A Jog, 1903 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1903 / 8. szám - A bányajog-alkotás legfőbb problémái. Folytatás

A JOG A bányajog-alkotás legfőbb problémái. Irta VVAHLNER ALADÁR, m. kir. bányakapitány Budapesten. \ (Folytatás.)*) e) Kifogásolható továbbá a komoly válalkozás érdekei szempontjából, hogy az ausztr. ált bányatörvényben szabályozott kizárólagos kutatást szerkezet igen komplikált, hogy ennek következtében az idegen jogok 'összetalálkozásánál sokszor alig kiegyenlíthető kontroverziák keletkezése bőven szolgáltat okot. Amennyire egyszerűnek látszik első tekintetre a törvényben a zártkutatmány jogi szabályozása, sokszor annyival nehezebb valamely konkrét kutatási jogi kérdést, különösen a zártkutatmánynak más idegen zártkutatmánynyal, vagy pedig a többi bányajogositmányokkal szemben való érvényesítésével gyakorta felmerülő vitás kérdéseket megfelelően elbírálni ; s igen sok esetben a töt vényes rendelkezések intencióinak felkutatása s az erre alapított logikai magyarázat, vagy messzemenő jogi következtetések és az analógia tanainak alkalmazása utján vagyunk csak képesek egyes gyakorlati kérdések megoldását megnyugvással eszközölni Innen a sok elvi jelentőségű határozat a zártkutatmányi ügyekben. Hogy ez a komplikált szerkezet s a törvény alkalmazásánál lépten-nyomon felmerülő kontroverziák, végeredményben a jogbiztonság rovására is esnek, ezt alig szükséges bővebben indokolni. Az osztrák kizárólagos kutatási rendszer komplikált voltának s kontroverziákra vezető szerkezetének alapokát és legfőbb tényezőjét, amire már Franki dr.8) és Hingenau1) is rámutatott, azon körülményben kell keresni, hogy ezen rendszer szerkezetében kétféle elv érvényesül, t. i : egyrészt a kutató vájás védelmének elve, melyet az osztrák jogalkotás eleinte irányadóul választott,8) másrészt pedig a zártkutatási terek engedélyezésének elve, mely a régi kutatási privilégiumokban birja történeti előzményét. A mai osztrák szabadkutatási rendszer jogi szabályozásában hol az egyik, hol a másik elv nyer kifejezést, ami aztán természetesen bonyolulttá teszi az intézmény szerkezetét s szerfölött megnehezíti annak gyakorlati alkalmazását. f) Még egy hátrányt kell kiemelnünk a mai zártkutatmányi rendszernél a komoly vállalkozás érdekei szempontjából, melynek gyöke azonban már nem az ausztr. ált. bányatörvényben, hanem a zártkutatmányi felügyeleti illetékről szóló 1885. évi XIV. t -c-ben keresendő. Az ezen törvény 3. és 4. § ai szerint a felügyeleti illeték a zártkutatmány bejelentésénél, illetve a kutatási engedély meghosszabbításánál mindenkor előre fizetendő ; a fizetés elmulasztása a bejelentés visszautasítását, illetőleg a zártkutatmány törlését vonja maga után. Ez még hagyján; de a törvény végrehajtása tárgyában kibocsátott rendelet azt a példátlanul rideg szabályt állította fel, hogy oly esetben, midőn a kutató az adóhivatal által az illeték lefizetéséről kiállított bárcát 30 napon belül a bányahatóságnak be nem mutatja, jogai minden további tekintet nélkül megszűnnek, kitöröltetnek, s ily kitörlések ellen semmiféle jogorvoslatnak helye nincs. Mellőzve most annak a fejtegetését, hogy vájjon ez a végrehajtási rendelet a törvény szellemében van-e tartva, — hogy vájjon a végrehajtó hatalom nem lépte-e itt tul a törvény keretét, a törvényhozás célzatát és szándékát, — csakennyit jegyzek meg e helyen, hogy ez a szabály megint egy ujabb veszedelmes Damokles-kard, mely már több komoly vállalkozóra igen méltatlanul lesújtott. — Gyakran megtörténik ugyanis, hogy a kutató pontosan lefizeti a felügyeleti illetéket, a nyugtát azonban elfelejti bemutatni a bányahatóságnak, vagy pedig megkésik a bemutatással; zártkutatmányai ilyen or kitörültetnek. S a rideg szabály ilyenkor még igazolást sem enged. Hátha a kutatót avis maior» akadályozta abban, hogy a hatósági felhívásnak megfeleljen?! Minden jogorvoslat föltétlen kizárása nem illik a jogállam rendjébe. Sokkal kevésbbé kockáztatta és veszélyeztette volna *) Előző közleményt l. 4 számunkban. 