A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 5. szám - Igazolás az 1893: XVIII. t.-c 8. §-ának esetében - Törvényalkotás

2U A JOG mondotta, azok felhívására a községházához be menni nem akart s előállítását az által akadályozta, hogy a kocsijával elhajtott s a rajta ülő Sz. A. rendőr felé a jobb kezében tartott nádvágóval csapkodott. Ez a tényállás azonban a btk. 165. §-ban meghatározott hatóság elleni erőszak bűntettének minden alkotó ismérvét ki nem meríti, mert vádlott a rendőröket meg sem érintette, személyük ellen tehát erőszakot nem használt, az a tény pedig, hogy a nádvágóval Sz. A. felé csapkodott, veszélyes fenyegetésnek nem vehető, mert vádlott háttal volt Sz. A. íelé fordulva, mert rajta kivül a kocsin még ketten voltak, vádlottat tehát könnyen lefegyverezhették, annál inkább, mivel csak az egyik keze volt szabad, s mert Sz. A. töltött lőfegyverrel is el volt látva; vádlottnak hátra való csapkodása tehát nem lehetett alkalmas arra, hogy Sz. A.-ban a veszély közvetlen bekövetkezése iránt alapos félelmet gerjesszen. Minthogy tehát ezek szerint vádlott a rendőröket eljárásukban sem veszélyes fenyegetéssel nem akadályozta, az alsófoku bíróságok vele szemben a btk. 165. §-át tévesen alkalmazták; s min!hogy a vád tárgyául szolgáló ez a tett más büntetendő cselekmény tényálladékát nem foglalja magában: a Bp. 437. §. 1. és 3. bek. alapján mindkét alsófoku bíróság Ítélete megsemmisítendő és vádlott az ellene emelt vád alól felmentendő volt. A végrehajtató megengedte vádlottnak, hogy birói zár alá vett ingóságaiból eladásokat tehessen, azonban sem a tárgyak mennyisége, sem az összeg nagysága, melyre az engedelem szóllott, meghatározható nem volt. Végrehajtató ezt az engedélyt vádlott szorult anyagi helyzetére való tekintettel adta meg anélkül, hogy annak határát megjelölte volna; ezen engedélyből végrehajtató és a vádlott között jogviszony keletkezett, melynek elbírálása a bűnvádi eljárás keretén kivül esik és igy vádlottnak a felhatalmazáson való esetleges túlterjeszkedése jogi felelősség, de büntető útra nem vonható. A m. kir. Kúria (1901 dec. 17. 7,706. sz. a.) sikkasztás bűntettével vádolt E. Jenő ellen a kir. tszék előtt 1900 nov. 24-én 7,430. sz. a., a kolozsvári kir. ítélőtábla által pedig vádlott felebbezésére 1901 febr. 24-én 345. sz. a. elint, bűnvádi perben vádlott semmiségi panasza folytán következőleg ítélt: A semmiségi panasznak hely adatik, mindkét alsófoku bíróság ítélete a bp. 385. §. 1. a) pontja alapján megsemmisíttetik s E. Jenő vádlott a sikkasztás büntette miatt emelt vád alól felmentetik. Indokok: A kir. ítélőtábla által valónak elfogadott tényállás szerint a végrehajtató megengedte vádlottnak, hogy birói zár alá vett ingóságaiból eladásokat tehessen, azonban sem a tárgyak mennyisége, sem az összeg nagysága, melyre az engedelem szóllott, meghatározható nem volt. Minthogy pedig végrehajtató ezt az engedélyt vádlottnak szorult anyagi helyzetére való tekintettel adta meg, anélkül, hogy annak határát megjelölte volna s a kir. ítélőtábla vádlott anyagi helyzetének szorult voltát bizonyítottnak állapította meg, minthogy továbbá ezen engedélyből végrehajtató és a vádlott között felhatalmazási jogviszony keletkezett, melynek elbírálása a bűnvádi eljárás keretén kivül esik és igy vádlottnak felhatalmazáson való esetleges túlterjeszkedése jogi felelősség, de büntető útra nem vonható; s minthogy eszerint nem állapitható