A Jog, 1902 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1902 / 50. szám - A becsületügyi eljárás a m. kir. honvédség- és csendőrségnél

363 tette. A jelenleg érvényben lévő eljárás 1884 óta van hatályban, illetve ez az eljárás 1885-ben a honvédség- és csendőrségre is kiterjesztetett. A becsületügyi eljárás célja a tiszti állás közös, mint az egyesek becsületének megóvása és épségbentartása. A becsületügyi eljárás tárgyát ennélfogva oly cselekmények és mulasztások képezik, melyek jóllehet — mint a büntető-törvénybe nemütközők, bűnvádi eljárás alá nem esnek, mindazonáltal a tiszti állás helyes becsületérzésével és viszonyaival annyira ellentétben állanak, hogy kérdés merül fel az iránt, vájjon a vádlott egyén — a tiszti állás közös becsületének s eképp a szolgálat érdekeinek csorbítása nélkül — rendi fokozatában, vagy katonai állásában meghagyható-e ? A becsületügyi eljárásnak a honvédség és csendőrség tettleges, szabadságolt szolgálaton kivüli és nyugdíjas állományban lévő tábornokai, törzs- és főtisztjei (századostól lefelé) és a tettleges és szabadságolt állományú hadapródjai vannak alávetve. A becsületügyi eljárásnak ? fokozata van : a) az előleges tárgyalás, b) vizsgálati eljárás, és c) végtárgyalás és a becsületügyi bizottsági határozat. Az előleges tárgyalást a becsületügyi választmány ejti meg: ennek indítványára az e célból egybehívott tiszti gyűlés határoz a vizsgálat megindítása felett és a becsületügyi bizottság tartja meg a végtárgvalást és hoz határozatot. Az a tiszt, aki tiszttársának a tiszti állás becsületét veszélyeztető vagy sértő tettéről vagy mulasztásáról tudomást nyert, ezt előljáró parancsnokságának feljelenteni köteles.. A feljelentési jogosultság mindenkit megillet. A becsületügyi eljátást az annak alávetett gyanúsított személy önmaga is kérheti. A becsületügyt bizottság 9 személyből áll. Ennek elnöke a rendfokozatban és rangban magasb személy. Főtisztek és hadapródok részére a ker. parancsnokság székhelyén, törzstisztek és tábornokok részére a honvédfőparancsnokság által esetről-esetre kijelölendő helyen létesíttetnek becsületügyi bizottságok. A főparancsnokság, a vádlott indokolt kérelmére és különös okoknál fogva, vizsgálat eszközlésére és határozathozatalra az illetékes \ izottság helyett más becsületügyi bizottságot rendelhet ki. A főtiszti becsületügvi bizottság áll: ezredes- vagy alezredes- mint elnökből. 2 alezredesből vagy őrnagyból, 4 századosból és 2 alantas tisztből mint tagokból. Ennek a bizottságnak összeállítása céljából létesíttetnek az állandó becsületügyi választmányok, melyek elnökből (törzstiszt) és 3 tagból (százados, főhadnagy és hadnagy) állanak. Póttagjai : 2 százados, 2 főhadnagy és 2 hadnagy. A honvédkerületi, illetve főparancsnokság a választmány 4 tagját, mihelyt a befejezett vizsgálati iratok hozzá felterjesztettek, még 5 taggal kiegészíti. A becsületügyi bizottság elnöke egy, a választmány elnökénél rangidősb katonaállományú és tettlegesen szolgáló ezredes vagy alezredes. Minden állománybeli törzstiszt számára a becsületügyi bizottság esetről esetre alakittatik és áll: 1 altábornagyból (elnök). 2 vezérőrnagyból. 2 ezredesből vagy alezredesből. 2 alsóbb rendfokozatú törzstisztből és 2 századosból. Tábornokok és hasonlóállásuak részére a becsületügyi bizottság esetről esetre alakittatik és áll: 1 lovassági tábornokvagy altábornagyból (elnök), 6 altábornagy,- vagy vezérőrnagyból és 2 ezredesből. A választmány és tisztigyülés esetről-esetre alakul meg. A becsületügyi előleges tárgyalás megindítására hivatva vannak megállapított illetékességgel : a) a dandárok parancsnokai, b) a csendőrkerületi parancsnokok, r) a honvédkerületi parancsnokok, d) a tábornokok vagy törzstisztek, e) a honvédfőparancsnokság. Ha a parancsnok a följelentett eset folytán az előleges tárgyalást elrendeli, erről a vád lényegének felemlítése mellett a honvéd-főparancsnoksághoz jelentést tesz. A följelentés az előnyomozás, jelentés és indítványtétel céljából az illetékes becsületügyi választmánynak kiadatik. A vádlott önmaga védekezik. A választmány a nyomozási iratok alapján határoz, vaijon a becsületügyi eljárás meginditandó-e, vagy vádlott becsületének tisztasága már m;nd n kétségen kivül áll-e? Előbbi esetben a tisztigyülés egybekivafidó. Főtiszt vagy hadapród fölött tisztigyülésbe az illető becsületügyi választmányhoz utalt csapattestek, a tisztigyülés helyén állomásozó vagy szolgálatilag tartózkodó katona-állományu honvéd- és csendőrség törzs- és főtisztjei és azokon kivül a választmány tagja, — ha vádlott tettlegesen szolgál csapattestének parancsnoka vagy