A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 8. szám - A bányajog-alkotás legfőbb problémái. Folytatás

32 A JDG Megokolás: A vádlott és védője a kir. Ítélőtábla ítélete ellen ennek kihirdetésekor a bp. 385. §. 1, a) és b) pontjai alapján azért jelentettek be semmisségi panaszokat, mert a vádba tett eset nem bűncselekmény s ha igen, az nem lopás, hanem jogtalan eltulajdonítás (kbtk. 127. §.); a semmisségi panaszoknak írásbeli indokolása szerint pedig a vádbeli cselekmény azért nem állapítja meg a lopásnak tényálladékát, mert a villamos áram nem ingó dolog, továbbá, mert a villamos áram használata nem jelenti a villamosságnak más birtokából vagy birlalatából elvételét s mert a használatkor a villamos áram a vádlott birtokában volt, az az ő rendelkezése alatt állott s igy a lopásnak a btk. 133. § ában meghatározott alkotó elemei nem forognak fenn. Minthogy azonban a kir. Kúria határozatát, a bp. 437. §. 1. bek. szerint, a kir. ítélőtábla által valóknak ellogadott tényekre köteles alapítani; minthogy a kir. Ítélőtábla azokat a tényeket fogadta el valóknak, hogy a bpesti A t villamossági részv. tsaság által a vádlott üzletében felállított villamos berendezésnél az 1899 szept. 29. este eszközölt vizsgálatkor azok a változtatások találtattak, melyek szerint a fővezetékből jövő csak egyik huzal ment a maga szabályszerű utján a lámpához, a másik huzal azonban, melynek az árammérőn (órán) kellett volna keresztül és vissza menni a fővezetékhez, meg volt szakítva és egy hamis vezetékkel az áruasztal (pult) fiókjába volt vezetve s a fiókban egy átkapcsoló volt elrejtve, melyet két állásba lehetett hozni; továbbá, hogy az átkapcsoló egyik állása mellett a villamos áram visszavezettethetett a maga rendes utján az áram-mérőbe, ilyenkor tehát az áramkör szabályosan volt zárva és a mérő helyesen működött, — a másik állása mellett azonban az áram . egy huzal segélyével az üzlet hátulsó részében levő vízvezetéki csaphoz s ennnek a vízvezetéki csőnek segélyével a földbe volt vf zetve; hogy pedig a földvezeték következtében előálló magasabb feszültség a lámpáknak ne ártson ezen vezetéken még ellenállás (regulator) volt beiktatva; hogy mindezek a készülékek teljes szakértelemmel voltak elkészítve, a készülékek el voltak rejtve s a huzal rejtett helyen volt vezetve, hogy ezek a készülékek azokra a célokra miket a \ádlott állított, — nevezetesen az áruasztal fiókjában elrejtett készülék csupán arra, hogy vádlott az utcai két ívlámpa pazar használatát a segédeivel szemben megakadályozza, ugy a vízvezetékhez vezetődrót a pincében való csengetésre nem voltak használhatók, hanem tulajdonképpen arra szolgáltak, miszerint nappal, mikor az áram-mérő felvétele rendesen szokott történni s amikor az üzletnek sötét hátsó részében egy lámpa égett az áram, a rendes utján kimenjen s a vizsgáló közeg semmi szabályellenességet ne vegyen észre, — este pedig az átkapcsoló második állásába hozatalával a világítás az árammérő megkerülésével díjtalanul használtattassék; hogy a villamosság tovább vezethető, egyik helyről a másikra vihető a nélkül, hogy tulajdonságában, jellegében változást szenvedne, végül, hogy vádlott a rendes vezetékhez kapcsolt hamis vezeték utján az árammérő megkerülésével az 1899 szept. 29 ét megelőzően, de még ugyanazon évben a bpesti Általános villamossági részv.