meg az, hogy vádlott jogtalanul járt el akkor, amikor a szükség kényszere alatt a nyert felhatalmazásra támaszkodva lefoglalt ingóságait eladta: ennélfogva az alsóbiróságok abban a kérdésben, hogy a vád tárgyául szolgáló tett megállapitja-e valamely büntetendő cselekmény tényálladékát, a btk. megfelelő rendelkezéseit tévesen alkalmazták s igy a fenti módon kellett ítélni. Hamis tanuzást követ el az, aki a polgári perben tanuként hallgattatván ki, vezetéknevét hiányosan mondotta be, az egyik peres félhez való rokonsági viszonyát pedig elhallgatta. — Gondatlanságból elkövetett hamis tanuzásban való részesség megállapithato-e ? (A m. kir. Kúria 1901 november 19. 6,917/901. sz. a.) A vádlott a védő részéről használt semmiségi panasz indokolásának előterjesztésére a törvény által nincs jogosítva. (A m. kir. Kúria 1901 december 10. 7,498/1901. sz. a.) Vádlottak a főtárgyalás alkalmával is a Btk. 333. s-ába ütköző, a Btk. 336. S-ának 3. pontja szerint minősülő lopás büntette, tehát olyan bűncselekmény elkövetése miatt vádoltattak, amely első fokban a kir. törvényszék hatáskörébe van utalva. Csupán abból az okból, hogy a kir. törvényszék a vádbeli cselekmény miatt vádlottakat a Btk. 333. s-ába ütköző ,a 334. S. szerint minősülő és az 1897. évi XXXIV. t.-c. 18. s-anak I. bekezdése 1. pontjának rendelkezése szerint a kir. járásbíróság hatásköréhez tartozó lopás vétségében mondotta ki bűnösnek, a BP. 381. S-a 2. bekezdésének 2. pontja nem alkalmazható, hanem a kir. törvényszék ítélete ellen felebbezésnek van helye és az a kir. Ítélőtáblánál érvényesítendő. Vádlottak a vád tárgyát képező lopást a sértettnek egy és fél méter magas deszkakerítéssel bekerített udvaráról a kerítésen való bemászás utján követték el és így a vádbeli cselekmény a Btk. 336. s-ának 3. pontjában meghatározott lopás bűntettének a tényálladékát kimeríti. Az a körülmény, hogy a bekeritett udvar kapuja bezárva nem volt, miután vádlottak nem a kapun mentek be, hanem bemászás utján jutottak az udvarra, a cselekmény minősítésére befolyással nincsen. (A m. kir. Kúria 1901 november 30. 7,248/901. sz. a.) Ügyvédi rendtartasi ügyekben. Az elmebeteg ügyvédnek elmebetegsége tartamára az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztése és irodája részére gondnok kinevezése iránt benyújtott kérelem visszautasittatott, mert az 1874: XXXVI. t.-c. 105. §-a c. pontja szerint az ügyvéd az ügyvédség gyakorlatától, vád alá helyezés, elmozdítás, csőd és gondnokság alá helyezés esetén függesztetik fel, mely eseteknek egyike sem forog fenn. A székesfehérvári ügyvédi kamara (1901. okt. 17-én 454. sz. a.) V. Béláné szül. P. Vilma és P. Dénes veszprémi lakosoknak dr V. Béla veszprémi ügyvédnek elmebetegsége tartamára az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztése és irodája részére gondnok kinevezése iránt benyújtott kérelmét nem teljesiti, mert az 1874: XXXVI. t.-c. 105. §-a c. pontja szerint az ügyvéd az ügyvédség gyakorlatától vád alá helyezés, elmozdítás, csőd és gondnokság alá helyezés esetén függesztetik fel, mely eseteknek azonban egyike sem forog fenn. A m. kir. Kúria (1901. dec. 20-án 7,051. sz. a.) a kérvényezők fölebbezését visszautasítja, mert a székesfekérvári ügvv. kamara fenti végzése nem tartozik az 1874: XXXIV. t.-c. és az 1887: XXVIII. t.