helyettese, egy századosa és egy alantas tisztje mindenkor egybehivatnak. A határozatképességhez legalább 11 tiszt jelenléte kívántatik meg. A törzstisztek és tábornokok felett tartandó törzstiszti, illetve tábornoki gyűlésen legalább 8 tagnak kell jelen lennie, hogy határozatképes legyen. A tiszti ülésre a vádlott azzal idézendő, hogy vagy szen élyesen jelenjék meg, vagypedig írásbeli nyilatkozatát nyújtsa be. Az elnök által megbízott választmányi tag az eddig megállapított tényállást előadja, a megjelent vádlott pedig meghallgatandó, illetve a beküldött nyilatkozata felolvasandó. A gyűlés tagjai által kért felvilágosítások megadandók. A tanácskozás vádlott távollétében történik. A vizsgálat elejtésére a tiszti gyűlés 2/s-részének szavazata szükséges. Az elnök nem szavaz. Ha a vizsgálat keresztülvitele határoztatott el, ugy ezt a becsületügyi választmány foganatosítja. A választmány elnöke vádlottat a vizsgálat elrendeléséről értesiti és kihallgatásra a választmány elé idézi azzal, hogy megnemjelenése a vizsgálat keresztülvitelét és a határozathozatalt gátolni nem fogja, Írásbeli védekezés pedig nincs megengedve. Vádlott és a tanuk kihallgatásáról jegyzőkönyv vétetik fel. Polgári tanuk kihallgatása végett, (ha a választmány meghívásának eleget tenni nem akarnak) az illetékes közigazgatási hatóságokat kell fölkérni. Vádlott a nyomozás megejtése után újból kihallgatandó. Ez alkalommal a beszerzett adatok nemcsak tudomására hozandók, de vádlott a vizsgálati iratokat is betekintheti. A vizsgálati eljárás folyama alatt vádlott csak személyesen védekezhetik. A becsületügyi eljárás kikerülése céljából, a rendfokozat' ról való lek'ószőnés elfogadása iránti kérvény előbb nyújtandó be, mintsem a választmánynak kihallgatás végett kiadott idézvénye kézbesittetett. A lemondás elfogadása esetén, a honvédfőparancsnok véleményezése alapján a honvédelmi miniszter határozza el; vájjon a lemondott számára adható-e és mily altiszti rendfokozat. Ha a lemondás iránti kérelemnek hely nem adatott, — akkor a becsületügyi eljárás keresztülviendő. A vizsgálat befejezte után a honvédkerületi, illetve főparancsnokság a hozzája beterjesztett vizsgálati iratokat a becsületügyi bizottságnak általa kijelölt elnökéhez kiszolgáltatja. A becsületügyi bizottság elnöke végtárgyalásra helyet, napot és órát tüz ki, amiről a választmány elnöke és a bizottság többi tagjai értesíttetnek, a vádlottat pedig felhívja, hogy a végtárgyalásra annál is inkább személyesen jelenjék meg, vagy maga helyett egy alkalmas védőt küldjön, mert különben a végtárgyalás és határozathozatal csakis a vizsgálati iratok alapján fog eszközöltetni, hogy továbbá védő kíséretében megjelenhet és netáni védekező iratát elfogadják és felolvassák. A védő csakis vádlottnak fegyverneméhez tartozó,tettlegesen szolgáló tiszt lehet, ki vele legalábbis ugyanazon rendfokozatban álljon, de századosnál kisebb rendfokozatú és egyúttal a bizottság tagja nem lehet. A végtárgyaláson a legfontosabb ügydarabok és azok, melyeknek egész terjedelmükben a bizottsággal való közlését a vádló (védője) kivánja, felolvastatnak. A bizottság minden tagja az elnöktől felvilágosítást kérhet, a vádlotthoz kérdést intézhet, amire a válasz megadandó. A felolvasott választmányi előadásra és indítványra a vádlott (védője) védelmére nyila! kozhatik és zárszóval is élhet. A tanácskozás, (mely a vádlott (védője) távoltartása mellett tartandó meg) megejtése után történik a szavazás, éspedig a rendfokozatban és rangban legalsóbbtól kezdve felfelé, valamely tagnak a tanácskozásból és határozathozatalból való kirekesztése, az ügynek büntető bírósághoz áttétele vagy a vizsgálat kiegészítésére vonatkozó indítványok fölött. A főkérdés körüli szavazás azonban szavazati jegyekkel történik. A szavazati jegyre a bizottság tagja szavazatát, nevét ésrendfokozatát írja. Az elnök szintén szavaz. Szavazás után az elnök a rangban legidősb bizottsági taggal az eredményt megállapítja. A bizottság határozatát szótöbbséggel hozza meg. A tagok a határozat kihirdetéséig titoktartásra kötelezvék. A határozat, a megelőző bűnügyi vizsgálat utáni eljárást nem tekintve (ahol csak arról lehet szó, vajon az illető személy rendfokozatában meghagyható-e vagy sem) 3-féle lehet, éspedig : a) a tisztiállás becsületének megsértése vagy veszélyeztetése alóli felmentés, b) a tisztiállás becsületének veszélyeztetésében, c) a tisztiállás becsületének megsértésébeu való vétkesség kimondása. Aki a c) pont esetében mondatott ki vétkesnek, rendíokozatát elvesrti ; aki már nem védköte'es, eibocsájtatik, ellenkező esetben pedig a legkisebb zsoldosztályu honvéd