A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 5. szám - Jogi szakoktatás a bíróság körén belül. 1. [r.]

A JOG táblai tanácsjegyzői helyek menedékeivé váltak a kül­szolgálatban gyengéknek bizonyult albiráknak. S minthogy ennek dacára, az igy berendelt albirák 2 —3 évi szolgálat után biztosan előlépnek, quasi megjutalmaztatnak azért, hogy külső székhelyökön restanciák nélkül nem voltak képesek működni. A központból kell ügyelni arra, hogy az ország legtávolabb zugában is a törvénynek valódi szelleme érvé­nyesüljön. A központi ellenőrzésnek illuzóriussá tételét nagyban elősegíti a kir. jbiróságok ügyvitelének szabályozása tárgyában kicocsátott 1897. évi 73,465- I. M. számú rendeletnek az ügybeosztást tárgyazó fejezete is. E szerint a munkabeosztás teljesen a jbirósági vehetők önkényére van bizva, s aki ezt ellenőrizni hivatott, az — a minden tekintetben agyon hal­mozott törvényszéki elnök. E részben már a táblai elnök hivataláig se terjed a felügyeleti kötelesség. A jó munka­beosztás pedig a bírósági működés oekonomiája szempont­jából kiváló fontosságú. Ismerek akárhány bíróságot, ahol a megfelelő ügybeosztás egy-egy bírói állást tenne feles­legessé. Csak például hozom fel, hogy egyik-másik járásbíró­ságnál egy-egy albiró nem kap más kiosztást, csak hagya­téki ügyeket, holott ezeket kellő útbaigazítás mel­lett az aljegyző is jól elláthatná. A központi felügyelet leghatályosabb eszköze gyanánt, a bíróságoktól évenkint felterjesztetni rendelt s t a t i s t i k á t szok­ták odafent tekinteni. Csakhogy m e g b i z h a t ó-e ez: az a kér­dés. És ha megbízható, van-e oda fent figyelem arra, hogy e statiszka adatai minden igazságügy politikai célok szerint fel is dolgoztassanak ? Ami a megbízhatóságot illeti, ez megint a tör­vényszéki elnöki tekintélyre van — végső fokban — alapítva, aki meg a maga bizalmát kölcsönzi a jbiróságok vezetőitől; ezek pedig kölcsönzik a kezelőktől. így aztán megtörténhetik, hogy a birói tevékenységi rovatban az érdemleges ítéletek numerusába egy csapat makacssági ítélet is besoroz­tatik, — íme a megbízhatóságnak egy példaképen felhozott jelensége ! Nem csoda, ha az igy készült statisztikának kevés tekintélye van az igazságügyi kormánynál és hogy ez a kinevezéseknél tisztán az ajánlásokra van utalva. Pedig a jó statisztikának egyik fontos feladata lenne az is, hogy a tiszt­viselők szorgalmának megbirálásához a hivatali főnököknek téves minősítésével szemt en — megbízható tárgyilagos ada­tokat nyújtson. Hogy pedig a bírósági bürók által nagy fáradsággal gyűjtött adatok a központi kormányzat gondoskodásából különböző igazságügyi célok szerintfel is dol­goztatnának, arról tudomásunk nincs. Addig pedig, amig ily feldolgozás rendszerré nem válik: az igazságságügyi szerve­zet a nagy közönség előtt csak misztikus gépezet, melynek működését sem méltányolni, sem ellenőrizni nem képes. Ne feledjük, hogy a jól feldolgozott statisztikai adatok segítenek összekötni minden kormányzati szervet az élettel, mert felköl­tik az érdeklődést ama kormányzati szerv működése iránt. Egyik célunk az lévén, h°gy a birói kinevezés körüli visszás gyakorlatot megérintsük, hivatkozunk az idén közzé tett ((összlétszám ok»-ra. jr füzetből az derül ki, hogy előléptetés dolgában a silány fizetésekkel küzködő albirák szomorú helyzetben vannak. Az 1,164 főt számláló albirói s alügyészi létszámból 7 egyén 31 év óta, 2 egyén 29 év óta 1 egyén 26 év óta, 1 egyén 25 év óta, 2 egyén 21 év óta, 1 egyén 20 év óta, 1 egyén 19 év óta, 3 egyén 18 év óta, 5 egyén 17 év óta, 7 egyén 16 év óta, 7 egyén 15 év óta, 2 egyén 14 év óta, 4 egyén 13 év óta, 7 egyén 12 év óta. 17 egyén 11 év óta, 35 egyén 10 év óta, 33 egyén 9 év óta, 113 egyén pedig 8 év óta van ebben az állásban. Összesen tehát 246 albiró s alügyész, vagyis az összlétszámnak x/4-e már meghaladta azt a szolgálati időt, amelyen belül normális viszonyok közt magasabb állásra előlépni kellett volna. A mult évben figyelemmel kisért birói kinevezésekből azonban sajno­sán tapasztaltuk, hogy p. o. 4—5 éves albirák lőnek magasabb rangú állásokra kinevezve. Ilyen kinevezési rendszer mellett ama 246 egyén várhat még egy másik évtizedig az előlépte­tésre! Az pedig hihetetlen, hogy ezek mindannyian fegyel­mi 1 e g büntetett, vagy gyenge képzettségű albirák lennének ; ellenben igenis hihető az, hogy egyik-másik hivatal­főnök ajánlásának estek áldozatul. Ez is a mellett szól, hogy a titkos minősítési rendszer eltörlendő. amint ezt ugy a J o g, mint más szaklapok már sokszor