A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 5. szám - Jogi szakoktatás a bíróság körén belül. 1. [r.]

A JOG táblai tanácsjegyzői helyek menedékeivé váltak a külszolgálatban gyengéknek bizonyult albiráknak. S minthogy ennek dacára, az igy berendelt albirák 2 —3 évi szolgálat után biztosan előlépnek, quasi megjutalmaztatnak azért, hogy külső székhelyökön restanciák nélkül nem voltak képesek működni. A központból kell ügyelni arra, hogy az ország legtávolabb zugában is a törvénynek valódi szelleme érvényesüljön. A központi ellenőrzésnek illuzóriussá tételét nagyban elősegíti a kir. jbiróságok ügyvitelének szabályozása tárgyában kicocsátott 1897. évi 73,465- I. M. számú rendeletnek az ügybeosztást tárgyazó fejezete is. E szerint a munkabeosztás teljesen a jbirósági vehetők önkényére van bizva, s aki ezt ellenőrizni hivatott, az — a minden tekintetben agyon halmozott törvényszéki elnök. E részben már a táblai elnök hivataláig se terjed a felügyeleti kötelesség. A jó munkabeosztás pedig a bírósági működés oekonomiája szempontjából kiváló fontosságú. Ismerek akárhány bíróságot, ahol a megfelelő ügybeosztás egy-egy bírói állást tenne feleslegessé. Csak például hozom fel, hogy egyik-másik járásbíróságnál egy-egy albiró nem kap más kiosztást, csak hagyatéki ügyeket, holott ezeket kellő útbaigazítás mellett az aljegyző is jól elláthatná. A központi felügyelet leghatályosabb eszköze gyanánt, a bíróságoktól évenkint felterjesztetni rendelt s t a t i s t i k á t szokták odafent tekinteni. Csakhogy m e g b i z h a t ó-e ez: az a kérdés. És ha megbízható, van-e oda fent figyelem arra, hogy e statiszka adatai minden igazságügy politikai célok szerint fel is dolgoztassanak ? Ami a megbízhatóságot illeti, ez megint a törvényszéki elnöki tekintélyre van — végső fokban — alapítva, aki meg a maga bizalmát kölcsönzi a jbiróságok vezetőitől; ezek pedig kölcsönzik a kezelőktől. így aztán megtörténhetik, hogy a birói tevékenységi rovatban az érdemleges ítéletek numerusába egy csapat makacssági ítélet is besoroztatik, — íme a megbízhatóságnak egy példaképen felhozott jelensége ! Nem csoda, ha az igy készült statisztikának kevés tekintélye van az igazságügyi kormánynál és hogy ez a kinevezéseknél tisztán az ajánlásokra van utalva. Pedig a jó statisztikának egyik fontos feladata lenne az is, hogy a tisztviselők szorgalmának megbirálásához a hivatali főnököknek téves minősítésével szemt en — megbízható tárgyilagos adatokat nyújtson. Hogy pedig a bírósági bürók által nagy fáradsággal gyűjtött adatok a központi kormányzat gondoskodásából különböző igazságügyi célok szerintfel is dolgoztatnának, arról tudomásunk nincs. Addig pedig, amig ily feldolgozás rendszerré nem válik: az igazságságügyi szervezet a nagy közönség előtt csak misztikus gépezet, melynek működését sem méltányolni, sem ellenőrizni nem képes. Ne feledjük, hogy a jól feldolgozott statisztikai adatok segítenek összekötni minden kormányzati szervet az élettel, mert felköltik az érdeklődést ama kormányzati szerv működése iránt. Egyik célunk az lévén, h°gy a birói kinevezés körüli visszás gyakorlatot megérintsük, hivatkozunk az idén közzé tett ((összlétszám ok»-ra. jr füzetből az derül ki, hogy előléptetés dolgában a silány fizetésekkel küzködő albirák szomorú helyzetben vannak. Az 1,164 főt számláló albirói s alügyészi létszámból 7 egyén 31 év óta, 2 egyén 29 év óta 1 egyén 26 év óta, 1 egyén 25 év óta, 2 egyén 21 év óta, 1 egyén 20 év óta, 1 egyén 19 év óta, 3 egyén 18 év óta, 5 egyén 17 év óta, 7 egyén 16 év óta, 7 egyén 15 év óta, 2 egyén 14 év óta, 4 egyén 13 év óta, 7 egyén 12 év óta. 17 egyén 11 év óta, 35 egyén 10 év óta, 33 egyén 9 év óta, 113 egyén pedig 8 év óta van ebben az állásban. Összesen tehát 246 albiró s alügyész, vagyis az összlétszámnak x/4-e már meghaladta azt a szolgálati időt, amelyen belül normális viszonyok közt magasabb állásra előlépni kellett volna. A mult évben figyelemmel kisért birói kinevezésekből azonban sajnosán tapasztaltuk, hogy p. o. 4—5 éves albirák lőnek magasabb rangú állásokra kinevezve. Ilyen kinevezési rendszer mellett ama 246 egyén várhat még egy másik évtizedig az előléptetésre! Az pedig hihetetlen, hogy ezek mindannyian fegyelmi 1 e g büntetett, vagy gyenge képzettségű albirák lennének ; ellenben igenis hihető az, hogy egyik-másik hivatalfőnök ajánlásának estek áldozatul. Ez is a mellett szól, hogy a titkos minősítési rendszer eltörlendő. amint ezt ugy a J o g, mint más szaklapok