-cikkben helyenként megjelölt azok közé a végzések közé, amelyek ellen a kir. Kúriához felebbezésnek van helye. Kivonat a „Budapesti KözlÖny"-böl. Csődök : A bpesti keresk. és váltótszéknél Weisz Gusztáv és Adolf cég ellen. bej. febr. 20., fsz. márc. 18., csb. Vályi Sándor dr., tg. Szadovszky József dr. — A bpesti tszéknél Matekovits Mórné helybeli lakos ellen, bej. márc. 19., fsz. ápr 18., csb. Gaár Vilmos dr., tg. Milassin Mihály. — Az újvidéki tszéknél Guttmann Arnold helybeli kereskedő ellen, bej. márc. 15., fsz. ápr. 10., csb. Rehák Ferenc, tg. Horváth Géza dr. — A nagykanizsai tszéknél Braun Henrik keszthelyi lakos ellen, bej. márc. 22., fsz. ápr. 7.. csb. Csesznák Miklós, tg. Hochstaedter Sándor dr. — A veszprémi tszéknél Krausz Gábor pápai szabó ellen, bej. márc. 15., fsz. ápr. 4., csb. Misley Sándor dr., tg. Tarczy Dezső. — A zilahi tszéknél Nánássy Vince szilágynagyfalusi szatócs ellen, bej. febr. 20., fsz. márc. 13.. csb. Knoll Béla, tg. Faragó Sándor— A bpesti keresk. és váltótszéknél Karácsonyi és Társa helybeli cég ellen, bej. febr. 20., fsz. márc. 18, csb. Beck Károly dr., tg. Glasner Samu dr. — A bpesti keresk. és váltótszőknél Lukács Mór helybeli kereskedő ellen, bej. febr. 22., fsz. márc. 20., csb. Beck Károly dr. tg. Hajduska Emil dr. — A szegedi tszéknél Fischer Ignác helybei cég ellen, bej. márc. 14., fsz. márc. 21., csb. Fehér Tamás dr., tg. Ujj József dr. — A szegedi tszéknél Reisz testvérek helybeli cég ellen, bej. márc. 14., fsz. márc. 22., csb. Fehér Tamás dr., tg. Kun Miksa. — A pozsonyi tszéknél Pfeffer Jakab és fia Pfeffer Manó pozsony cég ellen, bej. márc. 1., fsz. márc. 14., csb. Würtzler Ódon, tg. Lichtner Jenő dr. — A trencséni tszéknél Popper Rudolf nagybittsei kereskedő ellen, bej. márc. 21.. fsz. ápr. 18. csb. Laudon Gyula dr., tg. Weisz Arnold dr. -- A szegedi tszéknél KünstlerFülöp helybeli kereskedő ellen, bej. márc. 22., fsz. ápr. 29., csb. Fehér Tamás dr., tg. Pártos Simon dr. — A budapesti keresk. és váltótszéknél Feldmann és Löwi helybeli cég ellen, bej. febr. 22., fsz. márc. 20., csb. Ipovitz Károly dr., tg. Gócs József dr. Pályázatok : A fiumei tszéknél aljegyzői áll. febr. 9. (i9) — A székesfehérvári tszéknél aljegyzői áll. febr. 13. (aí) —A pécsi tszéknél aljegyzői áll. febr. 14. — A fehértemplomi tszéknél a 1 j e g yz ö i áll. febr. 14. — A pancsovai tszéknél a 1 j e g y z ő i áll. febr. 14. — A veszprémi jbiróságnál alj egy zöi áll. febr. 14. — A rimaszombat tszéknél birói áll. febr. 14. — A budapesti keresk. és váltótszéknél, birói áll. febr. 14. (23) Kúriai és táblai értesítések. Dunaszerdahely P. F. Kammer—Fuchs (599/901. v.) jan. 23. hh. — Erzsébetváros J. Gy. dr. 237. XII: Lörinczy—Buzogány (3,051/901) p.) jan. 29. hh. — Fogaras F A. dr. Leanku--Marhán (2,735/901. p. jan. 28. hh. - Kaposvár L. Ö. dr. Honig—Strasser érk. 185'901. p. sz. a. előa. Egry, n. e. Lengyeltóti B. G. dr. 1.168/901. szept. 4. vu.— 4,790/901. n. e. — Nagykároly A. A. dr. Kovács—Tárcsa (1,208/901. p.) jan. 23. hh. — Nagyvárad R. M. dr Grósz- Králik (3,980/991. jan. 29. hh. — Pécs M. J. dr. Barifoki—Uvold (2,119/901. p.) jan. 21. hh. — Sümeg B. K. Csigó-Forgács (6,482/901. p.) jan. 22. hh. — Szegszárd S. L. dr. Singer—Hirschfeld érk. 1,548/901. v. sz. a. előa. Grecsák, n. e. Szenic N. M. dr. Závodszky — Murányi még nem érk. Temesvár C. A. dr. Martinovics Miutsan (3,063'901.) jan" 25. hh. — Újvidék C. A. M. dr. 2,174. és 2,695. p. sz., n. e. —' Sztanimirovics — Dur.gyerszki Í5,199/901.) jan. 24 hh. PMXAS RÉSZVÍ**TMWA8*0 NYOMOAJA BUCAPESTEN-