-társaság^ villamos áramvezetékéből huzamosabb időn át 100 K -nál kevesebb értékű villamos áramot elvezetett és ekként dij fizetése nélkül saját céljaira elhasznált. Minthogy ezek a tények büntetendő cselekményt, éspedig a vádlott terhére rótt lopás vétségének tényálladékát megállapítják s nevezetesen a btk. 333. § ában meghatározott lopásnak összes alkotó elemeit kimerítik, mert azon tények szerint, hogy vádlott a villamos áramot a hamis vezetés utján a pótmagánvádló készülékéből az árammérő megkerülésével elvezette s igy a villamos áramot egyik helyről a másikra átvihette anélkül, hogy tulajdonságában vagy jellegében változást szenvedett volna, tehát vádlott azt, mint a fizikai természet alkotó részét akaratának uralma alá vette, kétséget nem szenvedhet, hogy az emiitett módon elvezetett villamosáram a lopás alkotó elemét képező ingó villamosáram használatára lévén fordítva, mely a villamosáram mérőn kevesztül ment s melynek értékét a villamáram mérő a pótmagánvádló javára kimutatta: az áramkörbe vezetett villamosárammérőn elvezetése és a fogyasztott áram mennyiségnek az árammérőn által kinemmutatása előtt a pótmagánvádló uralma alatt állónak tekinthető s igy a vádlottra nézve az általa jogtalanul elvezetett villamosáram idegen dolog volt, mert az elvétel az a fizikai cselekvés, melylyel valaki a dolgot az eddigi birtokló hatalmi köréből kihelyezi és azt a saját uralmának oly módon veti alá, mintha ő annak tulajdonosa volna, ez pedig mehanikai eszközök alkalmazásával is eszközölhető s igy tehát vádlott a hamis vezeték utján elvezetett villamosáramot a pótmagánvádló uralmából — birtokából — annak beleegyezése nélkül helyezvén ki, a lopás elkövetési cselekedete, az idegen ingó dolog elvétele fenforog; mert a vádlott nyilvánvalóan mindannyiszor azon célból alkalmazta a hamis vezetéket a pótmagánvádló által felállított készülékhez, hogy az elvételt jogtalan eltulajdonitási célból tszközölje; s minthogy ezek szerint a kir. Ítélőtábla sem abban a kérdésben, hogy a vád alapjául szolgáló tett büntetendő cselemény tényálladékát megállapitja-e, sem pedig a büntetendő cselekmény minősítése kérdésében a btő törvénynek megfelelő rendelkezésétnem alkalmazta tévesen: mindezeknélfogva a semmisségi panaszokat mint alaptalanokat a bp. 337. §. 4. bek. értelmében el kellett utasítani. Kivonat a Budapesti Közlöny-böl. Csődök : A szegzárdi tszéknél Lövinger Gyula dunaföldvá i szűcs ellen, bej. márc. 12, fsz. ápr. 3, csb Sonnevend Frigyes dr. tg. Schober László dr. - A budapesti keresk. és váltótszéknél I alkenflug és Gottlieb helybeli cég ellen, bej. márc. 13, fsz ápr lé, csb. Ton> csányi László dr.. tg. Nagy Emil dr. - Az aradi tszéknél Grun M. és társa helybeli cég ellen, bej. ápr. 16, fsz. máj. 16, csb. Radnny Dezső dr tg Vanay János dr. - A budapesti keresk. és váltotszéknel Benko Samu helvbeli kereskedő ellen, bej. márc. 17, fsz. ápr. 16, csb. Torncsányi László dr., tg. Engel Aurél dr. - A zalaegerszegi tszéknél Hoffmann Samuné alsólendvai kereskedő ellen, bej. marc. 28, fsz. apr. 14. csb. Sderlag Géza, tg. Wollák Adolf dr. — A budapesti keresk. es váltótszéknél Kardos M. Emil helybeli kereskedő ellen. bej. márc. 17, fsz. ápr. 16, csb. Beck Károly dr., tg. Csukássy Jenő dr. - — A budapesti kir. tszéknél Kemény Miksa, helybeli ékszerész ellen, bej. apr. 15, fsz. máj, 15, csb. Andorfty Károly dr., tg Molnár Gyula dr. — A besztercebányai tszéknél Strba József rászlói lakos ellen, bej. márc. 7. fsz. márc. 16, csb. Bedö Béla, tg. Bohus János. — A budapesti kir tszéknél Hegedűs Béla helybeli ügyvéd ellen, bej. ápr. 16, fsz. máj15, csb. Alcsuthy Ágost dr., tg. Piűfsich Oszkár dr. — A budapest. keresk. és váltótörvényszéknél Róth Frigyes György helybeli keresi kedő ellen, bej. márc. 17, fsz. ápr. 