjesztése másolatát megküld;e a képviselőház igazságügyi bizottsága tagjainak is, az uj perrendtartás tervezetében foglalt intézkedések kiegészítését kérve az ingyenes jogvédelem kérdésének gyökeresebb megoldása érdekében. A felterjesztésben foglalt javaslatok a következők: Alkalmaztassák a bűnvádi perrendtartás ügyészi megbízottjának mintájára minden járásbíróság mellett szegényvédő ügyvéd Ezt a szegényvédőt az igazságügyminiszter nevezné ki és feladata volna a szegénységi bizonyitványnyal hozzá fordulókat jogi tanácscsal ellátni, peres és perenkivüli ügyekben képviselni. Az állam részéről némi csekély dijáltalányban részesülne, viszont a bíróságok részéről az ügygondnoki kinevezéssel jutalmaztatnék. Vétessék fel továbbá az alkotandó ügyvédi szervezeti törvénybe, hogy minden ügyvédi kamara székhelyén az ügyvédi kamarai helyiségben s minden oly helyen, ahol legalább 20—30 ügyvéd van, a bíróság által rendelkezésre adandó helyiségben az ingyenes jogvédelem céljára szolgáló iroda tartandó fenn, melyben az ily helyeken lakó ügyvédek sorrend szerinti napibiztosi teendőket végeznek és a jogvédelem, tanácsadás stb. céljából a vagyontalanok rendelkezésére álljanak. E kötelesség elmulasztása fegyelmi vétségnek volna kimondandó. "AJXA. RÉ8ZVÉNYTÁÍWAAÁ0 NYOMDÁJA BUDAPESTEN A football büntetőjogi szempontból. D. Bálint budapesti lakos W. József budapesti lakos ellen gondatlanságból okozott emberölés vétsége miatt tett feljelentést. A tényállás a következő: A budapesti Athletikai Klub és a Törekvés sport-társaság tagjai az 1902. évi május hó 11-ik napján a soroksári-uti versenypályán labdajátékot (Football) játszottak. A játéknál mint egyik párt kapuvédője W. József szerepelt. D. Vilmos, ki mint csatár vett részt a játékban, a labdát a W. József által védett kapu felé irányította. W. József a labdának a kapuba való behatolását megakadályozandó, a guruló labda és a futásban levő D. Vilmos közé ékelte be magát és utóbb nevezettet, hogy azt a labda helyes irányításában megakadályozza, ugy rúgta vagy ütötte hasba, hogy az nyomban elesett. D. Vilmos az ütés következtében oly súlyos sérüléseket szenvedett, amelyek miatt harmadnapra meghalt. — A kir. ügyészség a következő indokolással szüntette meg a nyomozást: Semmi alap sincs arra a feltevésre, hogy W. szándékosan tört D. Vilmos élete vagy testi épsége ellen. A nyomozásnak reá nézve legterhelőbb adataiból is csak annyit lehet megállapítani, hogy a verseny hevében nem tartotta be a játékszabályokat, nem oda és nem ugy rúgott, ahova és ahogyan szabad rúgni. A football-játékos mindig ki van téve annak, hogy egy gyakorlatlan vagy akár a legjobb játszótársnak helytelenül irányított rúgása nem a labdát, hanem az ő bokáját vagy egyéb testrészét éri. Nagy izomerő, a rugékonyság és a kitartás, amit ez a játék megkíván, magával hozza, hogy fiatalemberek játsszák. De e körülmény és a versenyzéssel együtt járó izgalom csak növelik a játékszabályok benemtartásának és evvel a sérülésnek esélyeit, aminthogy mindennapi dolog, hogy a footbal-versenyeknek súlyos sebesültjei vannak. Akik az ilyen játékban részt vesznek azok járnak el gondatlanul. Mindegyikük tudja, hogy játékkozben minek van kitéve. Amikor közös egyetértéssel mégis játszanak, életüket és testi épségüket szolgáltatják ki egymás föltételezett ügyességének és nyugodtságának. Ezen a ponton megszűnik az élet és testi épség büntetőjogi védelme.