A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 7. szám - A bányabiráskodásról az uj perrendjavaslatban

A JOG 55 concludens-szel. Ma ezt D nem akarta volna tenni, ugy ki kellett volna az adásvételi szerződésben nyíltan kötnie, hogy az eladó | magtalan elhalálozása esetére a vételár neki, mivel az ingatlant utóörökösödés jogcímén úgyis őt illetendi meg, L örököseitől visszajár. De ezen jogtentartó nyilatkozatot nem tette s így utóörökösödési joga elenyészett. Természetes, hogy ha I) igazolni tudja, hogy a vételügylet megkötésekor ezen jogáról tudomása nem volt vagy tévedésben volt: a kérdés ellenkező értelemben oldódik meg. Friedmann Oszkár dr, Győr. A büntető törvénykönyv 400. §-ába ütköző közokirathamisitast képez-e az, hogy valaki az adós helyett más hasonló nevü egyénnek ingatlanára végrehajtási zálogjogot kebeleztet be s azt később el is árverezteti ? — Kérdés. — E kérdésre az aradikir. törvényszék vádta nácsa (8,559/1901 B. sz. végzésével) csak azért felelt nemmel, mert az adott esetben nemlátta fen forogni a szándékosságot, mig^a nagyváradi kir. Ítélőtábla 2,263/901. B. sz. végzésével :) határozott i ge n-nel felelt. Mi a magunk részéről sem az aradi kir. törvényszéknek, sem a nagyváradi kir. ítélőtáblának igazat nem adhatunk, mert a túltett kérdésre akkor is határozott ne m-mel felelünk, ha a szán dékoss ág íenforog. Ezen álláspontunkat pedig magára a magyar büntetőlörvénykönyvre és a kir Kúria gyakorlatára alapítjuk, melyek szerint az okiratharrisitás fogalmilag ki van zárva, ha abból jogsérelmet senki sem szenvedett vagy szenvedhetett. Ugyanis, ha a btkv. 400. §-a a jogsérelem bekövetkezésének eshetőségéről kifejezetten említést nemis tesz, azért a j o g s érelem bekövetkezése vagy bekövetkezésének eshetősége az ezen törvényszakasz szerinti közokirathamisitásnak is épugy tényálladéki eleme, mint ahogyan az t én y á 1ladéki eleme a többi közokirathamisitásoknak is. Ezen törvényszakasz a jogsérelem bekövetkezésének eshetőségéről, mint tényálladéki elemről, azon oknál fogva nem tesz kifejezetten említést, amely oknál fogva erről a btő. trvkv. 394., 395. és 396. §-ai sem tesznek említést. Az ok pedig az, hogy mindazon törvényszakaszok a btő. trvkv. 391. §-ra támaszkodnak, amely szerint pedig a közokirathamitás csak ugy követhető el, ha a hamisításból <val a kii e jo gsérem háramlik vagy háram o 1 h a t i k». Minthogy tehát abból a puszta tényből, hogy valaki az adós helyett más hasonló nevü egyénnek ingatlanára végrehajtási zálog jogot kebeleztet be s ez alapon később az ingatlant el is árverezteti, az ingatlan tulajdonosa jogsérelmet se nem szenvedett, se nem szenvedhet, ha az ellen a törvényben előirt módon felszólal, vagyis a kellő jogorvoslattal él: ez oknál fogva kétségbe vonhatatlan, hogy az adós helyett más hasonlónevü egyénnek ingatUnára a végrehajtási zálogjognak bekebeleztetése s később az ingatlannak ez alapon való elárvereztetése époly kevéssé képezi a btő törvénykönyv 400. §-ába ütköző közokirathamisitást, mint amily kevéssé képezi ezt a végrehajtatónak azon cselekménye, mely szerint a végrehajtást szenvedett férj lakásán tartott végrehajtás foganatosítása alkalmával foglalás alá vétet (a végrehajtási jegyzőkönyvben összeirottj olyan tárgyakat is íp. o. női ruhanemüeket) melyek a feleség nevével vannak megjelölve s melyek nyilvánvaló rendeltetésöknél fjgva a nő használatára lévén szánva, a végrh. törv. 49. §-a szerint a nő tulajdonául tekintetnek, vagy pedig összeirat olyan ingókat, melyekről végrehajtást szenvedett neje közjegyzői okirattal kimutatja, hogy azokat ö kiházasitása alkalmával szüleitől kapta, avagy egyébként maga szerezte. Ugy az egyik, mint a másik esetben végrehajtató ugyan közreműködik arra, hogy <v alaki jogainak lényegére vonatkozó valótlan tények vezettessenek be a nyilvános könyvi; e, illetve k ö z o k i r a t b a>, ezen közreműködés azonban sem az egyik, sem a mácik esetben közokirathamisitást nem képez azért, mert belőle jogsérelem a tulajdonosra sem az egyik, sem a másik esetben nem háramolhatik, ha az ellen a törvényben előirt módon védekezik. Ugyanis az előbbi esetben (iz ingatlanra vezetett végrehajtásnál) a jogát veszélyeztetve látó fél mindjárt a végrehajtási zálogjog bekebelezését tudató végzés átvétele után a bekebelezéseredeti érvénytelensége miatt törlési perttehetfolyamatba s ezt telekkönyvileg fel is jegyeztetheti ; ugyanezt teheti az árverési hirdetmény átvétele után is, az utóbbi esetben (az ingókra vezetett végrehajtásnál] pedig előterjesztéssel, illetve igényperrel élhet. Mindkét esetben, ha tulajdonjogát beigazolja, elejét veszi minden jogsérelem b e köv e t kezh et őségé n e k. Innenvan az, hogy a végrh. t ö r v . 