16, csb. Kazacsay Gerő, tg. Pélegyházy Elek dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Barna Adolf utóda helybeli cég ellen, bej. márc. 18, fsz. ápr. Ifi, csb. Mtzey László dr., tg. Horváth Tivadar dr. - A budapesti keresk. és váltótszéknél Rüszler A. helybeli cég ellen, bej. márc. 21, fsz. ápr. 30, csb. Válvi Sándor dr., tg. Okolicsányi Géza dr. — Az egri tszéknél Politzer K. helybeli áruháztulajdonos ellen, bej. márc. 12, fsz. ápr. 15. csb. L. Farkas Kálmán, tg. Alföldi Dávid dr. — A szatmárnémeti tszéknél Schwarc Lajos nagybányai kereskedő ellen, bej. már. 21, fsz. márc. 30, csb. Dezső Kálmán dr. tg. Weisz Ignác dr. — A kaproncai tszéknél Mayer Rudolf helybeli kereskedő ellen, bej. márc. 20, fsz. márc. 26, csb. Greguvics István, tg. Wolf Szlávko dr. — A kaproncai jbiróságnál Beck R. helybeli kereskedő ellen, bej, márc. 1, fsz. márc. 13, csb. Nemec: Konrád, tg. Malancsec dr. — A szabadkai tszéknél Nosztoszity István moholi kereskedő ellen, bej. márc. 26, fsz. ápr. 4, csb. Solti Károly dr. tg. Raffay János dr. — A kecskeméti tszéknél Bartos Béla helybeli kereskedő ellen, bej. márc. 7, fsz. ápr. 4, csb. Sebastiani Károly, tg. Medzihradszky Miksa dr. — A pancsovai tszéknél Hornung Péter helybeli kereskedő ellen. bej. ápr. 15, fsz. máj. 12. csb. Gráber László dr., tg. Raddo Ignácz dr. Pályázatok: A miskolci tszéknél aljegyzői áll. febr. 23 Í34; — A gyulafehérvári tszéknél jegyzői esetleg aljegyzői áll. márc. i. (35) — A szolnoki tszéknél aljegyzői áll. márc. 1. (35) — A nagykörősi jbiróságnál aljegyzői áll. márc. 3 (36) — A soproni tszéknél aljegyzői áll. márc. 3. (36) -- A nagyatádi jbiróságnál aljegyzői áll. márc. 3. (36) Kúriai és táblai értesítések. Arad Sz. K. dr. Kovács--Hámory érk. 7380/902. sz. a. előa. Keresztszeghy, n. e. - Békés I. K. Nveste—Sas nem érk. — 8667/902. n. e. — Dárda B. B. Palkó —Nagy (2157/902. p) n. e. — Bihari—Schlick (6255/902. p.) n. e. — Suba—Szabó (2156/902.) febr. 11. hh. — Eger A. D. dr. Lax—b. ü. (1045/902.) febr. 1 vu. — Erzsébetváros I. Gy. dr. Adam- Roth nem étk. — Galánta N. M. dr. Takács — b. ü. (10089/902.) jan. 29 elut. — Jászberény M. B. dr Sándor-Hirschler (889/902. i.) febr. 17 hh. — Lúgos F. J. dr. Dragu-Nadrági vasiparr. t. ügyet Keresztszeghy helyett Tódorfy kapta. —Meggyes Sch. J.dr. Burz—házassági per nem érk. — Nagybecskerek N D. dr. Risztin — Risztin nem érk. — Somorja P. K. dr. Kisfaludy--Takáts (1601/902) n. e. — Szabadka V. S. dr. Győrök—b. ü. (9548/902.) febr. 5 elutasítva. — Szegzárd SL. dr. Szigeti—b. ü. (7729/902. b) dec. vu. — Vágujhely F. L. dr. Számokat kérünk. Kilenc éves közjegyzői (és ügyvédi) gyakorlattal, valamint német és tót nyelyjogositványnyal biró. önállóan is ügyködött kir. közjegyzőhelyettes nagyobb közjegyzői irodába hasonló minőségben állást keres. Szives ajánlatokat a kiadóhivatalhoz kér. A sátoraljaújhelyi helyettest keres. kir. közjegyző május elsejére Ügyvédjelölt, ki a német nj elvet is teljesen birja, szerény föltételekkel ajánlkozik ügyvédi irodába. Cim a kiadóhivatalban. Közjegyzők, ügyvédek, nemkülönben jelöltek gyorsan jutnak eredményhez a JOG hirdetései utján. Nemzetiségi nyelveket beszélő ügyvédjelöltet s ügyvédi írnokot keresek állandó alkalmazásra, előbbenit 80-100 frtig, utóbbit 40—60 írtig terjedő fizetéssel, akik hatáskörükben képesek önállóan munkálkodni. Abonyi Henrik dr. ügyvéd, Temeskubinban. PAUA8 RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUOAPÍSTEN. A szerkesztésért felelősek: Révai Lajos dr. Stiller Mór dr. V., Kálmán-utca 16. Rudolf-rakpart 3.