kifetették. Még egy általános óhajra akarunk utalni : hathatósabb eszközöket kérünk a bírák szellemi képzésének elő­mozdításához. Ma nincs gondoskodás még arról sem, hogy a bíróságok szaklapokkal legyenek ellátva. Annál kevésbé léteznek bírósági könyvtárak. A biró. fizetés elégtelen arra hogy a felette drága szakműveket a biro sajátjából megszerezze Hisz gyakran családjának legelemibb fentartási szükségleteiről se képes gondoskodni. Vidéken szakműveket tartalmazó közhasznú könytárak csak elvétve akadnak, s arra sincs kilátás, hogy ilyenek t á r s a d a 1 m i uton alapít­tassanak. Már pedig a jó bírónak haladnia kell a jogtudo­mány fejlődésével, másként mű<ödése kielégítő nem lehet. Az a reményünk, hogy a jogtudományt személyesen is kultiváló igazságügyminiszterünk fog találni módot és eszkö­zöket az itt elsorolt bajok szanálásához. Jogi szakoktatás a bíróság körén belül. (Az igazságügyi kormány figyelmébe.) Irta R. B. dr. Budapesten. I. A jogi szakoktatás reformja ismét szőnyegre került. Ez a jogi szakírók egynémelyike által folyton az aktua­litás niveau-ján tartott théma, végre is a megvalósulás sokat áhított stádiumába látszik kerülni. A közoktatásügyi kormány átalakítja az egyetemeken s I a jogakadémiákon a jogi vizsgálatok rendjét, behozza a köte­lező kollokviumok s szemináriumi munkálkodás kényszerét s még mindezek betetőzéséül: a doktorátust visszahelyezi (a honnan bizony kár volt levenni,) tudományos polcára. Kétségkívül mindezen contemplált reform-intézkedések igen helyesek s a jövőben meg is fogják teremni üdvös gyü­mölcsüket ; a jogi képzettség erősen aláhanyatlott színvonala valamelyest emelkedni fog s talán sikerül is majd ezzel azt a nagy torlódást is megakadályozni, mely a jogi pályán az utolsó egy-két évtizedben oly egészségtelen symptomaként mutatko­zott s melynek káros mivolta következéskép nemcsak a jogi pálya veszedelmes túlzsúfoltságában mutatkozott s tetőpontját az ügyvédi pályán beállott túltermelésben érte el, de kihatott a társadalmi élet más ágazataira is és a kvalifikált jogi munka piaci értékét a lehető minimumra lenyomta. Amit tehát a közoktatásügyi kormány most a jogász­ifjúság helyesebb képzése tekintetében reformál, annak első­sorban a tanuló ifjúság, másodsorban azonban főkép a társa­dalom fogja hasznát látni s talán sil erűi is idővel alaposan képzett jogásznemzedéket nevelni; s ezzel hatályon kivül helyezni azt a már csaknem axiómává lett népszerű szálló igét: hogy a jogász nem tanul semmit, nem jár előadásra, de nemis kell ; a szigorlatait protekcióval, egy kis szerencsével s a hagyomá yos jó «puskával» kényelmesen leteheti ugy is. Ezen paradicsomi állapotoknak tehát valamely esetleges ujabb abűzus kialakulásáig egyelőre vége lesz. Ezzel szemben azonban önkénytelenül felmerül az a kér­dés : megfelel-e ez az oktatásügyi reform azon követelmény­nek is, hogy a praktikus jogi pálya és in specie a jog­szolgáltatási, röviden : a birói pálya színvonalát, a képzettség tudományos értelmét tekintve —• emelje ? A tudományos kva­lificatio mai követelménye : az eddigi rend, eléggé ösmeretes. A jogvégzettség (absolutorium) ideiglenes joggyakornok­ságra képesített, ama kikötéssel, hogy az illető a jogtudományi államvizsgát záros határidő alatt leteszi. Jogtudományi államvizsga képesített joggyakornokságra és az aljegyzőségre ; háromévi bírósági gyakorlat a jogtudo­mányi államvizsga után: a birói vizsgára, amikor aztán a tiszt­viselő kinevezhető (ahol ilytn állás rendszeresítve van) bírósági jegyzővé, vagy ha elmúlt 26 éves: vidéki, esetleg fővárosi albiróvá (mert lényeges itt a külömbség 1) s azután ha jó a minősítése s birja évekkel, haladhat nyugodtan fölfelé a hiva­talos hierarchia lajtorjáján, amelyről csak a halál, vagy a nagy ritkán alkalmazott — bár gyakran fölötte kiérdemelt (vagy «kivánatos») — pensio szólítja el. Ez az u. n. b a s i s qu a 1 i f i c a t i o. A legegyszerűbb, legkönnyebben megszerezhető s mégis teljesen elegendő birói kvalifikáció. Senki többet joggal ma, birói pályán működő egyéntől nem követelhet. A két minősítő vizsga a jelenlegi viszonyok között a jog­gyakornoktól föl a kir. Kúria elnökségéig : kifogástalan menet­levél. Ha a birói pályára lépett ifjú megengedi magának azt a «luxust» s a szigorlatok letételének kétes gyönyörűségére vállalkozik, a jogi doctoratus (tehát három szigorlat es egy értekezés) helyettesíti a jogtudományi államvizsga aljegyzővé képesítő erejét: Itt már sebtiben reámutathatunk egy anomáliára. Három

Next

/
Thumbnails
Contents