már sokszor kifetették. Még egy általános óhajra akarunk utalni : hathatósabb eszközöket kérünk a bírák szellemi képzésének előmozdításához. Ma nincs gondoskodás még arról sem, hogy a bíróságok szaklapokkal legyenek ellátva. Annál kevésbé léteznek bírósági könyvtárak. A biró. fizetés elégtelen arra hogy a felette drága szakműveket a biro sajátjából megszerezze Hisz gyakran családjának legelemibb fentartási szükségleteiről se képes gondoskodni. Vidéken szakműveket tartalmazó közhasznú könytárak csak elvétve akadnak, s arra sincs kilátás, hogy ilyenek t á r s a d a 1 m i uton alapíttassanak. Már pedig a jó bírónak haladnia kell a jogtudomány fejlődésével, másként mű<ödése kielégítő nem lehet. Az a reményünk, hogy a jogtudományt személyesen is kultiváló igazságügyminiszterünk fog találni módot és eszközöket az itt elsorolt bajok szanálásához. Jogi szakoktatás a bíróság körén belül. (Az igazságügyi kormány figyelmébe.) Irta R. B. dr. Budapesten. I. A jogi szakoktatás reformja ismét szőnyegre került. Ez a jogi szakírók egynémelyike által folyton az aktualitás niveau-ján tartott théma, végre is a megvalósulás sokat áhított stádiumába látszik kerülni. A közoktatásügyi kormány átalakítja az egyetemeken s I a jogakadémiákon a jogi vizsgálatok rendjét, behozza a kötelező kollokviumok s szemináriumi munkálkodás kényszerét s még mindezek betetőzéséül: a doktorátust visszahelyezi (a honnan bizony kár volt levenni,) tudományos polcára. Kétségkívül mindezen contemplált reform-intézkedések igen helyesek s a jövőben meg is fogják teremni üdvös gyümölcsüket ; a jogi képzettség erősen aláhanyatlott színvonala valamelyest emelkedni fog s talán sikerül is majd ezzel azt a nagy torlódást is megakadályozni, mely a jogi pályán az utolsó egy-két évtizedben oly egészségtelen symptomaként mutatkozott s melynek káros mivolta következéskép nemcsak a jogi pálya veszedelmes túlzsúfoltságában mutatkozott s tetőpontját az ügyvédi pályán beállott túltermelésben érte el, de kihatott a társadalmi élet más ágazataira is és a kvalifikált jogi munka piaci értékét a lehető minimumra lenyomta. Amit tehát a közoktatásügyi kormány most a jogászifjúság helyesebb képzése tekintetében reformál, annak elsősorban a tanuló ifjúság, másodsorban azonban főkép a társadalom fogja hasznát látni s talán sil erűi is idővel alaposan képzett jogásznemzedéket nevelni; s ezzel hatályon kivül helyezni azt a már csaknem axiómává lett népszerű szálló igét: hogy a jogász nem tanul semmit, nem jár előadásra, de nemis kell ; a szigorlatait protekcióval, egy kis szerencsével s a hagyomá yos jó «puskával» kényelmesen leteheti ugy is. Ezen paradicsomi állapotoknak tehát valamely esetleges ujabb abűzus kialakulásáig egyelőre vége lesz. Ezzel szemben azonban önkénytelenül felmerül az a kérdés : megfelel-e ez az oktatásügyi reform azon követelménynek is, hogy a praktikus jogi pálya és in specie a jogszolgáltatási, röviden : a birói pálya színvonalát, a képzettség tudományos értelmét tekintve —• emelje ? A tudományos kvalificatio mai követelménye : az eddigi rend, eléggé ösmeretes. A jogvégzettség (absolutorium) ideiglenes joggyakornokságra képesített, ama kikötéssel, hogy az illető a jogtudományi államvizsgát záros határidő alatt leteszi. Jogtudományi államvizsga képesített joggyakornokságra és az aljegyzőségre ; háromévi bírósági gyakorlat a jogtudományi államvizsga után: a birói vizsgára, amikor aztán a tisztviselő kinevezhető (ahol ilytn állás rendszeresítve van) bírósági jegyzővé, vagy ha elmúlt 26 éves: vidéki, esetleg fővárosi albiróvá (mert lényeges itt a külömbség 1) s azután ha jó a minősítése s birja évekkel, haladhat nyugodtan fölfelé a hivatalos hierarchia lajtorjáján, amelyről csak a halál, vagy a nagy ritkán alkalmazott — bár gyakran fölötte kiérdemelt (vagy «kivánatos») — pensio szólítja el. Ez az u. n. b a s i s qu a 1 i f i c a t i o. A legegyszerűbb, legkönnyebben megszerezhető s mégis teljesen elegendő birói kvalifikáció. Senki többet joggal ma, birói pályán működő egyéntől nem követelhet. A két minősítő vizsga a jelenlegi viszonyok között a joggyakornoktól föl a kir. Kúria elnökségéig : kifogástalan menetlevél. Ha a birói pályára lépett ifjú megengedi magának azt a «luxust» s a szigorlatok letételének kétes gyönyörűségére vállalkozik, a jogi doctoratus (tehát három szigorlat es egy értekezés) helyettesíti a jogtudományi államvizsga aljegyzővé képesítő erejét: Itt már sebtiben reámutathatunk egy anomáliára. Három