47. §-a s z e r i n t a v é g r e h a j t at ó ol y a n tárgyakat is lefoglalhat, • amelyekről a végrehajtást szenvedő, vagy bárki más (a kára kir. közjegyző i s) a z t á 11 i t j a, hogy másoknak a tulajdona, avagy amelyek a körülményekből mások tulajdonainak vélelmezhet ő k. Mindezekből nyilvánvaló, hogy a löntemlitett bíróságok hivatkozott határozatai nematörvényeri, nanemtévedésenalapul nak s hogy a szóban forgó cselekmény sem a btő. trvkv. 400. §-ába ütköző közokirathamisitást, sem egyáltalán bűncselekményt nem képez. Vlajkovits Vehmir. Máriaradnán. Irodalom Megjelentek : A Budapesten 1901. november hó 24., 25. és 26 napjain tartott országos ügyvédgyülés naplója. Az állandó választmány megbízásából szerkesztette Gyöngyösi József dr. A munka mindenképpen gondos összeállításra vall. A római jog történelme. Az alapintézmények az első alakulás szerint. Irta Farkas Lajos dr., a kolozsvári kir. tud. egyetemen a római jog ny. r. tanára. A II. kötet első része. Második javított kiadás. Stein János kiadása. Kolozsvár, 1902. Das Ungarische Handelsgesetz (Gesetz- Artikel XXXVII. vom Jahre 1875) Text-Ausgabe in deutscher Übersetzung mit Anmerkungen und Sachregister. Herausgegeben von Dr. Tibor L ő w. Budapest, Grill kiadása, 1902. Vegyesek. Győry Eleket, a politikai és igazságügyi kitűnőségek nagy részvétele mellett, vasárnap f. hó 9-én temették el a Szemereutcai ügyvédi kamara palotájából. Miután Horváth Sándor, evangélikus lelkész ékes halotti beszédben méltatta az elhunyt érdemeit, az ügyvédi kamara nevében Friedmann Bernát dr, kamarai alelr.ök tartott búcsúztató beszédet. Az országos függetlenségi és 48-as párt részéről Illyés Bálint országgyűlési képviselő, az ügyvédi kör nevében pedig Szohner Lajos dr. beszélt. A temetőben Nagy Dezső dr., Kamarai titkártartott búcsúztatót. Az impozáns temetés dokumentálta, mily nagy veszteség érte közéletünket Győry Elek halálával. A kecskeméti ügyvédi kamarának az igazságügy miniszterhez benyújtott igoi. évi jelentéséből. Az ügyvédek száma egygyel apadt, a jelölteké kilenccel szaporodott a mult év folyamán. A beérkezett 601 beadvány közül csak egy maradt hátralékban. Az ügyvédek ellen fölmerült és elintézett panaszok száma 24 volt; négy elrendelt fegyelmi vizsgálatból kettő ért véget. Ügyvédjelölt ellen nem merült fel panasz. Az 1901. november 24, 25., és 26-án tartott ügyvédgyülésről szólva, aggasztó jelenségnek mondja a jelentés azt, hogy a gyűlésen olyan erős pártja támadt a numerus claususnak s még aggasztóbbnak azt, hogy a miniszter éppen a numerus clausus elvének egyik legerősebb hivét bízta meg az ügyvédi rendtartás javaslatának elkészítésével. Adatokat hoz fel ama nézetének támogatására, hogy az uj idők nagy reform-müvei jórészt az ügyvédi kar küzdelmének az eredményei. A nagyszámú ügyvédséget, miként a múltban, ugy a jelenben is éppen a mi speciális viszonyaink kívánják meg. A budapesti ügyvédi kar abnormis helyzetéből nem szabad következtetni az egész magyar ügyvédi karéra. A fővárosi ügyvédek szomorú helyzete lokális, nem pedig országos baj, melynek az aránytalanul nagy létszámon s az ebből fejlődött versenyen kivül főképpen az ipar és keres'cideiem pangása, meg egyes irodáknak valóságos gyári munkára való berendezése az oka. De ez az egészségtelen helyzet mégse szorul törvényhozási javításra, mert önmagában birja orvoslását. Lám, ugyanilyen volt az ügyvédek helyzete Kecskeméten a nyolcvanas években, amikor ott 70 ügyvéd praktizált. Azonban két-három esztendő alatt beállott a normális helyzet: leolvadt az ügyvédek száma harmincra. Nem tudván megélni, pályát változtatott az ügyvédek egy része, ki a közigazgatáshoz, ki jogtanárnak ment, ki meg elköltözött. A mostani budapesti helyzetnek se lehet más megoldása. A fővárosi közigazgatás nagyon rászorul a képzettebb elemekre. Ha az állami közigazgatás reformja gyökeres lesz, szintén nem nélkülözheti majd az ügyvédeket. Meg aztán ott van az országnak számos helye, ahol nincs is ügyvéd, vagy nagyon kevés van. Ezek a budapesti egészségtelen helyzetnek mindmegannyi levezető csatornái. A mostani ügyvédi rendtartás szigorú alkalmazásával is alapos tisztító munkát lehetne végezni. A helyi igazságszolgáltatási viszonyoki a térve, azokat nagyjában kielégítőknek mondja a jelentés. Az esküdtszék intézménye valósággal népszeiü lett s működését nem érheti kifogás. Ha egy-egy verdikt elégületlenséget keltett, az kizárólag a bűnvádi és a büntető törvénykönyv hiányainak tudható be. A jelentés végül a kecskeméti törvényszék épületének fölépítését sürgeti. Feltűnő, ugy mond, hogy mig a nemzetiségi vidékeken egyre-másra emelik nagy államköltségen a fényes igazságügyi palotákat, addig a magyar alföld gócpontján, a legtisztább magyar vidéken nem hajlandó a kormány hasonló áldozatokra