8) Franki dr. : «Der Freischurf» (Brassal «Bergrecht» 18*6. évf. 76-77. I) ') Hingenau Ottó : «Über die Nothwendigkeit einer Revision des alig. österreich. Berggesetzes» Wien 1872 e) Az ausztr. ált. bányatörvény 1849. évi első tervezete, melyet Scheuchenstuel, Hingenau és Weiss készített,csak az effektív vkutatási mu kát akarta a szomszédok szabad versenye elien védelemben részesíteni; ez a tervezet ugyanis a kizárólagos kutatási jogosultság tartalmát és terjedelmét a 18. §-ban akként szabályozza, hogy a törvényes kutatási engedély alapján létesített minden kutatótárótól, kutatóaknától, vagy furt lyuktól mások kutatóvájásának legalább 224 •-ölre kell távol maradnia. a komoly vállalkozás érdekeit, ha a felügyeleti illetékről szóló törvény végrehajtása akként vitetik keresztül, hogy a kutató már a bejelentéshez, illetve a meghosszabbítási kérvényhez tartozzék az illetéket mellékelni, melyet aztán a bányahatóság szállít az 'llető állampénztárba. c.) A mai kizárólagos kutatási rendszer fogyatkozásainak és árnyoldalainak a fentebbiekben foglalt részletezése után áttérhetek az itt szükséges jogreform irányelveinek megjelölésére. Miként fentebb a mai zártkutatmányi rendszer árnyoldalait és legfőbb fogyatkozásait két főtételbe foglaltam össze, ugy a jogreform irányelveit is ezen beosztás nyomán fogom tárgyalni; jelesül szólni fogok először arról, hogy mily eszközöket válasszunk a zártkutatmánynyal, a meddő térfoglalások (hegyzárlatok) alakjában űzött visszaélések korlátozására, ezután pedig fejtegetni fogom, hagy miként szüntethetők meg a mai rendszernek a komoly vállalkozás körében érezhető mind azon hátrányai, melyek a fentebbi a), b), c), d), e), és f) pontokban részletezvék. A reform legégetőbb szükségessége, de egyszersmind a legnagyobb nehézsége is, a meddő térfoglalások megakadályozására szolgáló eszközök helyes megválasztásánál mutatkozik. Uj eszme itt már alig kerülhet felszínre, legfeljebb csak a részletek s a kivitel módozatai tekintetében ; s a bányajogalkotásnak feladata e téren : beható kritika nyomán megállapítani, hogy viszonyaink közepett s az itt fenforgó elvi követelményekre való tekintettel, a kitűzött cél elérésére a javaslatba hozható eszközök közül : a) melyek és b) mely alkalmazási mód mellett felelhetnek meg a legjobban. A bányászatilag meddő térfoglalások megakadályozására helyesebben mondva korlátozására felhasználható eszközök a következők: 1. Előzetes munkateljesítés, mint a kizárólagos kutatási jog megszerzésének pozitív kelléke. 2. Határozott időbeli korlátozás, a kizárólagos kutatás jogérvényes fennállása tekintetében. 3. Határozott térbeli korlátozás, a kizárólagos kutatás kiterjedése tekintetében. 4. Munkaterv, mint a kizárólagos kütatási jog megszerzésének pozitív kelléke s ezzel kapcsolatban a jogosultság fennállása alatt teljesítendő munkaminimum hatósági megállapítása. 5. Munkateljesítés, folytonos kutatási üzem, időszaki üzemt jelentés, mint a kizárólagos kutatási jog fennállásának feltétele. 6. A kutatási felügyeleti illeték. Tegyük mármost megfontolás tárgyává, hogy az elősorolt eszközök közül, a kutatási hegyelzárások korlátozása végett, minálunk melyek s mily alakban volnának a megalkotandó bányatörvénybe felveendők ? A kutatási negyeizárások korlátozását célzó eszközök megválasztásánál véleményem szerint ezt a két elvet kell szem előtt tartani, hogy egyrészt lehetőleg minden célirányos eszközt fel kell használnunk a meddő térfoglalások távoltartására ; másrészt pedig, hogy a kínálkozó eszközök közül csakis azokat kell visszautasítanunk, melyek oktalanul terhelnék a komoly vállalkozást. 1. Előzetes munkateljesítés, mint a kizárólagos kutatási jog megszerzésének pozitív kelléke. Első kérdés tehát: k issük-e a kizárólagos kutatási jog szerzését előzetes munkateljesítéshez ? Elvi szempontból kétségkívül indokolt, ha a kutatási jogvédelem csak a már megkezdett, a tényleges kutatási munkálatokra van kiterjesztve; mert amíg a kutató mit sem tett, mit sem áldozott: addig semmiféle jogi méltányossági vagy közgazdasági tekintet sem parancsolja a kutatási szabad verseny korlátozását ; ott ellenben, ahol befektetésről, tőkekockázatról van szó, már védeni kell a kutatót a szomszédok versenye ellen. Mellette szól továbbá az is, hogy hatályos eszköznek látszik a pusztán spekulációból történő térfoglalások korlátozására, mert megdrágítja a spekulációt s inkább csak a komoly vállalkozás gyökérszálait táplálja. Mindazonáltal nem tartom kívánatosnak, hogy a megalkotandó bányafórvény a kizárólagos kutatási jog szerzését az előzetes munkateljesítés feltételéhez kösse, mégpedig a következő okoknál fogva: á) mert bajos volna meghatározni az előzetes munkateljesítés terjedelmét ugy, hogy ez minden méltányos követelményt kielégítsen ; egy egységes általános mérték itt nem volna kielégítő, az esetről-esetre való hatósági döntés rendszere mellett pedig igen bizonytalan volna a jogszerzés lehetősége ; b) mert nehézkes és költséges volna annak a hatósági